Tavaszünnep Szent György ünnepe a tavasz kezdetét jelenti, ekkor hajtják ki a legelőre a jószágokat. Az állatokat zöldággal terelték azért, hogy termékenyek legyenek. A terelés nyírfa vagy rózsafaággal törtét, amely általános rontáselhárítónak számított. Erre azért volt szükség, mert ezen a napon különösen erősek a boszorkányok. A jószágot két tűz vagy füst között hajtották át, szintén azért, hogy ne érje azokat rontás. Mindegyik szokás eredete az ősi szkíta-hun táltos hagyományban gyökerezik. A marhákat a kapu elé helyett láncon is áthajtották, máshol egyéb fémtárgyon, esetleg tojáson hajtották át őket, azért, hogy olyan erős legyen a lábuk, mint a lánc. Vízkultusz nyomai Egy magyar gyermekmondókában fennmaradt az ősi szkíta-hun Napkultusz nyoma, amikor is őseink minden regel meghajoltak a Nap előtt és kérték áldását: "Süss föl nap, Szent György nap, kertünk alatt egy kis bárány majd megfagy. " Szegeden még hozzáteszik: terítsd le a köpönyegöd, adjon Isten jó melegöt. Happ! Erre a gyerekek leguggolnak, mintegy a földre csalogatva a napot.
Ezt azért csinálta, mert az ilyen ostorral őrzött fóka nem szélledős, és több szerencse volt az ilyen állatokkal". Új szegődéskor is ilyen ostorral durrogtatta végig a kanász a legelőt, hogy a jószág ki ne szökjön belőle. Közismert hiedelem az is, hogy ha valaki Szentgyörgy előtt piros pillét fog, szerencsés lesz; van aki ezt a pénztárcájába is beleteszi. A niklaiak szerint a piros lepke egészséget, a sárga betegséget jelent. Ha ezen a napon a kapolyi eladó lány páros vadludat lát az égen repülni, még a zöldfarsangban férjhez megy. Ez a nap jó az uborkavetésre, mert így nem lesz kesernyés (Mesztegnyő, Somogyszentpál). Berzencén hajnalban vetnek uborkát, mert ettől jobban nőnek, szaporodnak. Tilos viszont varrni, mert aki ezt megteszi, másnapra megvakul (Tapsony). Berzencén ezt rigmusban fejezik ki: "Szent György napján inget varrtam | Márok napján megvakultam. " Az eredetileg horvát lakosságú Berzencén egy másutt nem ismert hiedelmet is feljegyeztek: "Sz. Györgykor nem szabad víz mellett elmenni, mert boszorkány ül a parton, és babát mutat a gyermekeknek, mire behúzza a vízbe. "
Egy leírás leírás szerint: "Akinek gyenge vetése van, az Szent György napján éjfélkor menjen ki a mezőre egy lepedővel és ahol szép vetést talál, azon húzza végig maga után a lepedőt, rá a saját vetésére, hogy a harmatot rávigye, akkor szép lesz a gabonája" A friss harmatból a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér. A harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva adtak a tehénnek, hogy jól tejeljen. Evés-ivás, táncmulatság zárta György napot. A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt Szent György-nap, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben. A pásztorok megajándékozásának egyik alkalma is volt. Néhol a csordás előző nap végigjárta a falut. Azoktól a gazdáktól, akiknek az állatait őrizte, tojást és szalonnát kapott, és megkínálták borral, pálinkával. Izgalmas volt a kilövés! Ez a fiatalokat összepárosító szokás. A legények kikiabálták, " kilőtték" a lányok hibáit, de jobb helyeket senkit sem neveztek néven. Ez este történt, a dombon, a tűz lángjánál.
A pásztorok áldozatot mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban. E hagyomány továbbélése látható a hazai állattartás szokásaiban is. Az állatok Szent György napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött. - Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. A cikk a hirdetés alatt folytatódik. "Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél" - Füstöléssel igyekeztek távol tartani a rontást. Almágyon pl. a gazda a karácsonyi morzsával füstölte állatait. - A nyírfa vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárító magyarázatot kapott. A jószág tűzön áthajtásának, füstölésének is rontáselhárító célja volt. - Az Ipoly mentén a karácsonyi aprószentek-vesszővel hajtották ki az állatokat először a csordára. - A marha kapuba fektetett láncon áthajtása országszerte általános volt, de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson, ill. a gazdaasszony kötényén, kifordított szoknyáján stb. való áthajtás. Az állatokat kihajtás előtt az istállóban bodzafával vagy zöld gallyal megverték, a kijáráshoz pedig tojást és kívül-belül láncot tettek.
Vízállóság: A legtöbb vízhatlan, megvédi az esőtől, hótól a letakart értékeket, sőt egy jó minőségű akár 30 cm vízoszlopot is elbír átszivárgás nélkül. 3. UV állóság: Vásárlásnál mindig figyeljünk rá, hogy az adott ponyva UV álló-e vagy sem? Nem mindegyik rendelkezik UV védelemmel. Az UV védelemmel rendelkező termékek 3-5 évig védenek a káros ultraibolya sugárzástól. 4. Vastagságuk: A gyártók feltüntetik, az adott ponyva vastagságát, amely összehasonlítható az egyes típusoknál. ( PE: g/m2) Általában 60-210 g/m2 közöttieket találni. 5. Rögzítés módja: Vásárlásnál érdemes megnézni, hogy az adott terméknél van-e kialakítva például feszítő mandzsetta, gyűrűk a kikötéshez, kifeszítéshez. Takaróponyva, UV-vízálló, 210g/m2, 2x3m. A fém gyűrűk általában 30-50-100 cm-enként vannak elhelyezve típustól függően. Ezek nagymértékben segítik a precíz fedést. 6. Színük: Általában kék, zöld, fekete, szürke színekben kaphatóak, ezek a leggyakoribbak. 7. Méretük: Mindenki megtalálja a megfelelő méretet, mivel 6 m2-től akár 150 m2-es ponyváig számtalan méret áll rendelkezésre.
Ebben az esetben nagyon jó megoldást nyújtanak a takaróponyvák, hiszen a téli hidegben, fagyban és a nyári hőségben megbízható védelmet jelentenek autónk számára. Amennyiben takaróponyvát használunk, télen nem kell indulás előtt letakarítani az autóról a havat, és az ablakok sem deresednek be. Ezzel időt és energiát takaríthatunk meg, hiszen nem kell még a üvegek tisztogatásával is bajlódnunk. Ez nem csak minket kímél meg, de autónkat is. Ez megakadályozza, hogy a csapadék ráfagyjon a gépjárműre, ami komoly károkat is okozhat. Nyáron pedig a túlzott felforrósodástól és a napsugarak káros hatásaitól védi meg a járművet. Ezáltal védi a festéket, és minket is megkímél attól, hogy az autó lehűtésével bajlódjunk indulás előtt. Takaróponyva vízálló uv allô service. Nem csak az időjárás okozhat károkat, hanem a környezeti hatások is. Ilyenek a különböző karcolások, a fákról lehulló levelek vagy a fagyanta, aminek eltávolítsa nem is olyan egyszerű. A madárürülék is hasonló kellemetlenségeket okozhat. Amennyiben takaróponyvával védjük autónkat, ha letakarjuk vele vagy kifeszítve használjunk az autó felett, megóvhatjuk négykerekűnket és magunkat is a kellemetlenségektől.