Nincs új a magyar Nap alatt. Katona József Bánk bán c. drámája és annak korabeli háttere ma is azonos. Ahhoz, hogy Orbán bánk újfeudalizmusát megértsük, fel kell lapoznunk Katona művét, ezen belül Tiborc panaszát. (A drámából Erkel Ferenc alkotott operát, melynek emlékezetes címszerepét Simándy József énekelte, feledhetetlenül. Annak különösen a Hazám, hazám…kezdetű nagy áriáját…) Az értés és összevetés okán - a prózai részt idézzük. Tiborc panasza Ő csorda számra tartja gyülevész Szolgáit! éppenséggel mintha minden Hajszála egy őrzőt kívánna; sok Meránit, olykor azt hinné az ember, Hogy tán akasztani viszik, úgy körül Van véve a léhűtőktől, s mi egy Rossz csőszt alig tudunk heten fogadni. Okostankönyv. Ő táncmulatságokat ád szüntelen, Úgy, mintha mindég vagy lakodalma, vagy Keresztelője volna: és nekünk Szívünk dobog, ha egy csaplárlegény az Utcán előnkbebukkanik, mivelhogy A tartozás mindjárt eszünkbe jut. A jó merániak legszebb lovon Ficánkolódnak - tegnap egy kesej, Ma szürke, holnap egy fakó: - nekünk Feleség- és porontyainkat kell befogni, Ha veszni éhen nem kívánkozunk Ők játszanak, zabálnak szüntelen, Úgy, mintha mindenik tagocska bennek Egy-egy gyomorral volna áldva: nékünk Kéményeinkről elpusztulnak a Gólyák, mivel magunk emésztjük el A hulladékot is.
A mű keletkezésének körülményei A Bánk bán 1815-ös első változata szinte csak forrása a végleges alkotásnak. A Kolozsvárott 1814-18 között Döbrentei Gábor szerkesztésével működő Erdélyi Múzeum első számában jelent meg az a pályázat, mely eredeti színmű írásáért magas jutalmat ígért. Katona első változatának kézirata csak véletlenül került elő a XX. században, s így mód nyílt a végleges szöveggel való összehasonlításra. Az "első kidolgozás"-ban mind a cselekményben, mind egyes drámai szituációkban jelentősek az eltérések. Egyes szereplők más néven szerepelnek (Melinda – Ádelájd), a királyné egyértelműen ártatlan öccse csábítási akciójában, a dráma e változata sokkal inkább megfelel a korában népszerű végzet-drámák típusának. Bánk bán tiborc panamza.com. A szöveg végleges változatának megírására Katonát leginkább Bárány Boldizsár (1791-1860) Rostá-ja, a Bánk bánról írt recenziója, késztette (1817). Bárány, aki maga is írt drámai műveket, részletes bírálatot írt, pontokba szedve észrevételeit. Katona nagyon komolyan vette e bírálatot, de maga is készült a szöveg átdolgozására (az eredeti szöveg több, mint 2500 sorából csak 344 maradt meg).
Erre ösztönözték általa újabban megismert művek, történeti források is. Érdekes körülmény, hogy a folyóirat 1818-as utolsó számában megjelent pályázati értékelés (mely Katona művét nem is említette) nem befolyásolta döntését, mert nem ismerte. A végleges szövegváltozattal 1819 májusára készült el, s a tervek szerint ősszel a pesti színház be is mutatta volna. A cenzúra azonban megakadályozta a bemutatást, csak a kiadáshoz járult hozzá. Ennek oka lehetett az is, hogy a magyar színtársulat 1818-ban országszerte jelentős sikereket ért el eredeti magyar művekkel (Kisfaludy Károly vígjátékaival, illetve Esküvés és Ilka című drámáival). A végleges szövegbe Katona általa ismert, fordított német drámákból is átvesz, ez az átvétel azonban a mű eredetiségén mit sem változtat, inkább érdekessége az alkotásnak. A második kidolgozásra jellemző a pontosítás is, Katona a megismert forrásművek alapján pontosítja például a cselekmény időpontját. Sulinet Tudásbázis. Kompozíció és cselekmény A tragédia egy előversengésből (expozíció) és öt szakaszból (felvonás) áll, tehát klasszikus felépítésű dráma.
Ha! - ezt hogy elfelejthetém - istenem! Van más kigázolás? - vitézkedést Ugyan ne várjanak tőlem; de hisz' A háborúban szabad fosztani. E gondolat legjobbnak látszatott. ( búsan néz ki az ablakon). Magyar hazám! - A jó merániak Azt háború nélkül is megteszik; mert Hisz' a zsidók eleget fizetnek; a- Kiket tulajdonképpen tán nem is Lehetne embernyúzóknak nevezni, Nyúzásra bőr kivántatik, holott Azt a merániak magok lehúzták Már csontjainkról; így tehát ezek A húsba kénytelenek bemetszeni - Igaz, hogy a metéltetett sikolt; de Hisz' arra nem szükség hallgatni, csak Haszon lehessen. - S a nagyasszony -? ( Keserű megvetéssel lódítja el a kezét. Bánk bán tiborc panasza. ) (fejét az ablakfához nyomván). Oh! Ő cifra és márványos házakat Épittet; és mi - csaknem megfagyunk Kunyhónk sövényfalai közt - Átkozott! Ő csorda számra tartja gyűlevész Szolgáit! éppenséggel mintha minden Hajszála egy őrzőt kivánna; sok Meránit, olykor azt hinné az ember, Hogy tán akasztani viszik, úgy körül Van véve a léhűtőktől, s mi egy Rossz csőszt alig tudunk heten fogadni.
A főhős tragikus hőssé válásában azonban ezek a kétségek, a "bizonytalanná válás" az első fázis. A második szakasz az összeesküvés-szál folytatása, melyet "megzavar" Bíberach megjelenése (szerelmi szál, a csábítás). A szerelmi szál újbóli – immáron tényszerű – megjelenése először készteti Bánkot cselekvésre (Melinda megmentésére indul), ugyanakkor háttérbe szorítja, elhomályosítja a társadalmi konfliktus kérdéseit. A harmadik felvonás eseményeinek szerepe a késleltetés. A féltékeny Bánk ismét elbizonytalanodik, mert Melinda összefüggéstelen szavai, összeomlása nem teszi lehetővé az igazság kiderítését. "Ráadásul" Tiborc ismét megjelenik, s a lesújtott férfit újólag – de egy újabb nézőpontból – társadalmi funkciójára figyelmezteti. Katona József: Bánk bán elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Tiborc "panasza" kulcsfontosságú jelenete a drámának. Az alkotói koncepció itt érvényesül a legtisztábban. Bánk a lázadozó főurakat csendesíteni igyekezett, az ő vádjaikban méltán feltételezte az idegenekkel szembeni féltékenységet, politikai-hatalmi érdekeket.
Ha az útnyilvántartásra kötelezett magánszemélynek jogszabály alapján titoktartási kötelezettséggel járó tevékenysége (pl. Benzin elszámolás: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) másként számol. - Ingatlanhírek. orvosi tevékenység) során az útnyilvántartásban olyan magánszemély adatait kell feltüntetnie, akire nézve a titoktartásra kötelezett, az ilyen felkeresett személy(ek)hez megtett utakról köteles külön útnyilvántartást vezetni. Ezen külön útnyilvántartás tekintetében a vezetésére kötelezettnek gondoskodnia kell arról, hogy annak tartalmát az adóhatóság ellenőrzést végző tisztviselője kivételével harmadik személy ne ismerhesse meg. Az adóhatóság az ilyen útnyilvántartásban foglalt adatok rögzítésére csak akkor jogosult, ha az adóhatósági eljárás során tett megállapításban az adatrögzítés jogszabálysértés bizonyításának alátámasztására szolgál. Fontos látni: az adózónak az útnyilvántartással kell bizonyítania, hogy az üzemanyag-számlákkal elszámolt fogyasztása a tevékenység érdekében merül fel, hiszen a nyilvántartásban szereplő kilométerek fogyasztási normával való felszorzásának eredménye meg kell egyezzen a számlák alapján tankolt üzemanyagok mennyiségével, mivel csak ez az elismert költség.
Az útnyilvántartási kötelezettséget az Szja. 5. melléklet II. (Részletező nyilvántartások) 7. Gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás): a magánszemély a jövedelemszerző tevékenységéhez használt gépjármű költségelszámolásához útnyilvántartás vezetésére kötelezett. Erre a célra a menetlevél vezetése is megfelel, ha tartalmazza a továbbiakban részletezett adatokat. Minden gépjármű esetében külön útnyilvántartást kell vezetni. Júliusi benzinárak: ennyivel számolhat - Adózóna.hu. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni az év első és utolsó napján a kilométeróra állását, továbbá, ha a költségelszámoláshoz ez szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni. Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell – az utazás időpontját, – az utazás célját (honnan-hova történt az utazás), – a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését, – a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát. Az útnyilvántartás tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyag-vásárlás időpontját és költségeit is.