Tavaszünnep Szent György ünnepe a tavasz kezdetét jelenti, ekkor hajtják ki a legelőre a jószágokat. Az állatokat zöldággal terelték azért, hogy termékenyek legyenek. A terelés nyírfa vagy rózsafaággal törtét, amely általános rontáselhárítónak számított. Erre azért volt szükség, mert ezen a napon különösen erősek a boszorkányok. A jószágot két tűz vagy füst között hajtották át, szintén azért, hogy ne érje azokat rontás. Mindegyik szokás eredete az ősi szkíta-hun táltos hagyományban gyökerezik. A marhákat a kapu elé helyett láncon is áthajtották, máshol egyéb fémtárgyon, esetleg tojáson hajtották át őket, azért, hogy olyan erős legyen a lábuk, mint a lánc. Vízkultusz nyomai Egy magyar gyermekmondókában fennmaradt az ősi szkíta-hun Napkultusz nyoma, amikor is őseink minden regel meghajoltak a Nap előtt és kérték áldását: "Süss föl nap, Szent György nap, kertünk alatt egy kis bárány majd megfagy. " Szegeden még hozzáteszik: terítsd le a köpönyegöd, adjon Isten jó melegöt. Happ! Erre a gyerekek leguggolnak, mintegy a földre csalogatva a napot.
Azt tartották, hogy olyan erős lesz a lábuk, mint a lánc. A tojást a szegényeknek adták, hogy imádkozzanak a barmokért. - A legkülönbözőbb rontáselhárító módszerek alkalmazásával védték e napon a házat és lakóit, de főleg az istállót. Ilyenek: - Az istálló körülszórása, körülfüstölése, zöld ágak tűzése az ajtóra, kapura; seprű, só, gatyamadzag az ajtóba; fokhagyma a marha szarvába stb. - Szent György napjához köthető pásztorszokás a kalotaszegi "juhbemérés". Ilyenkor állapították meg, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Ez még a lakodalomnál is nagyobb ünnep volt, ezért evés-ivással és táncmulatsággal zárták a napot. - Szent György-napi kilövés: A lányokat és legényeket összepárosító szokás volt. A legények kikiabálták, "kilőtték" a lányok és asszonyok hibáit. Néhány Garam-menti községből vált ismertté. Egyéb hiedelmek, babonák… A magyar népi hitvilágban Szent György napjára elsősorban a boszorkányok és más rontók felfokozott tevékenysége jellemző, amely elsősorban a tehénre, ill. a tejre irányul.
római kori katona és keresztény vértanú. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri; egyike a leghíresebb katonaszenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. Előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és ellene fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték. A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni. A leghíresebb Szent György-szobor, a Kolozsvári testvérek 1373-as alkotása, Prágában áll.
Hasonló madár-emlékmű áll a budai várban. A mai országhatárokon kívül eső emlékműveket a huszas években lebontották, sok helyütt elpusztították. Az alkotás Európa egyik legnagyobb madárszobra. A millennium kapcsán Komárom vármegye közössége döntött a bánhidai emlékmű felállításáról, ám pénzhiány miatt csak 1907-ben avathatták fel. Az eltelt száz év alatt többször került veszélybe a léte: 1926. május 10-én gróf Klebesberg Kunó kultuszminiszter elrendelte a bánhidai millenniumi Turul bronzszobor helyreállítását, amit a kommunisták 1919-ben alaposan megrongáltak. A hatalmas ércmadár kijavítását Keviczky Hugó szobrászművészre bízták. A Rákosi-korszakban a lebontását fontolgatták, ám a merész elképzelésekből végül nem lett semmi. Turul madár legendája 4 évad. A 90-es években ismét rászorult a felújításra: 1992-ben másodszor is felavatták. Az eredeti szobor váza a szabadtéri múzeum udvarán látható. A jeles alkotás felállítása óta Bánhida, majd mára Tatabánya meghatározó jelképévé vált. A helyiek történelni tudatában mindig is élénken élt a bánhidai csata legendája, amit egész Komárom vármegye fontos történelmi eseményként kezelt.
Jókai is foglalkozott vele írásaiban, Feszty Árpád pedgi meg is festette: a kép eredetije az Észak-Komáromi Duna Múzeumban látható, másolata a tatabányai városháza nagytermében. A város címerében is szerepel. Korábban éveken át fesztiválokat tartottak a környékén, ma inkább kirándulóhely. A madárszobor környékéről csodálatos panoráma nyílik a környékre. Miről szól a 'Turul-monda'?, a 'Turul-monda' tartalma, a 'Turul-monda' jelentése - Mirolszol.Com. Szép időben ellátni a Oroszlányig, Tatáig, olykor Komárom fehér épületei is idevillannak. A Pannonhalmi dombság körvonalai is láthatóak tiszta időben a Kő-hegyről; és Pannonhalmáról is látni a Vértes, Gerecse körvonalait. A Kő-hegy tetején néhány éve az önkormányzat Turul-tanösvény néven alakított ki egy másfél kilométeres útvonalat a Turul és a Szelim-barlang között, amely bemutatja a Vértes és a Gerecse jellegzetes kőzeteit, növény- és állatvilágát. Felújították a turistajelzéseket, tárgyakat és kiépítették a vízvezetéket, a világítást.
- Mi a véleménye azokról a megnyilatkozásokról, amelyek szenvedélyesen támadják a szoborállítást, helyesebben a turult? - Nem is értem, mert tulajdonképpen a turul olyannyira elfogadott régi jelképünk, hiszen a Budai Várban is áll egy turul, Tatabányán is áll a turulszobor, amit egyébként Göncz Árpád avatott annak idején újjá, úgyhogy nem tudom, hogy miért pont ezt az egyetlen eljövendő turulszobrot kell így üldözni. Turul madár legendája 3. Regéczy-Nagy László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke:- Európában nem ismerek olyan országot, amelyben a hazaszeretet megvallása, a történelmi tudat megnyilvánulása olyan dühödt átok özönt váltana ki, mint nálunk. A gyarmati uralom folytatása lenne ez más eszközökkel? Illyés Gyulát idézem: "Mi csak azt szeretnénk elérni, hogy akiben nincs meg a nemzet szeretete, az ne beszélhessen a nemzet nevében". A tanulságokat ennek az ősi magyar jelképnek, a tövében kell tudatosítanunk magunkban. A mi szabadságunk az, hogy végre elvállalhatjuk a magyarságunkat, és nem korlátozunk másokat a maguk identitásának a megvallásában.