Nem csodálom, hogy Nietzsche megbuggyant egy kicsit: biztos vagyok benne, hogy a kaput a fűnyírás tette be nála. Az örök visszatérés problémájára semmi nem vezeti rá jobban az egyszeri parasztot, mint a fűnyírás, de ezzel legalább megspórolhatjuk magunknak mindazt a szenvedést, amit szerencsétlen Nietzschének kellett átélnie, míg rájött, hogy minden szar, és nem is lesz jobb, és Buddhához mérhető megvilágosodásra sincsen szükségünk ahhoz, hogy rájöjjünk: egy örök körforgás részesei vagyunk, amelyben hetente újra megnő a fű, minden héten ismét beköszönt a hétfő, és csak emberfeletti munkával vagy rengeteg (külsőleg vagy belsőleg alkalmazott) gyomirtó segítségével törhetjük meg ezt a végtelen ciklust. Buddha itt talán letette volna a fűnyírót, mondván, hogy basszadoda, maximum megnő a fű. De nem úgy Nietzsche: a német lélek nem tűri a rendetlen gyepet. Az embernek el kell fogadnia, hogy a fűnyírás aktusára a végtelenség terhe rakódik rá, és mindig, amikor beröffenti a gépet, fel kell tennie a kérdést: akarhatom-e, hogy ez is beleírja magát a kozmosz szövetébe, és végtelenszer megismétlődne?
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A hindu bölcsesség nyugodtan így beszélt: Nirvána szent köde örök ölébe zár, Nirvána szent köde, mely minden lényre vár, Mely álommá teszi az Időt és a Tért! Álomnak árnyai bolygunk mi idelenn, Hol minden változó, örök csak a mulás, Árnyak, kiket a lét Álmokkal fölruház, S ez Álmok: a remény, emlék és szerelem. S a büszke tudomány, amely alázatos, Szomorún válaszol: Nirvána is mese, Vigasztalás neked, ember, nincs semmise, Sebedre örök írt az elmúlás se hoz. Örök minden atom és minden fájdalom, Volt minden idelenn, mi ezután leszen; A gyász és a vigasz, halál és szerelem; Mindig föltámadás van mindenik napon. Az örök haladás: dicső agyrém csupán, Örök forgás e lét; az állat visszatér, Vasketrecébe zár az Idő és a Tér, Agyad meddőn eseng a Nirvána után!
Idén viszont, ahogy a texasi láncfűrészes esete is mutatja, a stúdiók már jobb híján kénytelenek saját csontjaikról lerágni a maradék húst (pedig az már eredetileg sem volt elég egy levesre sem). Gótikus vonalon a szánalmas Underworld-folytatás teszi teljessé a bukást, a hab a tortán pedig a filmnek semmilyen definíció szerint nem nevezhető Motel, amelyhez Tarantino valószínűleg akkor adta a nevét, amikor rajta tesztelték a kellékül szolgáló, szlovák kínzóeszköz-specialitásokat. Beelőzött a televízió A múltba révedés és az önismétlés egyik oka minden bizonnyal az, hogy a producerek egy kiszámíthatatlan környezetben biztosra akarnak menni. Ha egy forgatókönyv már bevált 1946-ban vagy három éve Spanyolországban, miért ne lehetne kicsit felújítva, több pénzből és a korszerű hangtechnikát kihasználva újra megcsinálni. Erről a kockázatvállalástól teljesen mentes üzleti modellről ugyanakkor idén bebizonyosodott, hogy már rövid távon is a teljes moziipar vesztét okozhatja. A bűnbakot ráadásul nem lesz könnyű megtalálni, hiszen a jegyvásárlás lefelé tartó spirálja nem kifejezetten a nézők és a film viszonyában beállt radikális változásra vezethető vissza.
Az utolsó párbaj eredetileg tartalmazott volna egy olyan jelenetet, ahol Damon megcsókolja Afflecket, ám Ridley Scott végül térdelésre cserélte a csókot. Kis híján elcsattant Ben Affleck és Matt Damon első csókja Az utolsó párbaj című filmben, ám Ridley Scott túl zavarónak találta a jelenetet – derült ki az Entertainment Tonight interjújából, amelyet a két színésszel és a film egyik forgatókönyvírójával, Nicole Holofcenerrel készítettek. Az utolsó párbajban Damon Jean de Carrouges, francia lovag szerepében tűnik fel, Affleck pedig Pierre d'Alençon grófot alakítja, aki bíráskodik a lovag feleségének megerőszakolása ügyében. A forgatókönyvben eredetileg lett volna egy jelenet, amikor a párbaj előtti szertartás részeként Damon szájon csókoltja Afflecket. Az utolsó római császár. Scott végül elvetette ezt a változatot, mivel úgy gondolta, túlságosan összezavarná a nézőket a jelenet, így végül a csókból az lett, hogy Damon térdet hajt a gróf előtt. Ez lehetett volna az első filmes csókunk – nyilatkozta Damon, mire Affleck azt válaszolta, hogy így erre még várni kell.
A felkészülést ugyan nem tudja elkezdeni új csapatával, ám a zürichiek nem sürgetik a visszatérését, már csak azért sem, mert másodedzői teendőit így is el tudja látni. Császár úgy fogja fel, az élet most elvett tőle fél évet, de ezt később visszaadhatja, s akár a negyedik ikszen túl is játszhat. A Kadetten elnöke, Giorgio Behr szerint az eligazoló magyar irányító nagy űrt hagy maga után, a játékintelligenciáján kívül például sohasem fogja elfelejteni a Bajnokok Ligájában a dán GOG-nak lőtt 16 (! Háromévesen lett Kína uralkodója, aztán megdöntötték a császárságot. ) gólját, ahogy az utolsó másodperces hétméteresét sem, amellyel tavaly legyőzték a gudmei GOG-ot az Európa-ligában. "Rendkívül makacs vagyok. Az volt a tervem, hogy nemcsak kupagyőztesként, hanem svájci bajnokként hagyom el a Schaffhausent – folytatta Császár Gábor. – Nem szeretem, amikor keresztülhúzzák a számításaimat, ezért kicsit mérges vagyok, hogy ilyen könnyen kikaptunk a fináléban, nagyobb ellenállást vártam a csapattársaimtól. Mindenesetre most már előrenézek: túl vagyunk a búcsún, letettem a mezüket, hamarosan felveszek egy másikat.
Ferenc József nem született trónörökösnek 1830-ban, de hároméves kora óta annak nevelték. Édesanyja, Zsófia jóvoltából igen keményen fogták, jól bírta a vasfegyelmet, később már maga szorította napi beosztását és egész életét szigorú szabályok közé. Gyermekkora ettől függetlenül teljes volt, anyjával bensőséges kapcsolatot ápolt. Imádta a vadászatot, az erdőjárást, a hadsereget, a díszszemléket, az egyenruhákat. Társaságban és bálokon is megállta a helyét, táncosnak sem volt utolsó, de nem kereste az effajta szórakozást, úgy vélte, elvonja a munkától. Ferenc József életét, halála pillanatáig minden percét a munka határozta meg: a birodalom első hivatalnokaként említette magát és így is élt. Az utolsó háború on Apple Books. Puritán szobában, egyszerű katonai ágyon aludt, hajnalban kelt és késő éjszakáig az íróasztal mellett ült, sokszor csak enni állt fel. Utazás közben minisztereivel, diplomatáival tárgyalt, gyakran tartott audienciákat, ahol főnemestől a parasztig mindenkit személyesen fogadott. Az élet semmitől nem kímélte meg A családi élete nem alakult túl jól.
Majdnem egy évvel azután a Marlborough brit hadihajó Szevasztopol kikötőjében fedélzetére vette a cár anyját, György király nagynénjét. Marija Fjodorovnát előbb Máltán helyezték biztonságba, onnan Londonba ment, majd szülővárosában, Koppenhágában telepedett le. Az idős asszony haláláig képtelen volt elfogadni, hogy fiát és unokáit hidegvérrel meggyilkolták egy pincében, és hogy a rokonság cserben hagyta őket.
1911-ben a Szun Jat-szen által szervezett tizenegyedik felkelés (a korábbiakat vérbe fojtották) Vuhanban megdöntötte a tartományi kormányt. A tartományok ezután sorra szakadtak el a császárságtól. Háromévesen ültették a trónra 1912. FEOL - 110 éve döntötték meg a kínai császárságot. január 1-jén Nankingban kikiáltották a Kínai Köztársaságot, amelynek ideiglenes elnökévé Szun Jat-szent választották, aki az utókor értékelése szerint "a kínai forradalom atyja", illetve a "kínai köztársaság atyja". Mivel Szun rövid idő után úgy érezte, a forradalom fő célkitűzései megvalósultak, és mert támogatottsága sem volt erős, egyezséget kötött a császári udvart képviselő, a külföldi hatalmak által támogatott és a földesúri és hivatalnoki réteget is maga mögött tudó Jüan Si-kaj volt főkancellárral. Ennek értelmében 1912. február 12-én lemondott a kiskorú Pu Ji császár, majd másnap (Jüan javára) Szun is. Ezzel lezárult a kínai császárság több ezer éves története, s kezdetét vette a köztársaság kora. Pu Ji mint Mandzsukuo császára: a Csing-dinasztia, és egyben Kína utolsó császára 1934-től volt a Japán által irányított bábállam, Mandzsukuo császára Forrás: Wikimedia Commons Pu Jit háromévesen ültették a trónra, kiskorúsága miatt apja volt mellette a régens, de viszonylag rövid időn belül letaszították onnan.
Általa kedvelte meg a nyugati kultúrát, és választotta Később Johnston miatt kezdett szemüveget hordani, és tűzte ki célul, hogy Nagy-Britanniába költözik, és ott tanárként vállal munkát. 1924 novemberéig Pu Ji továbbra is uralkodóhoz méltó életet élhetett, azonban akkor távozásra szólították fel, ezért előbb a pekingi japán követségre ment, majd 1925-ben a tiencsini japán koncessziós területen élt két feleségével. Később a japánok kinevezték az általuk elfoglalt területeken Mandzsukuo bábállam elnökévé 1932. március 9-én, majd 1934 és 1945 között Kang-te néven az állam császára volt. Ekkor született az alábbi, Mandzsukuót dicsőítő gyermekdal is: Piros fiúk, zöld leányok sétálnak az utcán. Mind azt mondják, hogy Mandzsukuo igen boldog ország. Te is vidám, én is vidám, Békés az élet, öröm a munka, semmi se bánt. A második világháború végén, 1945-ben szovjet fogságba esett. 1950-ben ugyan visszavitték hazájába, Kínába, ott viszont háborús bűnösként elítélték, és csak 1959-ben amnesztiával szabadult.
A világtól elzárva tartották, halálhírét 1975. augusztus 27-én jelentették be. A hivatalos közlemény szerint betegség végzett vele, de ma már bizonyosnak tekinthető, hogy egy éterrel átitatott párnával megfojtották. Tetemét 1992-ben találták meg a császári palota latrinájában, és 2000-ben temették újra ünnepélyes keretek között. Ugyanabban az évben hazájában őt választották meg a 20. század legnagyobb etióp személyiségének, holtversenyben a kétszeres olimpiai bajnok futó Hailé Gebreszelassziéval. A hatalmat 1974-ben megragadó DERG soraiban egymást követték a leszámolások és tisztogatások, míg 1977 februárjában egy szó szerint is "lefegyverző" vita végén Mengisztu lett az első ember. A császár feudalisztikus rendszerét keményvonalas kommunista diktatúra váltotta fel, ezért is csúfolták Mengisztut a "vörös négusnak". Mengisztu Haile Mariam, Etiópia diktátora kubai kollégájával, Fidel Castróval A rezsim, amely a kiadások 60 százalékát fordította katonai célokra, egy ideig képes volt felvenni a harcot az ország északi részében tevékenykedő lázadó csoportokkal, de a marxista ihletésű gazdaságpolitika, a gyakori aszályok romba döntötték a mezőgazdaságot, az 1984-85-ös nagy éhínség a világlapok címoldalaira is felkerült.