Egy beteget egyidejűleg csak egy személy látogathat, és a látogatási idő alatt a 2 m távolság betartása szükséges. Amennyiben a beteg állapota megengedi kérjük, hogy a látogatás ideje alatt a parkban, a szabad levegőn tartózkodjanak! A két és a három személyes kórteremben egyidejűleg legfeljebb egy beteg látogatható, az ennél nagyobb létszámú kórterem esetében egyidejűleg összesen két látogató tartózkodhat, ha a 2 méter távolságtartás megoldható. Kérjük, hogy a látogatók a közösségi területeken a csoportosulást kerüljék el, csak a látogatás időtartamára tartózkodjanak a Kórházban, a fölösleges kontaktusok elkerülése végett. Csomagleadás és átvétel a fekvő betegek részére a látogatási tilalom feloldásával, megszűnik Kórházunk "B" portáján. A hozzátartozók a családtagok részére elkészített csomagokat a látogatási idő keretén belül, a személyes találkozás alkalmával tudják átadni. A légúti osztályon/részlegen továbbra is tilos a látogatás! Margit kórház látogatási idole. Kérjük, a látogatás során tartsák be a higiénés előírásokat!
Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a látogatási tilalom 2020. 06. Margit kórház látogatási ido. 13-tól (szombat) az Országos Tisztifőorvos határozata alapján feloldásra kerül. A betegek és a hozzátartozók fokozott védelme érdekében kérjük, hogy az alábbi szabályokat szíveskedjenek betartani a kapcsolattartási jog gyakorlása során: A látogatási idő hétköznapokon 17-19 óra, szombat-vasárnap és ünnepnapokon 16-19 óra, időtartama maximum 15 perc. A Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályon ettől eltérő látogatást az osztályvezető főorvos vagy az aktuális ügyeletvezető engedélyezhet. A kórházba történő bejutáshoz továbbra is kötelező az intézmény teljes területén a teljes szájat és orrot eltakaró maszk használata, a 2 méteres távolság betartása, valamint a kézfertőtlenítő készülékek igénybevétele minden be-és kilépéskor! A jelenleg is fennálló járványügyi helyzetben, kizárólag tünetmentes hozzátartozó (köhögés- és lázmentes) érkezhet látogatásra, betegeinket fertőző betegségben szenvedők, légúti tüneteket produkáló személyek (orrfolyás, tüsszögés, köhögés, láz) nem látogathatják.
az indexes cikk egy fokkal jobb. abban van egy ilyen rész, hogyaszongya: "A korábban is erősen vitatható nyilatkozatokat tevő Csókay a cikkben azt állítja, hogy "megindult az 50-es évek mintájára a kormánypárti és jó szakemberek kinyírása", illetve hogy "sok intézményből a balliberális kórházvezetők igyekeznek eltávolítani azokat, akik keresztény és nemzeti gondolkodású orvosok, miközben fennhangon szidják a magyar egészségügyet, amelyet már régóta ők tesznek tönkre". :DDD edit: link
7 perc olvasás "A király pedig nem volt képes felállítani a csatarendet. És ha a magyarok a sereg egy-egy részéből összevegyülten vonultak a harcba, a tatárok szembejöttek velük nyilaikkal, és arra kényszerítették őket, hogy visszavonuljanak a sereg körletébe, úgyhogy a szerfölött nagy hőség és a helyszűke következtében akkora fáradtság vett erőt rajtuk, hogy a király és a kalocsai érsek, akik aggódva rettegtek, sem fenyegetésekkel, sem hízelgésekkel, sem buzdítással nem voltak képesek harcba küldeni őket. 1241 április 11 mars. […] Végül […] a tatárok kissé félrehúzódva önként utat engedtek nekik maguk között minden nyíllövés nélkül. […] És amikor már több oldalon is nyitva állt az út a királyi csapat előtt, a király anélkül, hogy felismerték volna, utat talált az erdő felé…" (Rogerius: Siralmas ének, egykorú visszaemlékezés) Regisztráljon és olvassa a teljes cikket! Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat a Rubicon Online-on.
Szervezett ellenállással nem találkoztak, de a kővárak ellenálltak. 1242 márciusában a tatárok nagy pusztítással és foglyokat ejtve váratlanul kivonultak az országból. A kivonulásnak több feltételezett oka is lehetett. A tatárjárás hatalmas emberveszteséggel járt. A pusztítás mértékét 50-20%-ra becsülték. A veszteségek nem egyformán érintették az ország területét. A seregek útvonalában, a folyóvölgyekben nagyobb volt, mint a félreeső hegyvidékeken. 1241 április 11.5. Mivel a magyarság főleg az alföldeket és a folyóvölgyeket lakta, főleg őket érintette a pusztítás, így megváltozott a népesség etnikai összetétele. A veszteségeket főleg a bevándorlás pótolta. Béla visszahívta a kunokat. Betelepültek jászok, vlachok, lengyelek, csehek, azonban az ország lakosságának 70-80%-át továbbra is magyarok alkották. Tatárjárás után IV. Béla lemondott a királyi birtokállomány visszaállításáról. Jelentős adományokat tett, melyeket katonaállításhoz és várépítéshez kötött. Ő maga is számos várat építtetett (Buda, Visegrád, Sárospatak).
IV. Béla király előbb nyugat felé, majd az adriai Trogir városába s a fölötte magasodó Klissa várába menekült családjával. A Magyar Királyság gyorsnak látszó 13. századi európaizálódási folyamata a magyar történelemben annyiszor, itt is feltehető a kérdés, vajon megakadályozható, elkerülhető lett volna ez a rettenetes emberáldozatot kívánó, a magyar településszerkezetet szinte teljesen szétzúzó vereség? E kérdésről beszélget Veiszer Alinda történész vendégeivel a Magyar Televízió történelmi műsorában, a MIÉRT? -ben. 1241. április 11. | IV. Béla Muhinál vereséget szenved a mongoloktól - altmarius. A műsor ismertetése: A történelem iránt érdeklődő nézők régi jogos igényét igyekszik kielégíteni a péntek esténként jelentkező műsor. Miért történt meg ez vagy az a tragédiával vagy éppen győzelemmel végződő történelmi esemény? Elkerülhető lett volna, mondjuk a tatárjárás, a mohácsi vész? Miért sodródott bele Magyarország a hatalmas emberáldozatokat követelő két világháborúba? Jó döntéseket hoztak-e politikusaink a koruk által felkínált kihívásokra? Miért okoz máig kiheverhetetlen traumát régiónkban az 1920-as nagyhatalmi döntés?