A keresztény irodalomnak az volt a célja az allegória használatával, hogy szemléletessé tegyen erkölcsi vagy lelki tulajdonságokat (erényeket, bűnöket), teológiai tételeket és társadalmi szabályokat. Az Isteni színjáték beszélője többször is utal arra, hogy a misztikus tapasztalatot nagyon nehéz szavakba önteni, többször céloz a nyelvi megformálhatóság korlátaira. (" Én jártam, hova legtöbb hull a lángból / s láttam, mit sem tud, sem bír elbeszélni, / ki visszatér e magasabb világból. " – Paradicsom, I. ) E nyelvi korlátok leküzdésében is segít az allegorikus kifejezésmód. Dante Alighieri: Isteni színjáték (elemzés) – Oldal 6 a 14-ből – Jegyzetek. A mű megértéséhez értelmezni kell Dante költői világának allegorikus jelentéseit, melyek a földi élet és a túlvilág kapcsolatában jönnek létre. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
Odüsszeusz bűneit Vergilius sorolja el a főhősnek: az ő ötlete volt a faló, amelynek segítségével a görögök elfoglalták Tróját (ez Isten szemében nem dicsőség, hanem gonosz csel és rossz tanácsadás). Odüsszeusz csalogatta el a háborúba az ifjú Achillest (Akhilleuszt), elszakítva őt fiatal feleségétől, Deidámiától, és gyermekeitől. És Odüsszeusz bűne a trójai fellegvárat oltalmazó Palladium (Pallasz-szobor) szentségtörésnek számító elragadása is. Tettei végrehajtásában a nagy testi erővel bíró Diomédesz segítette Odüsszeuszt, ezért együtt bűnhődnek a pokolban. A XXVI. Okostankönyv. énekben olvasható Odüsszeusz utolsó utazása. Dante ugyanis elmesélteti Odüsszeusszal halálának körülményeit. Vergilius szólítja meg Odüsszeuszt görögül: nem engedi, hogy Dante beszéljen vele, nehogy olasz nyelve miatt a görög hős megvesse őt. Diomédesz nem szólal meg a jelenetben, néma társként hallgatja Odüsszeusz elbeszélését a halálát okozó utolsó útról. Odüsszeusz büszkén meséli el történetét, mely nem egyezik meg Teiresziász jóslatával (az Odüsszeia XI.
A Pokol legmélyebb helyén, a Föld középpontjában áll, félig jégbe fagyva a háromfejû Lucifer. Három szájával tépi a három legfõbb árulót. Leginkább Júdást gyötri, ki Jézust árulta el Másik két szájában szenved Brutus és Cassius, Julius Caesar gyilkosai. Odüsszeusszal a rossz, hamis tanácsadók között találkozik. Odüsszeusz bûnét (Trója elfoglalását a faló segítségével) meg sem említi: benne a világot megismerni vágyó hõst csodálja. Sulinet Tudásbázis. A költõ ismeri a homéroszi eposz hõsének tetteit, de most életének további sorsa és halála érdekli. A történet: húsz évi távollét után Itáliába hazatérve Odüsszeusz képtelen volt élvezni a jómódot, a kényelmet. Régi vágya a világ megismerésének óhaja újra útra kényszeríti. Az antik felfogás szerint Herkules oszlopa Giblaltárnál a világ végét jelenti, azon túl tilos volt hajózni. Odüsszeusz mégis túlmegy a szoroson és a Föld másik féltekéjére jut ki. Az a hegy, amit a messzeségbõl megpillantottak, a Purgatórium hegye lehetett, oda azonban nem lehet élõ embernek tengeren eljutnia.
A férj bosszút állt rajtuk, s mindkettőjüket megölte. Ő a testvérgyilkosok poklában van jelenleg (Kainában). Francesca ajkáról háromszor jajdul fel a szerelem szó, hiszen ez volt csupán a bűnük. A költőt meghatotta a szerelmesek sorsa, együttérzett velük, hiszen maga is érezte a szerelem gyötrő kínjait. A Pokol lakói tisztában vannak bűneik súlyosságával, egy részük szégyenkezik, átkozza ostobaságát, de vannak olyan lelkek is, akik büszkén viselik sorsukat, s a Pokolban sem adják fel gőgjüket. Dante a teológus tudásának mércéjével rangsorolja a bűnöket és szabja ki az érte járó szenvedéseket. Rend és hierarchia uralkodik a Pokolban is. 14 fokozata van például a csalásnak. A bűnösök a következő öt nagy csoportra oszthatók: mértéktelenek, eretnekek, erőszakosok, csalók és árulók. A Pokol tornácán találkozik a kereszteletlenekkel, Vergiliussal, Homérosszal, Horatiusszal, Ovidiusszal és Lucanusszal. A Pokol legmélyebb helyén, a Föld középpontjában áll, félig jégbe fagyva a háromfejű Lucifer.
A Pokol legmélyebb helyén, a Föld középpontjában áll, félig jégbe fagyva a háromfejű Lucifer. Három szájával tépi a három legfőbb árulót. Leginkább Júdást gyötri, ki Jézust árulta el. Másik két szájában szenved Brutus és Cassius, Julius Caesar gyilkosai. Odüsszeusszal a rossz, hamis tanácsadók között találkozik. Odüsszeusz bűnét (Trója elfoglalását a faló segítségével) meg sem említi: benne a világot megismerni vágyó hőst csodálja. A költő ismeri a homéroszi eposz hősének tetteit, de most életének további sorsa és halála érdekli. A történet: húsz évi távollét után Itáliába hazatérve Odüsszeusz képtelen volt élvezni a jómódot, a kényelmet. Régi vágya a világ megismerésének óhaja újra útra kényszeríti. Az antik felfogás szerint Herkules oszlopa Giblaltárnál a világ végét jelenti, azon túl tilos volt hajózni. Odüsszeusz mégis túlmegy a szoroson és a Föld másik féltekéjére jut ki. Az a hegy, amit a messzeségből megpillantottak, a Purgatórium hegye lehetett, oda azonban nem lehet élő embernek tengeren eljutnia.
A Pokolban és a Purgatóriumban az ókori nagy költő, Vergilius lesz kísérője. A Paradicsom világában gyermekkori nagy szerelme, Beatrice kalauzolja őt. Tapasztalatait, megtisztulásának folyamatát E/1-ben meséli el. A megtisztulás és üdvözülés első állomása a Pokol. A földi bűnök itt nyerik el büntetésüket, így az evilági erkölcsi rend helyreállítását szolgálja. Kínnal teli, bűzös, sötét helyként jellemzi. A Pokol felirata is ezt jelzi: "Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába, / én rajtam át oda, hol nincs vigasság, / rajtam a kárhozott nép városába". A feliratot így zárja: " Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel! " A Pokol 9 körből áll. A bűnök nem egyformák, így a büntetés sem lehet az. A Pokol legmélyebb bugyraiban a csalók és árulók bűnhődnek. A legenyhébb büntetést a közönyösök és kereszteletlenek a Pokol kapujánál és tornácán kapják. Kikkel is találkozik pokolbéli útja során főhősünk? Megismeri a szerelem bűnöseit. Paolo és Francesca történetén keresztül látjuk, hogyan vélekedik a házasságtörésről.
Itt Beatrice veszi át a szerepét, a mennyben ő lesz Dante vezetője. Az Isteni színjáték valójában emberi színjáték is, mivel a főhősben földi gondok és szenvedélyek munkálnak. A túlvilági tájakat nevezetes történelmi személyek és a 13-14. századi Itália szereplői népesítik be. Ezek a személyek Dante politikai meggyőződésének megfelelően vagy a Pokolban bűnhődnek vagy a Paradicsomban megdicsőülnek. Beszédhelyzet: a beszélő megszólítja az olvasót (" megértsd ", " hallanod kell "), ami jelzi, hogy a történet elbeszélésének célja van: a misztikus utazás egy példaértékű esemény, amely az emberek okulását szolgálja. Költői eszközök: ellentétek (sötétség-fényesség, hegy-völgy), allegorikus kifejezésmód – a középkor jellegzetes művészi kifejezésmódja (allegória = "másról beszélni", görög szó). Az allegória kettős jelentésű kép vagy képsor, van egy közvetlen és egy átvitt értelme is, mert a beszélő mást mond ki, mint amit gondol. Az antik retorika (szónoklattan) szabályai szerint az allegória lehet egy gondolatsoron vagy egy egész művön végigvitt metafora vagy megszemélyesítés.
"Az aláírásminta alapú hitelesítés (AMAHIT) – több mint 3000 aláírópad segítségével – kényelmes megoldást jelent a személyes ügyintézés során azoknak az ügyfeleknek, akik nem rendelkeznek digitális aláírással vagy ügyfélkapu azonosítóval. A fejlesztés eredményeként – egyszeri regisztrációt követően – jelenleg 32 ügytípusban nyílik lehetőség a beadványok papírmentes benyújtására. A területi államigazgatás egységes működését támogató rendszerfejlesztések" című (KÖFOP-1. 0. Elektronikus Aláírás Ügyfélkapu. 0-VEKOP-15-2016-00045 azonosító számú) kiemelt projektet a Széchenyi 2020 program keretében, Budapest Főváros Kormányhivatala által vezetett konzorcium az Európai Unió által nyújtott vissza nem térítendő támogatással, 6, 470 milliárd forint keretösszegből valósítja meg. A projekt három fejlesztési területre irányult, amelyek egyike az aláírásminta alapú hitelesítési rendszer bevezetése a kormányhivatali ügyintézés során. Ez lehetőséget biztosít a biometrikus aláírásminta alkalmazására a kormányablakokban és egyes kormányhivatali ügyfélszolgálatokon.
A fejlesztés eredményeként 2021. szeptember 6-tól 32 ügytípus intézhető az AMAHIT rendszerrel, a kormányablakokban és meghatározott kormányhivatali ügyfélszolgálati pontokon – a több mint 3 ezer ügyintézői munkaállomásra – kihelyezett aláírópadok segítségével. A későbbiekben a biometrikus aláírással intézhető ügytípusok száma folyamatosan bővül majd. A fejlesztéssel kapcsolatban letölthető részletes tájékoztató. További információ: " Forrás: Új típusú aláírási móddal egyszerűbb az ügyintézés a kormányablakokban; Budapest Főváros Kormányhivatala; 2021. Digitális aláírás ügyfélkapuval. szeptember 8.
A papíron kiállított igazolványok pecsét és aláírás nélkül is érvényesek, ezeket egy digitális, úgynevezett QR-kód helyettesíti. Abban az esetben váltható ki az igazolvány, ha valaki megkapta az oltást vagy igazoltan átesett a fertőzésen – ismertette Buzás Györg, a Zalaegerszegi Járási Hivatal munkatársa. Abban az esetben, ha valakinek nincsen utazási szándéka uniós országba, akkor egyáltalán nem szükséges beszereznie az uniós dokumentumot. Itthon ugyanis mindenhol érvényes a védettségi igazolvány és a telefonos alkalmazás. A magyar utazók abba a 17 országba is korlátozásmentesen beléphetnek a védettségi igazolványukkal, amelyekkel Magyarország kétoldalú megállapodást kötött. A zágrábi hatóságok változtattak a beutazási feltételeken Az uniós igazolás célja, hogy a tagállamok közötti utazásokat könnyítse meg, de azok az új rendszertől sem lesznek teljesen zökkenőmentesek: a tagállamok ugyanis a beutazási feltételeket még saját hatáskörben, és gyakran egymástól eltérően határozzák meg. "Ez a bizonyos európai védettségi igazolás lényegében csak arra jogosít, hogy a határokat átlépjük vele.