Bonnie tartotta benne a lelket, és amikor 1932 februárjában óvadék ellenében szabadlábra helyezték, a saját nővére sem ismert rá. Bonnie így is szerette, és a rablógyilkosságok alatt is kitartott mellette. Ámokfutásuk 1934. május 23-ig tartott, ekkor már kilenc rendőr és öt civil személy élete száradt a lelkükön, de legendájukat beárnyékolták gyilkosságaik, főleg miután 33 nyarától Frank Hamer (†71) texasi ranger is egy Ford V8-cal üldözte őket. A végzetes csapdát is Hamer állította nekik, amelynek során a nyomozók 167 golyót lőttek az autójukba. A kilyuggatott kocsit és szitává lőtt holttestüket közszemlére tették. A gyilkosokat is utolérte a végzetük: több tucat golyót kaptak fejenként a rendőröktől, esélyük sem volt a túlélésre / Fotó: Profimedia-Reddot Alig három évvel Bonnie és Clyde halála után, 1937-ben érkezett a mozikba a Csak egyszer élünk című krimidráma, amely kísértetiesen hasonlított a bűnözők történetére. Hollywood 58-ban rukkolt elő a The Bonnie Parker Story című krimivel, amelynek plakátján Dorothy Provine (†75) tárcsás gépfegyverrel és szivarral pózolt.
Ezek a képek még a rajtuk szereplő fegyverek ellenére — vagy épp ezért — örök ikonikus és romantikus alakokká tették őket. A valóságban Bonnie Parker alig centi magas és 41 kilós hölgy volt, világos szőke hajjal és éles kontúrral bíró arccal. Ezért gyilkolt a sajószentpéteri Bonnie és Clyde A képek többségén férfi szerepben látható — ahogy például fogja a fegyvereket és cigarettázik. Egyesek szerint ez volt az igazi Bonnie: a filmekkel és történetekkel ellentétben tehát nem egy csábos, femme fatal típus. Ezért gyilkolt a sajószentpéteri Bonnie és Clyde Origo A család egyik barátja szerint a férfi teljesen normális volt addig, amíg nem ismerte meg a nőt — írja a Blikk. Clyde Barrow sem volt túl magas, bár a képeken jóval szerelme fölé magasodik, de ugyebár ezt már centiméterrel is könnyedén megtehette. A szerelmesek korántsem voltak tökéletesek Se emberként, se bűnözőként nem lehetett használni rájuk ezt a jelzőt. Sok rablási kísérletük torkollott túlzó erőszakba, sikertelenségbe, mivel bonnie furcsa egyetlen minden esetben tudták uralni a helyzetet.
A hajszába ekkor már az FBI elődszervezete, a szövetségi szintű bűnügyekkel foglalkozó Nyomozóiroda is bekapcsolódott, ügynökök egész serege gyűjtötte róluk az információkat. A páros 1934. május 23-án reggel esett csapdába, miután a nyomozók pontos értesüléseket szereztek hollétükről. Ford V8-as gépkocsijukat Clyde vezette, Bonnie éppen egy szendvicset majszolt, amikor egy elhagyatott útszakaszon szakasznyi rendőr zúdított rájuk golyózáport az út menti bokrokból. Pillanatok alatt 150 lövés dördült el, ezek közül 50 célba talált, s mindkét bűnöző azonnal meghalt. A páros mindenre fel volt készülve, a preparált Fordból mintegy tucatnyi lőfegyver és ezernél több lőszer került elő. Bonnie és Clyde autója a végzetes lövöldözés után A holttesteket Dallasban tették közszemlére, majd kívánságuk ellenére külön temették el őket, Bonnie-t 20 ezren kísérték utolsó útjára. A hatóságok haláluk pillanatában 15 emberöléssel, tucatnyinál több bankrablással, autólopással gyanúsították őket, áldozataik között több rendőr is volt, akikkel igazoltatás vagy menekülés közben végeztek.
Legális utat is választhattak volna Bonnie és Clyde bűntetteiről vált híressé, a két fiatal ugyanakkor a törvényes utat is választhatta volna, ugyanis tehetségesek voltak - és nem csak a rablásban. Clyde-nak kifinomult érzéke volt például a zenéhez. Sógora megtanította szaxofonozni és gitározni - utóbbi képességét kamatoztatta akkor is, amikor szegény embereknek játszott a tábortűz köré ülve, miközben épp menekült valahonnan imádott szerelmével egy-egy bűncselekmény után. Bonnie pedig állandóan azt hajtogatta, hogy híres akar lenni. Bárhogy, bármilyen módon, de sztárrá akart válni, mindegy volt, hogy színésznőként, énekesnőként vagy íróként - a lényeg az volt, hogy rajongjanak érte. Később aztán sikerült is neki a dolog, igaz, egy kicsit másképp, mint képzelte. Bonnie és Clyde hírneve a történelemben Rómeóval és Júliával vetekszik, pedig a nőnek Clyde előtt is volt szerelme. Feleségül ment Roy Thorntonhoz 1926-ban, akitől mellesleg soha nem vált el. A Texas History Notebook szerint a férfi is bűnös életet élt, és többször megcsalta feleségét - amikor ez harmadszorra is megtörtént, hiába szerette szívéből és hiányzott neki, Bonnie véget vetett a kapcsolatnak, és sokáig gyűlölte a férfiakat, szó szerint a pokolba kívánta őket.
Alain Delon minden idők egyik legnagyszerűbb francia filmszínésze, aki hosszú pályafutása alatt igazi ikonná vált hazájában és a nemzetközi színtéren is. Delon korábban beszélt már róla, mennyire megrázta barátja, és kollégája, Jean-Paul Belmondo tavalyi halála, ő maga pedig többek közt emiatt is döntött úgy, hogy nem várja meg a véget, inkább elébe megy. Az eutanázia, azaz asszisztált öngyilkosság az élet szándékos befejezésének gyakorlata, hogy enyhítse a fájdalmat és szenvedést, mely a világ legtöbb országában tiltva van. Svájcban azon, ahol Delon is él, legális és engedélyezett, a 86 esztendős színész pedig meg is kérte fiát, Anthony Delont, hogy orvosi felügyelet mellett segítse át a túlvilágra. Fia ugyanakkor nemet mondatott, ahogy fogalmazott, nem fogja "kivégezni" a saját apját, testvére, Anauchka ugyanakkor rábólintott apjuk kérésére. Delon elmondta, ügyvédeivel már egyeztetett az eljárásról, döntésének okait pedig felfedi majd hamarosan megjelenő " Kutyák és farkasok között " című önéletrajzában.
A két szánalmas bűnöző ugyanis a legtöbbször lopott kocsikkal száguldozva lopkodott a benzinkutakról és üzletekből, és a balszerencse is üldözte őket: az egyik karambol során kifröccsenő akkunmulátorsav szinte csontig leégette a húst Bonnie egyik karjáról. Hamarosan csatlakozott hozzájuk Clyde bátyja, Buck, annak felesége, valamint egy régi barátjuk. Az öttagú csapat üzleteket rabolt ki, bankokat rabolt és ha kellett, habozás nélkül gyilkolt. A rendőrség két éven át ütötte bottal a nyomukat, szerencsével és leleménnyel minden helyzetből kivágták magukat. A gazdasági válság sújtotta Amerikában az újságok címlapjára kerültek, milliók láttak afféle Robin Hoodot bennük. A hírnevet egy fotó hozta meg a párosnak, amelyen Bonnie egy kezében hanyagul tartott pisztollyal, és a szájából kilógó cigarettával látható. Ez sokak számára ugyanis azt szimbolizálta, hogy még a legnagyobb nyomorból is ki lehet törni; a bankok kifosztása pedig ebben az értelmezésben az emberek legnagyobb ellenségei, a pénzüket és házukat elvevő pénzintézetek elleni küzdelmet szimbolizálta.
Nem végeztek maradéktalanul jó munkát, az asszony ugyanis soha többé nem tudott rendesen járni. Lapozz! Fotó: Profimedia - RedDot
Ezzel magyarázhatóak az olyan "elszigetelt" nyelvek, mint a magyar, algonkin, huave, purepecsa, uru, tszafike, csalapacsi, baszk, shuar, nyelvi hasonlósága is. Móricz sok éven keresztül élt Ecuadorban. Keresztüljárta az amazonasi- i régiót és a shuarok földjét (Morona- Santiago tartomány, Dél-Ecuador). Ezt tette egyrészt munkájából adódóan (aranybánya feltárások és koncesszió szerzési megbízások), másrészt, hogy minél kézzelfoghatóbb bizonyítékokat találhasson és igazolhassa teóriáját: az európai népek amerikai eredetét. Az ott élő shuarokkal együtt töltött idő folyamán az ismeretségből barátság lett a helyi törzsek vezetőivel, és idővel Móriczot az őslakosok bizalmukba fogadták. Legjobb: A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története. Nem elhanyagolható tény, hogy a kommunikáció nagy része az archaikus (tehát még a nyelvreform előtti) magyar nyelvünk szavaival történt! Ha elfelejtjük a nyelvújítás utáni szabályokat, az irodalmi magyar nyelvet, akkor néhány óra elegendő egy átlag magyar ember számára, hogy megértse és megértesse magát a shuarokkal!
Így is tettem, de a Hotel Embajadorban, ahol szokása szerint megszállt, közölték velem, hogy pillanatnyilag nem tartózkodik ott. Hagytam neki egy üzenetet, és gondoskodtam a vendég elszállásolásáról a Hotel Atahualpában, amelyet annak idején személyes barátom, Jaime Mendoza Martínez úr működtetett. 1972. március 3-án délután von Däniken úr bevette magát az iroda könyvtárába és mindenféle könyvet lapozgatott. Móricz visszahívott estefelé és beszélt velem. Elmeséltem neki a svájci író látogatását, és hogy beszélgetni kíván vele. Móricz ismerte a könyveit, és beleegyezett. Mondta, hogy visszajön Guayaquilba, és meglátogatjuk Dänikent a szállodájában. Tudattam ezt az íróval, aki ezután hálásan tért vissza a Hotel Atahualpába. 1972. március 4-én este 7 órakor Móricz és én átmentünk meglátogatni von Dänikent. A szálloda előcsarnokában fogadott minket. Nyugdíjas: Móricz János kutatásai - előadás - Tayos-barlang dokumentált története 2. Kötet - könyvbemutató. Nyugodtnak és kipihentnek látszott. Hellyel kínált bennünket a finom bőrből készült fotelekben, és elkezdtünk beszélgetni. Ott Móricz János részletesen elmesélte neki a felfedezésének az előzményeit, valamint ennek a kulturális jelentőségét.
Mi van akkor, ha Móricz múltunk egy eddig ismeretlen részére nyitott kaput? Tanulhatnánk belőle, ha igaza volt? Igen. Már csak egy kérdése maradt: kiknek és miért van félnivalója, ha esetleg feltárul az eddig titkolt igazság? Erre a kérdésre nem vár szavakban választ, szerinte a hozzáállásukkal vallanak színt az érintettek. [ 2015. 02. 13. ] A hozzászólás végén látható egy új gomb, mellyel a fórum önmoderálását szeretnénk segíteni. A moderálandó hozzászólás betűszíne pirosra vált a gombra kattintás előtt. A törlés gomb segítségével bárki sértőnek jelölhet egy hozzászólást. A sértőnek jelölt hozzászólások kisebb betűvel látszanak, és halvány piros a hátterük. Ha egy hozzászólásra 4 törlési igény érkezik eltérő IP címekről, az automatikusan lekerül az oldalról, azaz moderálásra kerül. A gomb után látható számok az eddigi törlési igények számát mutatják a moderálási limithez képest.
regisztráció, jegyrendelés (név, jegy darabszám) Móricz János kutatásainak múltja, jelene és jövője (avagy az aranykori tudás iránti sóvárgásunk csapdája) – Előadás + Könyvbemutató Móricz János életútjának rövid összefoglalása, Az ecuadori Táltosok-barlangjának titka, Móricz János őstörténet-elméletének újraértelmezése, Egy lehetséges bizonyíték a fémkönyvtár létezésére, Az ecuadori kutatások folytatása. Dr. Gerardo Peña Matheus: A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története c. könyv második kötete előrendelhető! Megrendelés (link) Előadó: Varga Zoltán 43 éves geológus, a Móricz János Kulturális Egyesület elnöke. Egy 2 éve történt fogadalma alapján Móricz János születésének 100. évfordulóján (2023-ban) méltó módon fog megemlékezni a kutató emlékhelyénél. Célja tehát a kutató életművének megismertetése, a valós alapokig való letisztítása, a kutatások folytatásának előmozdítása. Jelenleg Dr. Gerardo Pena Matheus: A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története c. kötetét szerkeszti, valamint előkészíti a közelgő ecuadori-magyar Tayos Expedíciót.
A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története c. könyv 2. kötetének könyvbemutatója Móricz János egyike azon távolba szakadt honfitársunknak, akiről idehaza oly keveset tudunk. Az 50-es években emigrált, argentin állampolgárságot nyert, majd dél-Amerikában nyelvészeti, őstörténeti kutatásokat végzett. Az ecuadori shuar törzs segítségével betekintést nyert egy ismeretlen civilizáció emlékeibe. Állítása szerint egy hatalmas barlangrendszer rejtekében – amely a Tayos-, Móricz által elnevezne 1969 óta a Táltosok barlangja nevet viseli – egy egykori civilizáció írásos feljegyzései tanúskodnak egy letűnt emberiség tudásáról. Ennek az ún. Fémkönyvtárnak a feljegyzései segíthetnek kitölteni azt az űrt, ami a mai történelemkönyvekből hiányzik a primitív ősember és a piramisépítő kultúrák között – esetleg választ adhat arra, hogy a Homo sapiens csak a saját tapasztalatai alapján fejlődött, vagy fejlettebb patrónusok egyengették útját. Természetesen a felfedezés híre a mai napig megosztja az érdeklődőket és a tudós társadalmat egyaránt.
Móricz olyan helység-és családneveket is felfedezett, mint Jokay, Zalai, Saka, Zoyomi. Amikor a spanyolok elfoglalták Quito- t, a fehér ruhás papok elmenekültek az őserdőbe, hogy megmenthessék és őrizzék az ősi tudást. Hollétükről csak a falvak vezetői tudtak, akik senkinek sem adtak információt ezzel kapcsolatban. Így őrizték a tudást évszázadokig, generációkon keresztül. Móricz új barátaitól megtudja, hogy Quito-t régen a spanyolok előtt úgy hívták, Kitus, ami azt jelentette: Két ős, és úgy tudják, két ma távolban élő nép őse alapította. Feltárták neki egy barlangrendszer titkos részét is, ahol a megannyi bejárat közül egyen át megközelíthető az a járat, ami egy sok-sok ezer éves titkos kamrába, az azóta "Arany Könyvtárnak nevezett" terembe vezet. (Az őslakosok elmondása szerint nyári napfordulókor a termet beragyogja a fény! ) "Életemet annak szenteltem, hogy az emberi történelem ősi misztériumainak a mélyére hatoljak, tehát azt kell mondanom Önnek, hogy ahogy ma ismerjük, teljes mértékben meghamisított, és az emberi faj félrevezetésére szolgál.