11 hozzászólás | kategória: Anglia lecsap, könyv, A Discovery of Witches Az A Discovery of Witches az ősz egyik legnépszerűbb újonc sorozata volt ( pilotkritika + évadkritika) itthon junkie-körökben, így külön is írnék egy röviden a sorozat alapjául szolgáló könyvsorozatról, legalábbis arról, hogy itthon is kapható az első két kötet – hátha valaki előre szeretne rohanni a történetben. Van valakinek véleménye róluk, illetve arról, hogy a sorozat mennyire könyvhű? Deborah Harkness regényei (Mindenszentek-trilógia / All Souls trilogy) közül az első A boszorkányok elveszett könyve címet viseli, míg a második Az éjszaka árnyai (Shadow of Night) – ezek már korábban megjelentek, de most ismét előtérbe kerülhetnek, és ki tudja, talán a harmadik kötet (The Book of Life) kiadását is meggyorsíthatja a sorozat. UPDATE: 06. 03-án jön itthonra a harmadik kötet. A könyveket a Cartaphilus Kiadó adta ki és most 4490 forint a fogyasztói áruk. Íme az első hivatalos tartalma, a másodikét pedig a tovább mögött olvashatjátok.
Varázslatos íráskészségével Deborah Harkness ismét lenyűgözi rajongóit: ahogy a mágia és az intrika szövevényéből letehetetlen történetet kerekít, az csakugyan boszorkányos. "Regényírói munkásságom 2008 szeptemberében kezdődött, amikor egyszer csak eszembe jutott, hogy ha tényleg léteznek vámpírok, akkor vajon miből élnek? " - Erre a kérdésre adott váratlan, csattanós választ az amerikai történészprofesszor, Deborah Harkness A boszorkányok elveszett könyve megírásával, amely megjelenésekor szinte azonnal a bestsellerlisták élére került, majd szerte a világon óriási sikert aratott. A folytatás sem váratott sokáig magára: 2012-ben elkészült a Mindenszentek-trilógia második kötete, Az éjszaka árnyai, amely szintén rögtön elfoglalta az első helyet a New York Times toplistáján. A Mindenszentek-trilógia világszerte milliók által várt újabb kötetében tovább folytatódik a fiatal boszorkány történész, Diana Bishop és az ősöreg vámpír tudós, Matthew Clairmont szerelmének és kalandjainak története.
random Diana a boszorkány örökségét tagadva történésznek állt. Amikor ráakad egy könyvre, ami magyarázatot adhat kérdéseire, veszélyes rejtély középén találja magát. A könyv felkelti a túlvilági lények érdeklődését is. Deborah Harkness regényéből. Eredeti cím: A Discovery of Witches Megjelenés: 2018 - Epizódhossz: 60 Perc Epizódok száma: 25 IMDb:
Még részegen is fáradhatatlanul működött ironikus zöld szemének minden jelentős mozzanatot felvevő filmforgató-gépe; agyában párbeszédek és dallamok rögződtek. A született író csalhatatlan érzékével élményeit az idő szűrője nélkül is azonnal jelképpé oldotta föl. Alkoholtól reszkető kezével keresgélte, nem alkuvó szigorúsággal, az élménydarabkák legmegfelelőbb helyét a színes és művészi igazságú mozaikban, melyen élete utolsó évében dolgozott. Végül nem is ivott – csakhogy már késő volt. Szíve nem adott haladékot, hogy befejezhesse dédelgetett, igényes regényét, Az utolsó cézárt (The Last Tycoon). A végső szívroham 1940 decemberében érte. Érzelmi, erkölcsi, anyagi csődtömegnek tekintette magát: "Még tehetségemmel sem tudtam sáfárkodni" – mondta keserűen. Pazarolta magát, és ellobogott, mint a két végén meggyújtott fáklya. Mi maradt belőle? Olvasói már évek óta nem hallottak felőle; rajongói megdöbbentek halálhírére. Hát élt még Fitzgerald? Csakugyan, mi lett Scottból és ragyogó feleségéből, Zeldából?
A magyar kormány járványügyi intézkedéseit bíráló tanulmányt próbálnak eltitkolni a nyilvánosság elől A Magyar Hang birtokába jutott egy tanulmány, amelyben magyar kutatók - köztük a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai - arra a megállapításra jutottak, hogy a járvány második hulláma azért okozott katasztrofális veszteségeket, mert a kormány elkésve döntött és rossz döntéseket hozott. A tanulmányt most megpróbálják eltitkolni a nyilvánosság elől. Biologia kutatóközpont szeged 11. A lap úgy tudja, a tanulmányt független szakmai lektor ugyan még nem ellenőrizte, de a Virus Evolution című szakmai folyóiratba és a megjelenésre váró kéziratokat gyűjtő biorXiv preprintszerverre is beküldték már. Az utolsó, döntési helyzetben lévő szerző azonban visszavonatta azt. A tanulmány többi szerzője - az ELTE, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem kutatói - közül sokan megdöbbenéssel értesültek erről, és a megkérdezettek közül mindannyian az azonnali nyilvánosságra hozatal mellett foglaltak állást.
2021. május. 27. 17:17 MTI Zhvg Hatékonyan sikerült zöldalgákkal hidrogént termeltetni Szegeden A kutatók tovább próbálják fokozni a hozamot, és szabadföldi hidrogéntermelésre alkalmas fotobioreaktort építenének. 2021. február. 11. 20:03 Tech Újfajta módon vizsgálták az agysejteket a szegedi kutatók, az Alzheimer-kórt is hatékonyabban kezelhetik majd A Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem kutatói a világon egyedülálló új módszert dolgoztak ki az agysejtek élettani működésének vizsgálatára. Saját fejlesztésű, mesterséges intelligenciával vezérelt, automatizált mikroszkóprendszerükkel képesek az élő szövetmintán belül bármilyen sejtet megtalálni, stimulálni, valamint a válaszfolyamatok rögzítése révén biológiai információkat gyűjteni. Biologia kutatóközpont szeged 6. 2020. július. 16. 16:23 Világújdonság: különleges módszert fejlesztettek ki a koronavírus-fertőzés kimutatására szegedi kutatók A kutatók szerint az újfajta eljárás alkalmas lehet a tömeges tesztelés elvégzésére, és nagy előnye, hogy nem mutat hamis pozitív eredményeket.
Magyarországon a változatosan tagolt tájnak és az éghajlati adottságoknak köszönhetően az összes borstílus megtalálható, a könnyed pezsgőtől kezdve a testes vörösboron át, egészen a nemes édes borokig. Ezt a sokszínűséget még izgalmasabbá teszi az őshonos szőlőfajták, a világfajták és az ebből készült borok egyensúlya, amely a megmérettetés során is megmutatkozott. A zsűri 0-tól, 100-ig pontozhatta a borokat.
"A cél az, hogy visszajöjjön. És ha minden jól megy, már egy ERC Starting Granttel érkezhet" – mondja Pál Csaba. Genomika és komplexitás – Nagy László Másodikként Nagy Lászlót kerestük fel, aki a "hazacsábítottak" egyikeként maga is nagy támogatója a külföldi tapasztalatszerzésnek, és Pál Csabához hasonlóan fontosnak tarja a doktoranduszok felkarolását. "Vannak a csapatomban kiemelkedő kutatók, akiknek ugródeszkát jelenthet Szeged" – mondta Nagy László, aki reméli, hogy az itt végzett munka esélyt ad ezeknek a kutatóknak arra, hogy bekerüljenek a nemzetközi tudományos vérkeringésbe. Ha pedig a külföldi kutatóévek után itthon állapodnának meg, később tovább erősíthetik a szegedi csapatot. Nagy László és munkatársai Forrás: Tamás Nagy László kutatócsoportja gombák genomikájával foglalkozik, munkájuk fókuszában az élő szervezetek komplexitása áll. Az Európai Kutatási Tanács által támogatott projektjükről nemrég hosszú cikket közöltünk, így a részletekbe itt nem megyünk bele. Szegedi Biológiai Kutatóközpont | hvg.hu. Összefoglalásként csak annyit, hogy Nagy Lászlóék legjelentősebb eredménye egy olyan bioinformatikai módszer kidolgozása, amelynek segítségével több faj genomjának és jellemző tulajdonságainak együttes vizsgálatával következtetni lehet egyes tulajdonságok (például különféle lebontóenzimek jelenléte vagy komplex szöveti jellemzők) genetikai okaira és kifejlődésük történetére.
Ezekből az egerekből a betegség korai stádiumában is lehet mintákat venni – olyan korán, amikor az emberek még nem fordulnak panaszaikkal orvoshoz. Siklós Lászlóék korábbi eredményei arra utalnak, hogy a betegség kialakulásában nagy szerepet játszhat a kalciumionok feldúsulása az idegsejtekben, és arra is látnak reményt, hogy korai stádiumban gyógyszeres kezeléssel megállítható lesz az ALS kialakulása. A hangsúly a korai stádiumon van: jelenleg a legfontosabb feladat olyan jelzőmolekulák vagy tünetek felderítése, amelyek lehetővé tennék a betegség korai felismerését, amikor még van esély a sikeres kezelésre. A nemzetközi szinten is elismert kutatócsoportban több fiatal is dolgozik, akik a Szegedi Tudományegyetem biológusai, illetve a szegedi orvostanhallgatók közül kerülnek ki. Mikrobiom vizsgálatok. A kutatócsoport régi jó viszonyt ápol a helyi neurológiai klinikával, jelenleg is két közös cikkük készül. A külföldi tapasztalat fontos szerepet játszik itt is, hiszen a kutatásokat Siklós László négyéves amerikai munkája alapozta meg.
Pál Csaba és Papp Balázs csapata mellett további öt kutatócsoport működik a Szintetikus és Rendszerbiológiai Egység keretében, melyek munkája számos ponton kapcsolódik egymáshoz. Amellett, hogy a különféle pályázati forrásokból jut a munkatársak magasabb bérezésére, a legfontosabb vonzerő éppen ez a kapcsolatrendszer: "A kutató érzi, hogy ha külföldre megy, nem lesz lehetősége ilyen kutatókkal együttműködnie" – ahogy Pál Csaba fogalmaz. Fontos eredményének tartja, hogy sikerült hazacsábítania Nagy Lászlót és Horváth Pétert, akik így ide, Szegedre hozták kutatási projektjeiket és tudásukat. Pál Csaba szívügyének tekinti a PhD-hallgatók képzését, témavezetőként egyik nagy sikertörténetének tartja Nyerges Ákos munkáját – lényegében ő dolgozta ki a fenti rezisztencia-előrejelző rendszer alapötletét. Szeged.hu - A magyar kormány járványügyi intézkedéseit bíráló tanulmányt próbálnak eltitkolni a nyilvánosság elől. A doktoranduszok fontos részei a csapatnak, de az talán még fontosabb, hogy világot lássanak, és otthonosan érezzék magukat a nemzetközi tudományos életben. Lázár Viktória pályáját említette példaként, aki egy korábbi szegedi kutatásban játszott meghatározó szerepet, és most az egyik legelismertebb antibiotikum-kutató laboratóriumban dolgozik Izraelben.