Széchenyi István élete és munkássága by Gergő Berkecz
Széchenyi István, gróf (Bécs, 1791. szept. 21. – Döbling, 1860. ápr. 8. ): a 19. sz. első felében megindult nemzeti liberális reformmozgalom kezdeményezője és legjelentősebb személyisége, az MTA alapítója és tagja (ig. 1830, t. 1837), másodelnöke (1830 – 50). Apja Ferenc gr., az MNM alapítója, anyja a Georgikont alapító Festetics György gr. testvére, Julianna volt, felesége Seilern Crestentia grófnő, gyermekei ~ Béla és ~ Ödön. Hamar felébredt érdeklődése Mo. gazdasági és kulturális élete iránt. 1815 – 1825 között többször bejárta Ny-Európát. A fejlett polgári államokban látottak és tapasztaltak arra ösztönözték, hogy hazája elmaradott állapotán változtasson s erre megnyerje elsősorban a nagybirtokos osztály tagjait. 1822-ben angliai mintára meghonosította Pesten a lóversenyeket és 1825-ben létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet. Az 1825-ben megnyílt ogy. alsó táblájának ülésén jövedelme kamatának felajánlásával lerakta a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. 1827-ben Pesten megalapította a Nemzeti Kaszinót.
A Lánchíd Építését Sina György finanszírozta Az első állandó híd Buda és Pest között és egyben a teljes magyarországi Duna-szakaszon A munkálatok 1839-ben kezdődtek, 1849-ben avatták fel Tervezője: Tierney W. Clark Kivitelezés irányítója: Adam Clark A hídfők oroszlánjait Marschlakó János készítette 8 III. A művelt közélet megteremtése Akadémia alapítása Már apja bőkezű adományokkal alapozza meg a Nemzeti Múzeumot és a mai Országos Szécsényi Könyvtárat Széchenyi István az 1825-ös országgyűlésen adja egy éves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia alapítására 9 2. A záróvizsga a szakdolgozat megvédését és a feltett kérdésekre adott válaszokkal a tanult ismeretek alkalmazásának bizonyítását jelenti (tételsor, komplex vizsga nincs) az alábbi szakokon: SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK ÉS FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSEK. A záróvizsga komplex vizsgából és védésből áll az alap- és mesterszakokon, tehát: turizmus-vendéglátás alapszak, közszolgálati alapszak, gazdálkodási és menedzsment alapszak: régi tanterven záróvizsga időszakban, új tanterven (ahol már nincsenek specializációk) két tanterv szerinti tantárgyból áll, lásd Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, illetve oldal.
Védegylet: egy olyan társadalmi szervezet, melynek a magyar ipar védelme a cél. A tagok becsületszóval kötelezték magukat arra, hogy 6 éven át nem vásárolnak olyan külföldi terméket, aminek van magyar változata, illetve csak magyar mesteremberekkel dolgoztatnak. A védegylet igazgatója Kossuth Lajos. A védegylet jelentősége nem gazdasági jelentőségében rejlett, hanem abban, hogy megmutatta az ellenzék, hogy mekkora összefogásra képes. A védegylet újításai: – a nők bevonása – nincsenek tekintettel a nemzetiségre – nincs társadalmi megkülönböztetés – a védegyleti díj fizetésével a közteherviselés is megvalósul a tagok között Széchenyi – Kossuth vita A vita az 1840-es években bontakozott ki. Kossuth a Pest Hírlapot szerkeszti, amikor Széchenyi támadást indít ellene a Kelet Népé-vel. Elismeri ugyan Kossuth tehetségét, de bírálja modorát és azzal vádolja, hogy népszerűségre törekszik. Véleménye szerint Kossuth módszerei izgatóak és forradalomhoz fognak vezetni. Kossuth Felelet címmel a Hírlapban jelentette meg válaszát (Ebben nevezi Széchenyit a legnagyobb magyarnak).
Mire költötték a megnövekedett bevételeket? Igényes udvarházak, kúriák épültek, a nemesség igyekezett utánozni az arisztokraták életvitelét. Csak néhányan modernizálták a gazdaságukat. Festetics György Keszthelyen mezőgazdasági iskolát alapított. Tessedik Sámuel Szarvason az evangélikus iskolában az írás, olvasás, számolás mellett gazdálkodási alapismereteket is tanított és mintagazdaságot működtetett. Egy-egy birtokon vetésforgót, bérmunkát alkalmaztak, bevezették a trágyázást. A kontinentális zárlat hatására dohánytermelés indult és megélénkült a gyapjú termelése is. Bár a rossz utak hátráltatták a kereskedelmet, az átmenő forgalom következtében ekkor indult fejlődésnek Pest. A kultúrában a nemzeti eszme kialakulása volt a legfontosabb jelenség. A nemzeti nyelv fejlesztésére kibontakozott a Kazinczy vezette nyelvújító mozgalom. Az iskolákban már tantárgyként tanították a magyart. A hivatali nyelv magyarosítása is igényként merült fel. Széchényi Ferenc könyvtárát, érem- és ásványtani gyűjteményét a nemzetnek ajánlotta fel.
A tüdőrák stádiumbeosztása A tüdőrák stádiumainak számszerinti beosztásában 4 csoportot különítenek el aszerint, hogy mekkora a daganat mérete és hogy adott-e már áttéteket: 1-es stádium A daganat kisméretű és nem érinti a nyirokcsomókat. Mi a 4. stádiumú rák Az 1A stádium esetén a daganat maximum 3 centiméteres, az 1B stádium esetén pedig 3 és 5 centiméter közötti. A 2B stádiumú daganatok szintén 5 és 7 centiméter közöttiek, a tumorsejtek pedig az érintett tüdőfélhez közel eső nyirokcsomókban is jelen vannak. A 3B stádiumú daganatok esetében a tumorsejtek már az érintett tüdőféllel szemben elhelyezkedő nyirokcsomókban is jelen vannak. Az úgynevezett TNM rendszerben szintén 4 stádiumot különítenek el. A T betűvel adható meg a tumor mérete, az N-nel a nyirokcsomókban esetlegesen már jelenlévő áttétek, az M-mel pedig az egyéb szerveket érintő áttétek, illetve ezek súlyossága. Tüdőrák 4 stadium. Tumor T T1a — a tumor kizárólag a tüdőre korlátozódik, az átmérője pedig 2 centiméternél rövidebb T1b — a tumor a tüdőre korlátozódik, az átmérője pedig 2 és 3 centiméter közötti T2 — a tumor átmérője 3 és 7 centiméter közötti; legalább 2 centiméter mélyen érinti a főhörgő elágazás alatti részét; a tumor már a mellkasüreget bélelő szöveteket is érinti; vagy ha a tumor miatt a tüdő egyes részei már nem funkcionálnak.
Nem-kissejtes tüdőrák A nem-kissejtes tüdőrákok csoportján belül újabb három típus létezik, amelyek a mikroszkópos szövettani vonásokon kívül a kiindulási helyük és viselkedésük tekintetében is különböznek egymástól. A nem-kissejtes tüdőrák három típusa a laphámrák, az adenokarcinóma és a nagysejtes tüdőrák. Laphámrák laphámsejtes karcinóma Ez a 4. stádiumú rák a főhörgők hámjából indul ki, és nem terjed olyan gyorsan, mint a tüdőrákok egyéb típusai. Adenokarcinóma A tüdő laphámrákjánál jóval ritkább, rendszerint a tüdők perifériáján, azok széli részében keletkezik, és gyakran egy már 4. A gyötrelem a közvetlen halál jele: hangos zihálás; szakaszos légzés. Koronavírus: csak a 2. stádiumú rák gyulladás nyomán visszamaradt hegek mellett alakul ki. Az adenokarcinómákat a kisebb hörgők hámbélésében helyet foglaló nyáktermelő sejtekből származtatják. Tüdőrák 4. stádium IV. Stádiumú tüdőrák (4. szakasz). Beteghang: \ Nagysejtes tüdőrák Gyors növekedésű, agresszív daganat, amely nagy, rendellenes küllemű sejtekből áll. Ez a tüdőráktípus — az adenokarcinómákhoz hasonlóan — többnyire ugyancsak a tüdőállomány perifériás, szélek felé eső területéről indul ki.