Válasszon egy helyet, ahol a növényeket naponta legalább hat-nyolc óra napfény éri. Győződjön meg arról, hogy a talaj jó vízelvezetésű és soha nem mocsaras. Ültetés előtt bőséges mennyiségű komposztot vagy jól rothadt trágyát kell ásni a talajba. Minden San Marzano paradicsomhoz mély lyukat ásson, majd egy marék vérlisztet kaparjon a lyuk aljába. Ültesse a paradicsomot a szár legalább kétharmadával a föld alá temetve, mivel a paradicsom mély ültetése kialakul erősebb gyökérzet és egészséges, ellenállóbb növény. Akár árkot is áshat, és a növényt oldalra temetheti, a növekvő heggyel a talaj felszíne felett. Hagyjon legalább 30–48 hüvelykeket (kb. 1 méter) az egyes növények között. Adjon karót vagy paradicsomketrecet San Marzano termesztéséhez, majd kösse össze az ágakat, amikor a növény kerti zsinórral vagy harisnyanadrággal nő. A paradicsomnövényeket mérsékelten öntözzük. Ne hagyja, hogy a talaj nedves vagy csontos legyen. A paradicsom nehéz etető. Ha a gyümölcs kb. Akkora, mint egy golflabda nagysága, akkor a növényeket oldalra öltöztesse (szórjon száraz műtrágyát a növény mellé vagy körül), majd ismételje meg minden hetente a vegetációs időszak alatt.
Gondozási, ápolási munkák: A virágzás és a termésfejlődés időszakában rendszeres öntözést igényel. Fontos, hogy a környezetét gyommentesen tartsuk. Ha az ápolási munkáira kevesebb idő áll rendelkezésre, úgy akkor vastag szalmás mulcsozással teremthetünk kedvező feltételeket a növényünk számára. A 'San Marzano' bokorparadicsom, így erős támrendszert nem igényel, de karózni mindenképp szükséges, mivel nagy terméshozama miatt karózás és kötözés nélkül elfekszik a tő. Betegsége, kártevői: A paradicsomokat veszélyeztető betegségek közül barna foltosságot okoz a paradicsom mozaik vírus és a sárga gyűrűs elszíneződéseket okozó paradicsom foltosság és tőhervadás a legkiemelkedőbbek. A gomba betegségek közül a fitofórás betegség vagy paradicsom vész, valamint a lisztharmat okozhat gondot az állományban. A kártevők közül a levéltetvek és a poloskák jelentenek problémát. A betegségek megelőzhetőek a megfelelő tő-és sortávok betartásával, valamint növényeink rendszeres ellenőrzésével. Ha kártevők (tripszek, levéltetvek, poloskák) jelennek meg a növényen, akkor rövid időn belül felütheti a fejét valamilyen kórokozó is, ezért a kártevők ellen peszticidekkel már a megjelenésük korai szakaszában védekezzünk.
Ha lyukacsos lemezt használunk, akkor tegyünk alá a két szélén téglát vagy deszkát, hogy ne érjen le. Legjobb pl. egy szerszámoskamra vagy a kocsibeálló teteje, ami nem túl meredek és jó eséllyel valami zsindellyel vagy kátránypapírral van fedve, ami remekül felveszi a meleget. Ezután hagyjuk békén estig, kivéve, ha elered az eső, mert akkor nagyon gyorsan hozzuk be. Ha estig nem száradt meg, akkor be kell tenni a sütőbe, amíg ki nem szárad (lásd lenn). Ha nincs rá módunk, vagy nem napon akarjuk szárítani, tegyük tepsire a szeleteket és tegyük be a sütőbe (75°C, légkeverés), amíg ki nem szárad (ez friss paradicsom esetében kb. 10 óra). Akkor száraz, amikor a héja teljesen rápöndörödik a husára és az egész egy 120 éves olasz parasztasszony arcbőrére emlékeztet. Ekkor elővesszük a szép, széles szájú üveget, alulra beletesszük a fűszereket, a chilit és a fokhagymát, majd a paradicsomot, és felöntjük a kétféle olaj keverékével (ne vigyük túlzásba az olivát, mert elnyomja az ízeket). Úgy kell felönteni, hogy semmi ki ne látszódjon alóla, majd fedőt rá és mehet legalább két hétre pihenni a hűtőbe (elvileg mehetne a kamrába is, de a hűtőben jobban eláll).
Hőmérséklet igénye átlagos, azonban különböző fejlődési ciklusaiban eltérő. A tenyészidő elején jól bírja a hideget, a vegetáció középső szakaszában kellemes melegre, míg az érést megelőzően 25 fok körüli átlaghőmérsékletre van szüksége. A magyarországi fényviszonyok megfelelők a növény számára, ez a nappalhosszúságra és a besugárzásra egyaránt igaz. Napos, világos esetleg kissé árnyékos fekvésbe is ültethetjük, teljes árnyékba azonban ne kerüljön. Előnyben részesíti a tápanyagban gazdag talajokat, ugyanakkor a frissen trágyázott talajt nem kedveli, emiatt érdemes olyan helyre ültetni, ahol a talajt az előző évben trágyáztuk. A fokhagyma tolerálja a szárazságot, a kihajtáskor azonban öntözést igényel, csapadékban szegény, tartósan száraz időszakokban szintén meghálálja az öntözést. Betegségekre és kártevőkre nem kifejezetten érzékeny, ez azonban nem jelenti azt, hogy időnként ne támadná meg valamilyen kártevő vagy növénybetegség. Jellemző kártevője a fonálféreg, a hagymalégy és a dohánytripsz is.
Manapság az egészséges táplálkozás jegyében nagyon felkapott lett a belőle készült zsír és hús, és mangalicából készítik a híres serrano sonkát is. A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. tart nagyobb állományt belőle. A lovak közül őshonos nálunk a Shagya arab, amelyik a bábolnai ménesben kitenyésztett lófajta. Szintén őshonos fajtánk a mezőhegyesi Furioso-North Star, melyet a mezőhegyesi állami ménesben két angol telivér mén alapított, Furioso sen (1836) és North Star sen (1844). Elsősorban hátaslovak, de kocsiban is kitűnően teljesítenek, sőt, mezőgazdasági munkákra is alkalmasak. Leginkább Csongrád megyében tenyésztik őket. Legnagyobb számban a Mezőhegyesen található Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. foglalkozik tenyésztésükkel. A kisbéri félvér kifejezetten sportcélra alkalmas ló. A gidrán Mezőhegyesen alakult ki. A fajtára jellemző a "sárga" szígyarországon kívül Bulgáriában és Romániában tenyésztik. A lipicai ló az Oszrák-Magyar Monarchia szülötte. Ez a csodálatos, barokkos külsejű ló alkalmas lovaglásra, fogathajtásra, és a híres, bécsi Spanyol lovasiskolában is megcsodálhatjuk őket, és kimagasló teljesítményüket.
A ~ félvér ló A ~ félvér elsősorban Telivér fajtából fejlődött ki. A fajta ivadékai tehetségesek voltak, versenyképesek. KISBÉRI FÉLVÉR A 18-19. században Magyarország előkelő helyet foglalt el a Monarchián belül a lótenyésztés területén. Ez volt az az idő, amikor a katonaságnak egyre több lóra volt szüksége. Ez vezetett oda, hogy 1853-ban gróf Batthyány Kázmér elkobzott ~ birtokán egy 300 kancá ból álló ménest állítottak fel. ~ félvér A ~ félvér kitenyésztője a ~ Ménes, Magyarországon. A méntelep 1853 - ban létesült 15 000 hold területen. Elsősorban telivér fajtából fejlődött ki. A mén ivadékai tehetségesek voltak, versenyképesek. ~ félvér Elsősorban hátaslónak való, nemes, elegáns megjelenésű, szilárd szervezetű, többnyire élénk vérmérsékletű, de könnyen kezelhető fajta. Könnyű fogatos használatra, gyors fogatokba kiválóan alkalmas. Színe leggyakrabban sárga, de sok pej, szürke, fekete egyed is van köztük. ~ félvér Nagyon nemes, elegáns, szikár, kemény katonai hátasló. Az angol telivérhez mind genetikailag, mind küllemében közel áll, de használati tulajdonságaiban, idegrendszer ében, tömegében, sőt gyakran küllemében is jobb nála.
A ~ ló A ~ elsősorban Telivér fajtából fejlődött ki. A fajta ivadékai tehetségesek voltak, versenyképesek. KISBÉRI FÉLVÉR A 18-19. században Magyarország előkelő helyet foglalt el a Monarchián belül a lótenyésztés területén. Ez volt az az idő, amikor a katonaságnak egyre több lóra volt szüksége. Ez vezetett oda, hogy 1853-ban gróf Batthyány Kázmér elkobzott kisbéri birtokán egy 300 kancá ból álló ménest állítottak fel. ~ Elsősorban hátaslónak való, nemes, elegáns megjelenésű, szilárd szervezetű, többnyire élénk vérmérsékletű, de könnyen kezelhető fajta. Könnyű fogatos használatra, gyors fogatokba kiválóan alkalmas. Színe leggyakrabban sárga, de sok pej, szürke, fekete egyed is van köztük. ~ A ~ kitenyésztője a Kisbéri Ménes, Magyarországon. A méntelep 1853 - ban létesült 15 000 hold területen. Elsősorban telivér fajtából fejlődött ki. A mén ivadékai tehetségesek voltak, versenyképesek. ~ Nagyon nemes, elegáns, szikár, kemény katonai hátasló. Az angol telivérhez mind genetikailag, mind küllemében közel áll, de használati tulajdonságaiban, idegrendszer ében, tömegében, sőt gyakran küllemében is jobb nála.
A magyar lovaskultúra párját ritkítja. Számba vettük a hazai őshonos lófajtákat és a legfontosabb hazai méneseket. Képes összeállítás következik. Gyönyörű és robosztus hidegvérű lófajtáinkat valaha a mezőgazdaságban is alkalmazták, illetve nagy teherrel megrakott kocsik vontatásakor. Ezek a lófajták napjainkban főképp a falusi turizmus és a génmegőrzés miatt fontosak. A hazai lovaskultúra csúcsa viszont a versenyló tenyésztés, és a magyar lovassport, amely méltán híres messze földön és komoly, nemzetközi elismertségnek örvend. Szerencsére, napjainkban a lovak még mindig nagyon fontos szerepet töltenek be itthon, sőt úgy tűnik egyre népszerűbbek a lovassportok, vagy a hobbilovaglás. Habár nyilván nem lovagolnak annyian, mint a 19. században, amikor a ló volt a fő közlekedési eszköz és a szocializmus évei is rányomták a bélyegüket a lovakkal való kapcsolatunkra, de ennek ellenére is kijelenthető, hogy a lovaskultúra Magyarországon még mindig fontos szerepet tölt be. Több száz éves, történelmi ménesek hazánkban Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy a nagy történelmi ménesbirtokaink közül, egy kivételével ma is mindegyik működik, sőt virágzik.