Pályázatok – IV. Fordítóverseny Versenydalok A Magyar Eurovíziós Fanklub IV. Fordítóversenyének felhívására az alábbi fordítások érkeztek. A szavazás tisztaságának érdekében a dalszöveg-fordítások szerzőjének kilétét csak a szavazás zárása után hozzuk nyilvánosságra. Pontozd a műveket 1 és 10 pont között a dalszövegek alatt július 31-ig. Eredményhirdetés: az Eurovíziós Tábor ban (2019. 08. 2-4. ) A győztest a publikum és a szakmai zsűri átlagpontszámainak összege alapján határozzuk meg. Eurovízió 2021: a versenyzők élőben lépnek fel, Rotterdamban. A közönség jelenléte még bizonytalan - Doily.hu. A szakmai zsűri tagjai: Csarnai Borbála, Iván Szandra, Bartalos Jenő, Bubnó Lőrinc és Johnny K. Palmer. A hatodik zsűripontszámot a versenyen résztvevők egymásra leadott pontjainak átlaga adja (saját fordításra nem lehet szavazni). (Bartalos Jenő egyéb váratlan magánügye közbeszólt, így jelezte, hogy nem tudja időben küldeni a pontjait, ezért a zsűrizéstől idén visszalépett. ) A verseny végeredménye itt érhető el #01 Itt #02 A szeretet minden #03 Tündérem #04 Látomás #05 Elveszett szerelem #06 Végeztem!
Ezután 2005-ig, vagyis hét évig Magyarország nem küldött versenyzőt az Eurovízióra. 2005-ben a NOX benevezett, nekik pedig már a 2004-ben bevezetett elődöntőn is részt kellett venniük, majd a döntőben a 12. helyen végeztek. 2006-ban Magyarország megint kihagyta a versenyt, 2007-ben viszont a Fonogram-díjátadón az Év felfedezettje díjat kapó Rúzsa Magdit küldte az ország Helsinkibe, ahol az énekesnő a magyarok közül elsőnként angolul énekelt, és végül 9. lett. 2008-ban Csézyt küldtük, de az elődöntőn elbukott, pont ahogy egy évvel később, 2009-ben Ádok Zoli is. 2010-ben megint kihagytuk a dalversenyt, 2011-ben viszont Wolf Katit küldtük, aki 22. lett. Az Eurovíziós dalfesztiválon miért nem szoktak híres előadók is elindulni?. 2012-ben tartották meg először A Dal t, amit a Compact Disco nyert, akik a döntőben a 24. A 2013-as A Dal első helyezettje ByeAlex lett, aki a semmiből érkezett Kedvesem című dalával, az Eurovízión pedig a 10. lett abban az évben. Egy évvel később ennél jobb eredményt ért el Kállay-Saunders András, aki 5. lett, 2015-ben viszont a Boggie néven induló Csemer Boglárka csak a huszadik, ahogy 2016-ban Freddie is csak a 19. helyig jutott.
4-25. (a 2. elődöntőben szavaz)
Az egyik magazin még februárban kiderítette, hogy a nővérek édesanyja miniszterelnök-helyettes a Krímben, míg az apjuk bíró. Mindkettőjüket hazaárulással vádolják Ukrajnában, és nevüket meg lehet találni a Mirotvorec halállistáján is. Ezután a lányok a krímitatár ATR csatornának a döntő előtt nyilatkozva a "Kié a Krím? " kérdésre azt válaszolták, hogy a "miénk, hiszen ott születtünk". Kitört persze a botrány, hiszen az előadók nem tették egyértelművé, hogy a miénk alatt Ukrajnát vagy Oroszországot értik. MAGYARORSZÁG VISSZALÉPETT! - YouTube. A döntő után a két testvér felháborodottan mesélte, milyen nyomás nehezedett rájuk, és nem a dalukkal, hanem a szüleikkel foglalkozott a média. "Tudják, mindenhol azt hallani, hogy Ukrajna Európába megy, mi pedig úgy érezzük magunkat, mintha a '30-as évek Szovjetuniójában lennénk, ahol a gyerekeknek el kellett határolódniuk a szüleiktől" – panaszkodtak, hozzátéve, ukrán énekeseknek tartják magukat, és nem gondolták, hogy választaniuk kéne a más utat járó szüleik és az Eurovízió között.
A döntő győztese Maruv az őt az oroszországi fellépései miatt ért vádakra reagálva próbálta megértetni, hogy az Eurovíziót a II. világháború után éppen azért hozták létre, hogy erősítsék a megértést a népek között. "Ez egy dalverseny, nem pedig politika! Igen, sok rajongóm van Oroszországban is, és szeretnének élőben hallgatni" – mondta, megjegyezve, hogy Oroszországban sokan normálisan viszonyulnak Ukrajnához. Arra a kérdésre pedig, hogy a Krímet Ukrajna részének tartja-e Maruv egyértelmű igennel felelt. Az Eurovízió ukrán válogatóján azonban nem a dalok és a népek barátsága állt a középpontban. Ez látszott már a műsorvezető kérdéseiből, a Krímhez viszonyulás állandó feszegetéséből is. A zsüriben ülő korábbi győztes Dzsamala például már a döntő elején harcosan leszögezte, hogy az Ukrajnát majd az Eurovízión képviselő előadó nézetei legalább olyan fontosak, mint az énektudása vagy az általa nyújtott show minősége. Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy Maruv győzelme után a műsort vezető Pritula párhuzamot vont az elnökválasztás és a nemzeti válogató között, a közösségi hálón pedig elkezdték követelni az eredmény megsemmisítését.
A Magyar Televízió feladata, hogy a beérkezett pályázatok közül kiválassza azt a dalt, amely megállja a helyét a nemzetközi mezőnyben, és maradéktalanul megfelel a szigorú feltételeknek. Ebben a helyzetben az MTV-nek nincs más lehetősége, mint hogy tudomásul vegye Tompos Kátya döntését, és tovább keresse azt a zeneszámot, amely alkalmas arra, hogy Európa legnépszerűbb és legnagyobb hagyományokkal bíró dalversenyén képviselje Magyarországot. A dal és énekes kiválasztása a helyzetre való tekintettel később várható. Mint ismeretes, a Magyar Televízió – az Eurovíziós Dalversenyt szervező Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) által biztosított szuverén jelölési jog – alapján korábban úgy döntött, hogy az egyik nemzetközi eljárásrendet követve az idén szakmai zsűrit kér fel a versenyző kiválasztására. A grémium* a napokban ismét meghallgatja és értékeli a beküldött dalokat. *A zsűri tagjai: Szulák Andrea előadóművész, az Eurovíziós Dalfesztivál első magyar versenyzője (1993), valamint a Társulat című produkció zsűritagja; Lengyel Zsolt nagyszabású színpadi produkciók televíziós rendezője, a Stúdió 80, a Legyen Ön is milliomos és a Megasztár című műsorok főrendezője, valamint díjazott reklámfilmes; Szűts László a MAHASZ elnökségi tagja, több mai neves zenész felfedezője és elindítója; Gundel Takács Gábor volt a Játék Határok Nélkül és az Eurovíziós Dalverseny kommentátora, illetve a Társulat műsorvezetője; Harsányi Levente a Csináljuk a fesztivált!
Ezt legutóbb a Zimmer Feri 2-nél hangoztatta, akkor is meg tudtam cáfolni, amit mondott. Azt a filmet azért vettük ki, mert nem nézték. Abban az időben volt egy másik magyar film, ami több hónapja a műsorunkon maradt, mert arra folyamatos volt az érdeklődés a nézők részéről. Azt is mondja, nem mindegy, milyen napszakban, időszakban vetítik le a filmjeit. Ezért is fontos, hogy mikorra esik a premier. Október 21-én a Dűnével kell osztozni a bemutató napján. A Toxikomát például egy Marvel-filmmel egy időben hozták ki. Ha nem ezt a dátumot választják akkor, lehet, hogy picivel több jegyet vettek volna rá az első héten. De szerencsére szájhagyomány útján elterjedt, hogy jó, nem is esett semmit az első hét után. A premier dátuma szempontjából az Elkxrtuk nagyon kompetitív környezetben kerül a közönség elé. (Borítókép: Liszka Tamás 2014. november 22-én. Fotó: Kallos Bea / MTI)
Ne is feltételezzünk ilyet, mert erről egyáltalán nincs szó. Megerősíti, hogy a Cinema City nem mérlegel semmiféle politikai szempontot, amikor eldöntik, hogy egy filmet mikor, hány teremben és hány alkalommal vetítenek le a hálózatukhoz tartozó filmszínházakban? Kampányfilmeket alapvetően nem szoktunk műsorra tűzni, nem is nagyon vannak ilyenek; ezt a filmet ugyanúgy kezeljük, mint a többit. Az előbb elmondott szempontok alapján döntjük el, hogyan, hányszor és mikor tudjuk levetíteni a premier után. A folytatás pedig azon múlik, hányan vesznek rá jegyet. Amíg van érdeklődés, műsoron tartjuk. Alapvetően mindig a nézők döntenek a filmek utóéletéről minden moziban. Mint mondtam, ez a film igen nehéz kompetitív környezetben kezd. Az is fontos szempont, hogy egy négytermes moziban, mint például a veszprémi, a szolnoki, a szombathelyi vagy a zalaegerszegi mozink, nem lehet akkora a filmkínálat, mint a 23 termes Arénában. Ez minden egyes héten igaz. Hogyan segítik a magyar filmeket? Mindig is támogattuk a magyar filmeket, most is több hazai film van műsoron.
Magyarországon viszont a nagy amerikai premierek nélkül is érdemes lehet nyitva tartani a mozikat. A nyári újranyitás óta mozikba került magyar filmek – a Pesti balhé, a Hab, legutóbb a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre – és a plázamozikban is időről időre műsorra kerülő francia vagy észak-európai filmek jól ki tudják egészíteni a kisebb vagy középkategóriás amerikai filmeket. Éppen ezért jegyezte meg Buda Andrea, hogy a Toxikoma elhalasztása "komoly érvágás volt". Ugyanakkor kiemelte, máris tárgyalnak a forgalmazókkal arról, milyen magyar filmeket terveznek bemutatni még az idén, és ezek közül melyek lehetnek azok, amelyek a Cinema City hálózatába is bekerülnek. Hétfőn elkezdtük az újratervezést – mondta erről a marketingigazgató. A Tenet a régi időket idézte A magyar mozik tehát nyitva maradnak, a kapacitásban, a személyzeti állomány nagyságrendjében azonban van változás. A nyolc vidéki játszóhelyet működtető Kultik-hálózat hat mozijában hétfőtől heti háromnapos nyitvatartásra álltak át: csak péntektől vasárnapig vetítenek filmeket.