Ady életformájában, szerelmi ügyeiben is más értékrendhez igazodott, mint az emberek többsége. A polgárokat riasztó feltűnésvágy, az ún. perdita kultusz, Dosztojevszkij halhatatlan szánalmának félremagyarázása volna a forrása Az én menyasszonyom (1900) című versének. Ezt jóval Lédával való megismerkedése előtt írta Nagyváradon. Kesztyűt dobott azoknak az arcába, akiket megbotránkoztatott a táncosnővel való viszonya, s provokáló daccal csattant fel a vers indításában a legfőbb gondolat: "Mit bánom én, ha utcasarkok rongya, De elkísérjen egész a síromba" Szokatlan hang volt ez a magyar lírában a múltban a magyar szerelmi költészetből hiányzott az érzékiség, az érszéki forróság. A nagy szenvedély s az áhítatos életvágy szólalt meg a Léda-zsoltárokban. Valódi szerelem fűzte az asszonyhoz. Léda férjes asszony volt, ráadásul zsidó nő, idősebb is a költőnél. Ady Endre - Léda versek (I) -. Léda is, Ady is túl sokat, mindent várt ettől a felfokozott érzéstől. Ilyen lobogással csak álmodni lehet, való életet élni nem. A csalódás rövidesen diszharmonikussá változtatta a kezdetben lázadó, ünnepi érzést, s napirenden voltak közöttük a súrlódások, féltékenykedések, perpetvarok.
Hosszas betegeskedés után 1919-ben halt meg. Ady már az Új versek kötetben (1906) kialakítja jellegzetes kötetrendezési koncepcióját, amelyet a későbbi köteteiben is követ. A köteteket ciklusokra osztja, amelyeket a tematika tart egybe A Léda-verseket is ilyen ciklusokba rendezte (Léda asszony zsoltárai, A Léda arany szobra) Az én menyasszonyom Amikor Ady megírta ezt a verset, még nem ismerte Lédát. Ebben a versben fogalmazza meg az új nőideált. A korábbi nőideálokban fontos volt az erkölcsösség, a tisztesség, és az udvarlás célja a legtöbb esetben a házasság volt. Ady ezzel szemben egy társat akar, aki lehet akár prostituált is – számára nem ez a fontos. Kidolgozott Tételek: Ady Endre magyarság versei. A vers az utcalány eszményítése (pl. angyalarc, tiszták, hófehérek szavak erre utalnak). Ebben a versében részben a hagyományos szerelmi költészet eszközeit használja, de számos olyan szót, kifejezést is, ami az addigi felfogás szerint nem költői ( utcasarkok rongya, céda, fetrengek). Meg akarlak tartani A költemény újdonsága, hogy nyíltan ír az erotikáról, a testi vágyról.
Az egyik oldalon ott áll a "víg terem" a maga harmóniájával, tavaszi-nyári színeivel és hangulatával, a szerelemnek még örülni tudó gyanútlan mátkapárjaival. A fiatalok boldogságával szemben megjelenik a testet öltött boldogtalanság. A forró örömöt a téli szél hidege űzi el, a fényen és a vígságon győz a feketeség, a szomorúság. A fiatalok sírva, dideregve rebbenek szét: a fenyegető elmúlás állt eléjük a táncoló halott szerelmesekben. A vers azt érzékelteti, sejteti: nincs igazi öröm, nincs megváltást jelentő szerelem, a boldogság mögött ott lappang könyörtelenül a boldogtalanság. Minden szerelem rejtett ellentmondása: az egyesülés vágy és a teljes eggyé válás lehetetlensége, a vonzás és a taszítás kettőssége jelenik meg a Léda versek csaknem mindegyikében. Az Örök harc és nász (1906) is a "várlak, kívánlak" s az "űzlek, gyűlöllek" paradoxonát mélyíti el. Ady Endre: Léda versek - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. De minden meghasonlottság, diszharmónia ellenére a Léda-zsoltárok hirdetik a társ utáni vágyat a menekülést valaki máshoz. A Léda regénynek többszöri szakítási próbálkozás után végül is az Elbocsátó szép üzenet kegyetlensége vetett véget 1912-ben.
A Vers címe: A megváltó, aki új világot hoz. Magyarország esetében még a messiások sem képesek az új megteremtésére. Mégis vannak, akik makacs elszántsággal újra és újra megpróbálnak újat teremteni, de mindannyiszor belebuknak. A vers szerkezete: 2versszak mely teljes kiábrándultságot tükröz. Az 1. versszak kijelentése és a 2. versszak indokló része követi egymást. 1908. -ban az Illés szekerén című kötetben jelent meg a Nekünk Mohács kell című verse. A vers hangneme keserű és vádló, Benedek Marcell irodalomtörténész a verset "fordított himnusznak" nevezte. Kölcsey művével ellentétben Ady nem áldást és szánalmat, hanem verést és könyörtelenséget kért a magyaroknak. A vers szerkezete: 3 versszak, minden versszakban azonos a sorkezdet, az ilyen verseket anaforás verseknek nevezzük. Az 1. versszakban E/1. -ben a megvetés hangján szól Ady a népről. Szolgafajtának nevezi, mely éretlen, akaratgyenge, széthulló, önmagát megszervezni képtelen. A 2. versszakban E/1-személyben a költő magyarság vállalása hangzik fel mégis.
Ady teljesen szembement a költészeti konvenciókkal. Szerelmes verseiben nyoma sincs az idillnek, a szerelmi boldogságnak, még csak azt sem érezni belőlük, hogy a szerelem alapvetően egy pozitív érzés volna. Sőt, Ady szerelmes versei arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a szerelem nem szép, békés, harmonikus, boldogító érzés, hanem örökös harc, gyötrelem, szenvedés, hajsza, vágy, önzés, ösztön és önkeresés. Ennek oka az, hogy Ady és Léda kapcsolata feszült, küzdelmes és ambivalens volt: a költő is és szerelme is erős, szuverén, önmegvalósító személyiségek voltak, ezért mindketten rosszul viselték, ha valaki ellentmondott nekik, és mindketten képtelennek bizonyultak a szerelemben szükséges önfeladásra. Kapcsolatuk egyébként a korabeli erkölcsi normák szerint botrányosnak számított, a költő édesanyja például szégyellte Lédát, így Adynak a környezetével is szembe kellett szállnia. Ez mondjuk különösebben nem zavarta. Nyíltan vállalta a házasságtörő kapcsolatot, ahogy korábbi szerelmi kalandjait is.
Először is a címzettjük asszony (azaz férjezett nő), ami azt sugallja, hogy a versek alkotója házasságtörő viszonyt folytat vagy kíván létesíteni valakivel. És való igaz: Ady nyíltan vállalta, hogy egy férjes asszony a szeretője, ráadásul Léda idősebb is volt nála. És vajon mire utalhat a "zsoltár" megnevezés? A zsoltárok vallásos témájú énekek, amelyek Istenhez szólnak. A zsoltár szó hallatán vallásos jellegű, szakrális tartalmat várunk, erre érzékiséget, erotikát, testi szerelmet kapunk. Ady nemcsak az addigi költészeti konvenciókkal helyezkedett szembe, de azzal is provokálta a közízlést, hogy Isten helyett egy nőhöz írt "zsoltárokat", és a testiségre utalt szakrális kifejezésekkel. Ez akkoriban szentségtörésnek számított. Mindez azért fontos, mert az Ady elleni támadások részben szerelmi költészete miatt érték a költőt: az egyik vád ellene éppen az erkölcstelenség volt. Ady színre lépéséig ugyanis a magyar szerelmi költészet jóval visszafogottabb volt, hiányzott belőle az érzékiség, az erotika.
A daloló Párizs ciklus Léda sok szempontból meghatározta Ady életét 1912-es szakításukig: ő emelte ki a fiatal, tehetséges költőt a vidéki város, Nagyvárad szűk lehetőségei közül, s magával vitte Párizsba 1904-ben. Mint tudjuk, a párizsi út szabadította fel Ady tehetségét, így a város a szépség, a fejlettség és a modern kultúra szimbóluma lett a szemében. Annyira fontossá vált számára a Párizs-téma, hogy külön versciklust szentelt neki az Új versek kötetben. Tény, hogy a francia világváros valóban a művészet és az európai kultúra fellegvárának számított akkoriban. Ady ott találkozott a nyugati modernséggel, a szabadsággal és a nagyvárosi polgári civilizációval, s megismerkedett a francia szimbolista lírával is (különösen Baudelaire költészetével, amelyet nagyra tartott, ezt Baudelaire-átköltései is jelzik). Ugyanakkor Ady idegenül mozgott a nyüzsgő nagyvárosban, nem érezte magát otthon. Akkoriban még franciául sem tudott, Léda segítette át minden nyelvi nehézségen, és Verlaine meg Baudelaire verseit is Léda fordítgatta le neki.
Nekik nem javasolja a második AstraZeneca oltást az Európai Gyógyszerügynökség Nem javasolja a második AstraZeneca oltást az Európai Gyógyszerügynökség azoknak, akiknél fennállhat az újabb vérrögképződés veszélye, vagyis alacsony vérlemezkeszám mellett vérrög alakult ki náluk az első oltás után. Több esetben pedig szerintük vizsgálatokra van szükség az első oltás után. Elmondta az orvos: Ilyen lehet a harmadik oltás - Blikk Rúzs. Késmárky András sürgősségi szakorvos az RTL… AstraZeneca: veszélyes a 2. oltás, mostantól az EMA sem ajánlja Nem javasolja az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyaga második adagjának beadását az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) azok számára, akiknél az első adag beadását követően lecsökkent a vérlemezkeszám, azaz akik esetében fennállhat a vérrögképződés veszélye.
Nem javasolja az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyaga második adagjának beadását az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) azok számára, akiknél az első adag beadását követően lecsökkent a vérlemezkeszám, azaz akik esetében fennállhat a vérrögképződés veszélye. Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő ügynökség Humángyógyszer Bizottsága (CHMP) az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közösen kifejlesztett, Vaxzevria nevű vakcinája folyamatos felülvizsgálatának eredményeképpen tett közzé ajánlást, amely szerint elképzelhető az összefüggés az oltóanyag és a nagyon ritka vérrögképződéses esetek között. Astrazeneca 2 oltás de la. Az AstraZeneca újabb veszélyes mellékhatására derült fény, itt nézze meg, mi az Ellenőrzés kell az első AstraZeneca dózis után! Az ajánlás szerint mindazoknál, akiknél fennállhat a vérrögképződés esélye, az AstraZeneca-vakcina első adagjának beadásától számított három héten belül ellenőrzést kell végezni. Noha a vérrögök alacsony vérlemezkeszám miatti kialakulásának esélye nagyon ritka, az EMA azt tanácsolta a szakembereknek, legyenek tisztában az esetleges tünetekkel, és szükség esetén biztosítsanak megfelelő ellátást a pácienseknek.
(Borítókép: Egy férfi megkapja az AstraZeneca koronavírus elleni vakcina első adagját egy háziorvosi rendelőben 2021. március 31-én. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)