Gertrúd magyar királyné [11] 28. Konrád meisseni őrgróf 14. Dedo lausitzi őrgróf 29. Luitgard elchingen–ravensteini grófnő 7. Rochlitzi Ágnes [13] 30. Goswin heinsbergi gróf 15. Matild heinsbergi grófnő [14] 31. Adelheid sommerschenburgi palotagrófnő Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Laszkarisz Teodor császár, akinek a lányát, Laszkarisz Máriát később II. András elsőszülött fia, a későbbi IV. Béla vette feleségül, másodszorra I. Leó örmény király unokahúgát, Filippát vette feleségül, de 1216 -ban elvált tőle. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk. ↑ Pontosabban már 1219 -ben meghalt az örmény király. A szerk. ↑ Az elutazása oka az volt, hogy mind a felesége, Stefánia és a fia, János az Örményországba utazásuk előtt váratlanul és hirtelen meghaltak. A szerk. ↑ Antiochiai Fülöp örmény király 1221. január 25 -én vette feleségül I. 1205. május 29. | II. András magyar király koronázása. Izabella királynőt, és valójában pár évvel később, 1225 -ben halt meg mérgezés következtében. A szerk. ↑ Lásd Wertner (1892: 453–454). ↑ Lásd Wertner (1892: 454). ↑ Lásd Wertner (1892).
Béla király megalapítja a szentgotthárdi apátságot (id. Dorfmeister István festménye) Forrás: Wikimedia Commons/Dorfmeister István - Fine Arts in Hungary Az Árpád-házi uralkodókat 1190-ben kiűzték a területről, emiatt az ifjú visszatért a királyi udvarba. Amikor III. Béla 1196-ban meghalt, az öröklési jog szerint Imre herceg lett Magyarország királya, másodszülött fiára kárpótlásul pedig várakat, birtokokat és rengeteg pénzt hagyott. Ii andras magyar kiraly pénz. Végakaratában meghagyta Andrásnak, hogy vigyen véghez egy szentföldi hadjáratot;. III. Béla a hatalmi harcaihoz kapott pápai támogatásáért cserébe ugyanis ígéretet tett a szentatyának arra, hogy részt vesz a keresztes háborúkban. Béla koponyája alapján készült hiteles arcrekonstrukció (Skultéty Gyula munkája, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár) Forrás: Wikimedia Commons/Gyula Skultéty Nem tudhatta, hogy András csak részben fogja teljesíteni a végakaratát, aki sokkali inkább saját befolyása erősítésére, valamint a bátyja elleni lázadások szítására használta az apja által reá hagyott vagyont.
Az ötödik keresztes hadjáratban nem ért el sikereket II. András intézkedései nyomán az ország eladósodott és a magyar főurak is egyre elégedetlenebbé váltak. Olyannyira elidegenítette őket magától, hogy amíg a király a halicsi hadjáratban hadakozott, az ellene szervezkedő összeesküvők 1213. szeptember 23-án a pilisi erdőben meglesték és megölték Gertrúdisz királynét, mint az "idegenek szimbólumát". II. András (1205 - 1235) | doksi.net. András színezett portréja a Thúróczi-krónika 1488-as brünni kiadásában Forrás: Wikimedia Commons A Szentföldről hazatérő király Péter ispánt karóba húzatta, de kerülte a további felelősségre vonásokat. A királyné meggyilkolása után a német befolyás visszaszorult, de a vészesen megcsappant királyi jövedelmek pótlására II. Andrásnak új, rendkívüli adókat, köztük pénzváltási illetéket kellett bevezetnie, ami az általános elégedetlenség miatt hatalma további gyengüléséhez vezetett. Megpróbált terjeszkedni a Balkán-félszigeten is, költséges hadjáratai azonban csak részsikereket eredményeztek. A pápa több keresztes hadjáratot hirdetett, amelyben számos európai uralkodó is részt vett Forrás: Kingdom of Heaven III.
Bertold isztriai és krajnai őrgróf illetve merániai herceg leányát. Frigyükből öt gyermek született: Mária, Béla, Erzsébet, a későbbi szent, Kálmán és András. A herceg nyugtalan természetét megelőzendő Imre 1203 -ban foglyul ejtette Andrást, és bezáratta Keve várába, Gertrúdot pedig hazaküldte apja udvarába. Imre ugyanis tudatában volt annak, hogy újszülött gyermekének András nem fogja engedni, hogy elfoglalja a trónt, és érezte, hogy saját élete lassan a végéhez közeledik. Azonban András magyarországi hívei 1204 -ben kiszabadították a herceget. Imre ekkor már betegeskedett, és csak azt a kiutat látta, ha Andrást kinevezi kiskorú fia gyámjává és kormányzóvá. 1204 szeptemberében Imre meghalt. Andrásnak nem is kellett más, III. Lászlót elüldözte az országból, és amikor váratlanul meghalt Ausztriában a gyermek király, András 1205. május 29 -én megkoronáztatta magát. András király Az új király helyett inkább az új királyné keltett nagy visszhangot az országban. Gertrúd ugyanis merániai rokonai között nagylelkű adományokat osztott ki.
András távollétében előkelők egy csoportja meggyilkolta a zsarnokoskodó Gertrúd királynét, akit a pilisi ciszterci kolostorban temettek el. 1214-ben II. András az arisztokraták egy csoportjának nyomására megkoronáztatta idősebb fiát, a kiskorú Béla herceget. II. András meghódította Halicsot ifjabb fia, Kálmán herceg számára, akit pápai jóváhagyással akart halicsi királlyá koronáztatni. 1215-ben II. András feleségül vette Jolántát, Courtenay Péter auxerre-i és namuri gróf lányát, a francia király és a latin császár rokonát. 1217 és 1218 között egyházi és világ előkelők kíséretében keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre. 1219 és 1221 között kiegyezett a Halicsban is uralkodó novgorodi fejedelemmel, aki erre szabadon engedte a királyi címét élete végéig viselő Kálmán herceget. 1220-ban elrendelte az eladományozott udvarnokföldek visszavételét. András legidősebb fiára, Béla hercegre bízta Szlavónia és Horvátország kormányzását. 1221 során elrendelte a jogtalanul elfoglalt királyi birtokok visszavételét.
II. András ábrázolása a Thuróczi-krónikában II. András a kor legnagyobb diplomáciai sikerét érte el azzal, hogy megköti a Jeruzsálemi békét. Ez nem más, mint vallás béke, amelyben szavatolják, hogy a keresztények és a mohamedánok egyaránt szabadon látogathatják a Szent Föld Szent helyeit, sértetlenséget biztosítva minden vallásfelekezet hívőinek. Cserébe II. András vállalta a pápa meggyőzését, hogy ne legyen több keresztes hadjárat. András, mint Jézus Krisztus Apostola fegyver nélkül győzedelmeskedett, ám Európában nem fogadták hálás szívvel - sőt a pápa a keresztes hadjárat félbeszakításáért kiátkozta, és felrúgva a békét, megindították a VI. keresztes hadjáratot. Borítókép: Szent Sír-templom, sokak hite szerint Jézus megfeszítésének helyén épült; Forrás: Wikipédia II. András kihirdeti az Aranybullát Jantyik Mátyás festménye II. András szobra a Hősök terén
Programot feltöltötte: A kétnapos eseménysorozatot sztárok, előadások és a kerület ikonikus főzőversenye teszi igazán színessé és feledhetetlenné. A részletes programot a fenti képgalériában nézhetitek meg. A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
A területen állatlegeltetéssel és mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak, egészen a parcellázás megkezdéséig, 1890-ig. A puszta központjában építette fel Herrich Károly a családi nyaralót, a mai Tomory Lajos Múzeumnak helyt adó Herrich-Kiss villát. Majd egy majorsági központot is kialakíttatott köré. Ebből az időből származik a Bókay-kert főépülete, ami a majorság központja volt és Pestszentlőrinc második legrégibb épülete. Augusztus 20 Programok Bókay Kert — Lánybúcsú Emlékkönyv Idézet: Bókay Kert Programok 2019. A jelenlegi park az 1930-as években két telek újraegyesítésével jött létre. A kert és a telep névadója Bókay Árpád neves orvosprofesszor volr. Akkor került kapcsolatba a mai XVIII. kerülettel, amikor feleségül vette az előkelő polgári származású Herrich Szidóniát, Herrich Károly lányát. Herrich Károly halálakor Herrich Leonie és Kiss István építész házaspár örökölte a villát, míg Bókay Árpádék a majorsági területet. A nyaralót és a körülötte fekvő birtokot azonban egyben tartották, üvegházat, díszkertet alakítottak ki rajta. Bókay Árpád és Kiss István folytatta az apósa által megkezdett parcellázási munkákat, mindhárman nagyon sokat tettek Pestszentlőrinc kialakulásáért.
Ízletes lesz a Bókay-kerti Napok gasztronómiai fesztiválja.