Biró Vencel levéltári forrásokon alapuló rend- és egyháztörténeti írásait Katolikus kincsek címen már korábban olvashatóvá tettem. A Magyarságkutató Intézet kiadványai között "Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük" címen közreadtam történeti írásainak gyűjteményét. Az újabb tematikus kiadvány gazdasági és művelődéstörténeti témájú, főként az Erdélyi Fejedelemséggel kapcsolatos, alapvető fontosságú írásainak gyűjtőhelye. Biró Vencel (1885–1962) piarista tanár, történész, egyetemi professzor. A kolozsvári tudományegyetemen Szádeczky Lajos, majd Márki Sándor hatására terelődött figyelme Erdély történelme felé. Tanári pályája a kolozsvári róm. Magyar Tudományos Művek Tára. kat. főgimnáziumban vette kezdetét. Az egyetemi tanulóidőt is beszámítva – 1904 és 1962 között – ötvennyolc évet töltött a kincses városban. Kezdő tanár korában az Erdélyi Fejedelemséggel kapcsolatos levéltári anyagok feldolgozásával alapozta meg történelmi kutatásait. Komoly érdeklődését látva, Kelemen Lajos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület legendás levéltárosa becses forrásokkal látta el, szakmailag később is segítve, élete végéig barátságába fogadta.
pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Kásler méltatta a Magyarságkutató Intézet évét – Pesti Hírlap. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
A kisebbségvédelem kérdései a kétoldalú szerződésekben c. kötet Kiadó: Társadalomtudományi Kutatóközpont, L'Harmattan Oldalszám: 294 ISBN: 978-963-414-766-4 Megjelent Fedinec Csilla és Csernicskó István: Nyelvi kirakós Kárpátaljáról.
Miskolc, Bíbor Kiadó, 1997. (121 oldal) 6. Szabó Miklós: A jogdogmatika előkérdéseiről. Miskolc, Bíbor Kiadó, 1996. (309 oldal) 5. Szabadfalvi József (szerk. ): Mai angol-amerikai jogelméleti törekvések. Miskolc, Bíbor Kiadó, 1996. (241 oldal) 4. Bódig Mátyás - Szabó Miklós (szerk. ): Logikai olvasókönyv joghallgatók számára. (Második, átdolgozott kiadás) Miskolc, Bíbor Kiadó, 1996. (223 oldal) 3. Loss Sándor - Szabadfalvi József - Szabó Miklós - H. Szilágyi istván - Ződi Zsolt: Portrévázlatok a magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéből. (Pulszky-Pikler-Somló- Moór- Horváth-Bibó) Miskolc, Bíbor Kiadó, 1995. (310 oldal) 2. ): Bevezetés a jog- és államtudományokba. (Ötödik, átdolgozott kiadás) Miskolc, Bíbor Kiadó, 2012. (312 oldal) 1. Somló Bódog: Jogbölcsészet. A Juristische Grundlehre kivonata. Magyarságkutató Intézet | Könyvtár | Hungaricana. Miskolc, Bíbor Kiadó, 1995. (159 oldal)
Grammatika, logika, retorika joghallgatók számára. Miskolc, Bíbor Kiadó, 2001. (264 oldal) 13. Szabó József: A jogbölcselet vonzásában. Válogatott tanulmányok. Szerk. : Szabadfalvi József. Miskolc, Bíbor Kiadó, 1999. (225 oldal) 12. ): Fejezetek a jogbölcseleti gondolkodás történetébõl. (Második, bővített és javított kiadás: 2003. ) (311 oldal) 11. ): Jogbölcseleti elõadások. Miskolc, Bíbor Kiadó, 1998. (309 oldal) 10. Solt Kornél: Valóság és jog. Miskolc, Bíbor Kiadó, 1997. (156 oldal) 9. Badó Attila - Loss Sándor - H. Szilágyi István - Zombor ferenc: Bevezetés a jogszociológiába. Miskolc, Bíbor Kiadó, 1997. (275 oldal) 8. Bódig Mátyás - Lajos - Loss Sándor - Karácsony András - Paczolay Péter - Péteri Zoltán - Szabadfalvi József - Szabó Miklós - Szigeti Péter - Szilágyi Péter - H. Szilágyi István - Takács Péter - Visegrády Antal - Ződi Zsolt - Zsidai Ágnes: Államelmélet. Előadások az államelmélet és az állambölcselet köréből. Miskolc, Bíbor Kiadó, 1997. (341 oldal) 7. Hans Kelsen: Az államelmélet alapvonalai.
október 24-én, mint a magyar művelődés és szellemi élet területén kimagasló alkotót, Corvin-koszorúval tüntették ki. 1944-ben tudományos munkásságának összefoglalásaként a Márton Áron alapította Erdélyi Iskola folyóirat felkérésére megírta az Erdély története c. művét. A második világháború után, 1947-ben, az egyre nehezülő időkben ismét a romániai rendtartomány főnökévé választották. Megbízatása félbeszakadt, 1949. július 30-án a 810. számú rendelettel Romániában feloszlattak minden tanítással, egészségügyi és társadalmi szolgálattal foglalkozó szerzetesrendet. Baráth Béla főesperes-plébános jóvoltából a főtéri plébániatemplomban, később a piarista templomban egyházi szolgálatban maradhatott. Utolsó tudományos jellegű megbízatása – az 1882. évi latin nyelvű egyházmegyei névtár lefordítása és magyarázata – kiváltotta Márton Áron püspök elismerését. 1962 tavaszától a közkedvelt – becenevén – "Venci" sokat betegeskedett, december 2-án a főtéri plébánián elhunyt. Az erdélyi magyar történetírás feladatai címen megjelent, időszerűségéből azóta sem veszített írásában beteljesítendő feladatot hagyott szakmai utódaira: "Az erdélyi magyarság megírandó története szellemit, anyagit, politikait és társadalmit, egyénit és közöst egységbe olvasztani és összefogni van hivatva, mindamellett még külön erdélyi magyar művelődéstörténetre is szükség lenne, amely a szellemi és anyagi művelődés mozzanatait aprólékosabban is feltüntetné.
Az intézet új kiadványai Megjelent Fedinec Csilla – Font Márta – Szakál Imre – Varga Beáta: Ukrajna története: régiók, identitás, államiság c. kötete Kiadó: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Gondolat Kiadó Oldalak száma: 444 ISBN: 978 963 556 195 7 Megjelent Szerbhorváth György: Nem tudták, hogy tudják. Vajdasági magyar valóságirodalom (1945-1990) c. kötete Kiadó: PESTI KALLIGRAM KFT. Oldalak száma: 352 ISBN: 9789634682691 Megjelent Vizi Balázs, Dobos Balázs és Natalija Shikova szerkesztésében a Non-Territorial Autonomy as an Instrument for Effective Participation of Minorities c. kötet Az Európai Unió COST programjának támogatásával működő ENTAN (European Non-Territorial Autonomy Network) kutatói hálózat második, Budapesten, 2021 szeptemberében megrendezett nemzetközi konferenciájához kapcsolódó tanulmánykötet szabadon hozzáférhető az ENTAN honlapján: ITT. Kiadó: Centre for Social Sciences (Budapest), University American College (Szkopje) Oldalszám: 330 ISBN: 9786084607533 Megjelent Vizi Balázs szerkesztésében a Magyarország és szomszédai.
2014. 08. 02. 21:50 átlátszó szilikoncső horogra húzva ja és 40-es fluocarbon 2014. 31. 09:58 2014. 09. 01. 07:48 Ugyanazon zsinóron egymástól 4-5 cm-re kötve 2 horog? Bármelyiket szívja torokra, a másik is a szájában lesz. Persze a szerelék gyengébb lesz. 2014. 20:04 Gyanítom hogy inkább eltépi, azt viszont kétlem hogy a fonott előkét nem veszi fel mivel az sokkal lágyabb és a jófajta direkt előke zsinór még észre sem veszi. Tarzan ötletét elvetném mert a szákoláskor gondot okozhat a második horog. 2014. 07:39 Én aztán tényleg nem vagyok egy amúrszakértő, de tavaly volt egy esetem. Sajna épp háttal voltam a botnak, amikor a hal felvette a csalit (kukorica) és a zsinór ívén úszott vagy 20 métert. Visszafordulva láttam, hogy marhára nem oda mutat a zsinór, mint ahová dobtam, feltekertem és 0. 25-ös zsinór utolsó kb. 4-5 centije hiányzott. Szakadásnak és erőfeszítésnek semmi jele (akkor rántotta volna a botomat is), azaz el lett vágva. Amur horgászata - lucernával! | partfal.hu. Tudomásom szerint ott nincs kagyló, szóval azóta én is elképzelhetőnek tartom, hogy ez megtörténhet.
A világ szinte minden részén felhasználják tavak, tározók, csatornák vízinövényektől való megtisztítására. Magyarországon és az USA -ban is 1963-ban honosították meg. Bár folyóvízi hal, ázsiai importja óta azonban jól alkalmazkodott állóvizeinkhez is, amit tenyésztési eljárásokkal is segítettek, és kidolgozták mesterséges megtermékenyítésének módszereit, ami azért vált szükségessé, mert eredetileg csak folyóvízben ívik. Horgászlap. Növényevő faj, lárvái az első hetek zooplankton- és szúnyoglárva-fogyasztása után hamar rátér szinte minden vízinövény fogyasztására. Ez adja gazdasági jelentőségét is, mivel gyors és gazdaságos növekedése, jó húsminősége mellett a túlszaporodott vízinövényzetű tavak tisztítására használják. Túlszaporodása esetén azonban nagy károkat okozhat a nádasokban, ami más fajok gyakori ívóhelye A hagyományos pontycsalik többségével fogható, általában pontyozás közben akad horogra. Csaliként szóba jöhet főtt kukorica, különféle gyurmák, giliszta, de még zöld növények, nádlevelek is.
Vízi növényből naponta akár testtömege 140%-át is képes elfogyasztani (ez az adat a száraz növény nedves/élő állapotában sokkal több) de természetesen minél melegebb a víz, annál gyorsabb a tápanyagcseréje is. Szaporodása A víz melegsége befolyásolja a fejlődését, a trópusokon hamarabb válik ívaréretté. Normál körülmények között 4-5 évesen ivarérett ez hidegebb vizekben kitolódhat 6-8 éves korára is. Május-júniusban folyók, homokos, sóderes talajára rakja le ikráit. Az ikrák kelési ideje 32-40 óra, amennyiben megfelelő hőmérsékletű a víz (27-29 Celsius). Kiadó dunai horgászház - Horgászat - Amur. Az apró halivadékok eleinte apró állatokal táplálkoznak és 6-10 cm hosszú korukban térnek át a növényi eredetű táplálék fogyasztására. Felhasználása A világ szinte minden részén felhasználják tavak, tározók, csatornák vízinövényektől való megtisztítására. Magyarországon és az USA -ban is 1963 -ban honosították meg. Bár folyóvízi hal, ázsiai importja óta azonban jól alkalmazkodott állóvizeinkhez is, amit tenyésztési eljárásokkal is segítettek, és kidolgozták mesterséges megtermékenyítésének módszereit, ami azért vált szükségessé, mert eredetileg csak folyóvízben ívik.
2021. 01. 13. Amurozás tavasszal Az Amur Az amur teste hosszúkás és hengeres, pikkelyei nagyok. Jellegzetessége a felső állású szája ami a szemével egy vonalban, vagy még a felett helyezkedik el. Igen gyors növekedésű, 4 évesen már eléri a 70 centis hosszt. Maximális testnagysága 30-40 kiló között van, ekkora példányokat többnyire természetes vizekben, folyókban találhatunk, amelyek még az első telepítésekből származnak. A kisebb amurok könnyen összekeverhetők a domolykókkal, de ha jobban megfigyeljük, a domolykó szája a szeme vonalától lejjebb található és pikkelyei kisebbek, és általában élőhelyük sem azonos. Az Amur táplákozása Az amur igazi növényevő, étrendje részét képezik a hínárfélék, moszatok, nád, sás. Táplálkozási szokásaira jól utal a szája, ami rendkívül erős, kemény, mivel ezzel rágja le a nádat, egyéb növényeket. Garatfoga tekintélyes, ezzel őrli szét a táplálékot, ha mélyre nyel ezzel bizony az előkénket is elvágja. Ezért a horogválasztásnál nagyon körültekintőnek kell lennünk, csakis jó minőségű, vastagabb húsú horgokat használjunk, a nevesebb bojlis horgok kisebb darabjai megfelelőek lehetnek az amur feederes horgászatára.
Növényevő faj, lárvái az első hetek zooplankton- és szúnyoglárva-fogyasztása után hamar rátér szinte minden vízinövény fogyasztására. Ez adja gazdasági jelentőségét is, mivel gyors és gazdaságos növekedése, jó húsminősége mellett a túlszaporodott vízinövényzetű tavak tisztítására használják. Túlszaporodása esetén azonban nagy károkat okozhat a nádasokban, ami más fajok gyakori ívóhelye. Horgászata A hagyományos pontycsalik többségével fogható, általában pontyozás közben akad horogra. Csaliként szóba jöhet főtt kukorica, különféle gyurmák, giliszta, de még zöld növények, nádlevelek is. Horgászatához nagy teherbírású készség használata indokolt. Szinte kihúzatja magát de, a parttól egy 2 méterre mint a torpedó úgy megy. Az amur nem őshonos halunk. Az 1970-es években telepítették hazánkban, elsősorban az elburjánzott vizinövények megritkítása érdekében. Az Amúr az országos horgászrend szerint méretkorlátozás alá esik: Legkissebb kifogható méret 40 cm. Tilalmi időszak az Amurra nincs. Az Amúr gyakorlatilag csak növényi eredetű táplálékot vesz fel.