Forgalmazó: Mozinet Hossz: 116 perc Korhatár: 16 éven aluliaknak nem ajánlott! Linkek: IMDb Mozipremier: 2017. március 2. Testről és lélekről (2017) díjak és jelölések: Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (2017) Arany Medve díj - Legjobb film: Testről és lélekről (Enyedi Ildikó) Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (2017) - Ökumenikus Zsűri díja: Enyedi Ildikó Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (2017) - FIPRESCI-díj: Enyedi Ildikó Oscar-díj (2018) - Legjobb idegennyelvű film jelölés: Testről és lélekről Testről és lélekről (2017) hivatalos előzetes Hasonló filmek Képek További 4 kép a galériában: Testről és lélekről képek »» Filmes cikk értékelése:Szavazat: 3 Átlagolt érték: 5 Kapcsolódó linkek Kapcsolódó rovatok
A The Insult (magyarul A sértés) a Velencei Filmfesztiválon mutatkozott be, ahonnan elhozta a legjobb férfi főszereplő díját. A rendező saját bőrén is megtapasztalta a közel-keleti konfliktus hatásait, mikor Velencéből visszatérve feltartóztatták a reptéren, elvették az útlevelét, és hadbíróság elé akarták állítani. Mindezt azért, mert előző filmjét részben Izraelben forgatta, amely hivatalosan hadban áll Libanonnal. A női öngyilkos merénylőről szóló The Attack et be is tiltották 2013-ban Libanonban erre és az izraeli színészek alkalmazására hivatkozva. Tavaly egyébként egy közel-keleti film, az iráni Asghar Fahradi rendezte Az ügyfél nyerte a legjobb idegennyelvű film Oscar-díját. A Fantastic Woman (Una Mujer Fantástica) – Chile Az A Fantastic Woman (magyarul Egy fantasztikus nő) a tavalyi Berlinalén már megmérkőzött Enyedi Ildikó filmjével, akkor a Testről és lélekről kapta a fődíjat, Sebastián Lelio pedig a legjobb rendezőnek járó Ezüst Medvét. A sötét tónusú sztori középpontjában a transznemű Marina és a harminc évvel idősebb Orlando szerelme áll, amely váratlan tragédiába torkollik.
A Testről és lélekről című alkotás, Enyedi Ildikó rendezése nyerte el a legjobb játékfilmnek járó Magyar Filmdíjat, az elismerést vasárnap este Budapesten, a Vígszínházban megrendezett gálán adták át, amelyen összesen 23 kategóriában hirdettek győztest. A 3. Magyar Filmdíj gálaestjén az 5 műfaji kategória mellett 16 szakmai kategóriában adtak át díjakat. A Magyar Filmakadémia Egyesület tagjai a 4. Magyar Filmhéten bemutatott alkotások közül választották ki a díjak jelöltjeit, majd a győzteseket. A legjobb játékfilm díját elnyert Testről és lélekről producerei Mécs Mónika, Muhi András és Mesterházy Ernő. Az elismerést – a rendező távollétében – a film stábja vette át. A filmért Enyedi Ildikó elnyerte a legjobb forgatókönyvért és rendezésért járó díjat is, valamint női főszereplőjét és mellékszereplőjét is díjazták. A legjobb tévéfilmnek járó díjat az Árulók, Fazakas Péter rendezése nyerte el, amely kategóriájában további négy díjat kapott. Legjobb dokumentumfilmként az Egy nő fogságban, Tuza-Ritter Bernadett rendezése kapta a díjat.
A legjobb kisjátékfilmnek járó elismerést a Földiek, Freund Ádám rendezése kapta, míg az animációk között a Pataki Szandra rendezte WireLess lett a győztes. A közönségdíjat a Kincsem című film, Herendi Gábor rendezése kapta. A játékfilmes kategóriában a legjobb női főszereplőnek járó díjat Borbély Alexandra nyerte el a Testről és lélekről című filmben nyújtott alakításáért, míg a kategória legjobb férfi főszereplője Rudolf Péter lett az 1945 című filmért. Rudolf Péter A legjobb tévéfilmnek választott Árulókért Fazakas Péter elnyerte a legjobb rendezés díját is, Köbli Norbert pedig a kategória legjobb forgatókönyvért járó díját kapta meg. A tévéfilmes mezőnyben az Árulókban való játékáért legjobb női főszereplőként Sztarenki Dóra, legjobb férfi főszereplőként pedig Hegedűs D. Géza nyerte el az elismerést. A legjobb operatőr Rév Marcell lett, aki a Jupiter holdja című alkotásért vette át a díjat, a filmben való munkájáért Ágh Mártonnak a legjobb látványtervezőnek járó elismerést ítélték oda.
A legjobb játékfilmes férfi mellékszereplőnek járó díjat Znamenák István kapta Az állampolgár című filmért. A legjobb operatőr Rév Marcell lett, aki a Jupiter holdja című alkotásért vette át a díjat, a filmben való munkájáért Ágh Mártonnak a legjobb látványtervezőnek járó elismerést ítélték oda. A legjobb jelmez díját Bárdosi Ibolya kapta a Kincsem című filmért, Fekete Rita, Makk Ildikó és Jónás Kata pedig a legjobb smink és fodrász kategória díjat nyerte a filmben nyújtott munkájáért. A legjobb zeneszerző díját Szemző Tibor kapta az 1945 című filmért. A legjobb hangmester Balázs Gábor lett A Viszkis című alkotásért, amelyért Kovács Zoltán a legjobb vágó díját nyerte el. A legjobb maszk díját Tesner Anna, Halász Judit és Görgényi Réka vehette át a Budapest Noir című filmben való munkájáért. Rudolf Péter a 3. Magyar Filmdíj gálán / Fotó: Balogh Zoltán, MTI A február 8. és 11. között a Magyar Filmakadémia Egyesület szervezésében, a Magyar Nemzeti Filmalap és az NMHH Médiatanácsa támogatásával lezajlott filmhétre az alkotók a 2017-ben Magyarországon moziforgalmazásba került, televízióban sugárzott vagy a legfontosabb nemzetközi filmfesztiválokon szerepelt alkotásokat nevezhették.
Öt kategóriában összesen 131 film versenyzett a Corvin moziban megrendezett filmhéten. A Magyar Filmakadémia Egyesület február 11-én hozta nyilvánosságra, hogy a tagok titkos szavazásának eredményeként a 4. Magyar Filmhéten bemutatott filmek közül 23 kategóriában melyik 5-5 alkotást és alkotót jelölik a 3. Magyar Filmdíjra. A legtöbb szavazatot kapott 5-5 alkotás és alkotó közül az akadémiai tagok újabb titkos szavazással döntöttek a nyertesekről. A közönségdíjra a nézők a filmhét honlapján voksolhattak. Forrás: MTI, Színhá
A színésznő az esti bemutató előtt volt az Erdélyi Figyelő vendége. Az ErdelyiFigyelo felvétele. (Visited 68 times, 1 visits today) Kapcsolódó bejegyzések
Ennek következtében megerősödött agnoszticizmusa, azaz hite abban, hogy a világ nem megismerhető. Lehetetlen igazán megismerni a világot, mert minden és annak az ellenkezője is lehet igaz. Nem véletlen tehát az sem, hogy gondolatunkat épp – a keleti eszmerendszerek által szintén megihletett, a Tao te King et is magyarra fordító – Weöres Sándor egykori mesterétől idéztük, persze Weöres látszólag sokkal mélyebben elmerült ebben a világban, de most nem róla lesz szó. Rossz Anyák Karácsonya 2, Rossz Anyák Karacsony 2. A Dsuang Dszi álma című Szabó Lőrinc-vers a Kr. e. IV. században élő taoista költő-filozófus, Csuang Ce gondolatainak újrahangszerelt változata, amely az 1936-os Különbéke kötet legnépszerűbb darabjává vált, egyben pedig – a németből kis módosítással átvett formában – megismertette a kínai tanító nevét a magyar közönséggel, hiszen Csuang Ce bölcselete iből majd csak nyolc évvel később, 1944-ben jelent meg magyar nyelven is válogatás. A Dsuang Dszi álma első fele gyakorlatilag egy átirat. (Az eredeti szöveg fordítását Simon Zoltán is idézi: "Egyszer én, Csuang Cu, azt álmodtam, hogy pillangó voltam, pillangó, mely össze-vissza szálldogál boldog örömében.
jelenleg van 2 aktív egyesület és annyi nem több ezen szeretnénk ha változtatnának mert igy lassan de mindenkinek elmegy a kedve a játéktól! és ezt nem szeretnénk nagyon sok idöt belefektettünk a játékba és nem akarjuk hogy kárba vesszen! Kérem fontolják meg és lépjenek ezügyben! köszönettel: Tomika22 elnézést a 24 es szerver! Összevontam. Shaiyla #6 Szia tomika22! Sajnos mi is tisztában vagyunk vele, hogy egyes szerverek eléggé inaktívak és szükség lenne az újabb összevonásra. Ez más nemzetek közösségeiben is problémát jelent, és a GF is tudja, hogy ez ügyben lépéseket kellene eszközöljön. Mi is nagyon bízunk benne, hogy hamarosan megtörténnek ezek a további összevonások, talán az jót jelent, hogy hosszú idő után végre elvégezték az első összevonásokat a közelmúltban. De sajnos arról, hogy a további összevonások már tervben vannak-e, információt még nem kaptunk. De most a fórumok összevonása miatt és hasonló dolgok miatt valószínűleg kicsit lassabban haladnak ezek a dolgok most, mert ezek az új fórumok is jóformán minden böngészős játékot érintenek, így nem csak minket.. Kérjük legyetek türelemmel, mi is nagyon reméljük, hogy hamarosan ezzel kapcsolatosan jó hírekkel fogunk tudni szolgálni.
A vers címe utalás Csuang Ce kínai taoista filozófus-költőre, aki a Kr. 4. században élt (a nevet Szabó Lőrinc a német átírásban használja). Csuang Ce (Csuang mester) valójában egy filozófiai értekezés címe, a taoizmus szent könyve, de a címet a könyv szerzője, Csuang Csou neve helyett is használják. Ebben az értelemben használta Szabó Lőrinc is, tehát személynévként. Lényegében Szabó Lőrinc verse ismertette meg a magyar közönséget Csuang Ce elvont gondolataival, minthogy magyar nyelven először csak 1944-ben jelent meg válogatáskötet Csuang Ce bölcseleteiből. A szkeptikus kínai gondolkodó úgy vélte, az ember a világnak csak nagyon kis részét képes megismerni, és még a legalapvetőbb lételméleti kérdéseket se tudja teljes bizonyossággal megválaszolni. A vers 2 szerkezeti egységből áll. Az 1. egység (1-3. versszak) egy történetet mesél el. A versnek ez az első fele gyakorlatilag egy átirat, Szabó Lőrinc egy prózai forrásszöveget dolgozott fel lírában. A vers beszélője E/3. személyben kezdi a történetet, és kétezer évvel ezelőttre, a távoli múltba, szinte mítoszi távolságba helyezi vissza Dsuang Dszi alakját.