A taj-számmal nem rendelkező, külföldön élő és a külhoni magyar állampolgároknak a regisztráció során meg kell adniuk a nevüket, az életkorukat, az e-mail-címüket, és a telefonszámuk mellett a személyazonosító számukat vagy magyar útlevelük okmányazonosítóját, a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját, továbbá azt, hogy hova szeretnék a védettségi igazolványuk kézbesítését.
A meglévő hátrányokat csökkentjük és nem adunk helyet az előítélet kibontakozásának. Szeretnénk olyan gyermekeket nevelni, akik szeretettel fordulnak az embertársaik, a környezetük felé. harmonikus személyiségűek, kiegyensúlyozottak, a szép iránt fogékonyak, hagyományokat ismerő és tiszteletben tartóak és egészséges életet élőek. Szeretnénk, ha gyermekeink felnőve a világra nyitott, felfedező, tapasztalataikat, ismereteiket, élményeiket aktívan feldolgozó, környezetét ismerő és azért tevékenyen tenni akaró, cselekvő emberré válnának. Önmagát értékeli, törekszik konfliktushelyzetei megoldására. Biztosítjuk az inkluzív nevelést és célunk, hogy önmagukhoz képest, egyéni képességeik és fejlettségi szintjük legmagasabb fokára jussanak. Az óvodai differenciálás mindennapjai -Kérdések–válaszok, me. nevelőközösségünk törekszik olyan mintaként szolgálni, mely által megalapozódnak az önállóság feltételei. Valljuk, hogy a "kis magot" ebben a korban kell elvetni, mert ez egy életre meghatározó alapozás a gyermek személyiségfejlődése szempontjából és segít, hogy szorongás nélkül, felkészülten tudjon iskolába menni.
· az iskolai, illetve az óvodai foglalkozásokba ágyazottan a gyermekek tudatos, tervszerű fejlesztésére, az egyéni tanulási folyamat differenciált irányítására; · indokolt esetben a képességek korrekciójához szükséges eszközök és módszerek megválasztására, és a probléma jellégének megfelelő fejlesztő eljárások kidolgozására; · egyéni és csoportszintű fejlesztési tervek készítésére, kivitelezésre és értékelésére, valamint diagnosztizáló tevékenység végzésére. 7.
I. témakör: • Az 1. tematikus egységben a differenciáló pedagógia fogalomrendszeré t, értelmezését ismerik meg az óvodapedagógusok, előadás módszerével, amely kiegészül beszélgetéssel és vitával. • A 2. tematikus egységben az egyéni eltérések megismerésének szabályai t, módszerei t, a családi háttér kedvezőtlen hatásait rendszerezik, az iskolaérettség szocializációs problémáinak tapasztalatai alapján. Differenciálás, viselkedésrendezés az óvodában | Raabe.hu. Az előadás módszere mellett vitára is van lehetőség. • A 3. tematikus egységben a differenciált tevékenységszervezéssel, a kooperatív tanulás sal, a tevékenységek, feladatok differenciálásával, technikai eljárásokkal ismerkednek meg az óvodapedagógusok előadás és gyakorlás módszerével. II. tematikus egységben a viselkedés (magatartás) rendezés hez szükséges optimista szemlélet, komplex problémaközelítés érdekében az alapfogalmak rendszerével egészítjük ki az óvodapedagógusok szakmai kompetenciáját. Fejlesztjük elemzőkészségük et, a magatartás tüneteinek és kiváltó okainak feltárása érdekében.
Mivel a saját véleményemet kell elmondani, mégis kiemelek két tényezőt. Az egyik erőssége az, hogy komplex. Kiterjed – elméleti síkon mindenképpen – mindazokra a területekre, amelyekre a differenciálás vonatkozhat. Bár a kérdések a válaszokkal, és a példák is, konkrétak, aki értően olvassa, hamar rájön, hogy minden példa "csak" példa. A kérdés, ily módon a válasz, lehetne más is. A válasz pedig soha nem ad receptet. Ezért van benne a címben a megoldások – lehetőségek kitétel. A másik erőssége pedig az, hogy (mint a társszerzőmmel írt első közös könyvünkben is), minden elvi felvetést egy-egy konkrét, valóban megtörtént esetbemutatás követ. De, mivel azok az esetek egy adott helyen történtek, a társszerzőm is azt vallja amit én: máshol, máskor, másokkal kicsit másképp kell a dolgokat megoldani. A szemlélet azonban következetes, mindkettőnk részéről, végig. Mit tanácsolsz a leendő óvodapedagógus kollégáknak? A fentiekből következően nem lesz újdonság a tanácsom. Nagyon sok tudást (elméleti ismereteket és gyakorlati "fogásokat") kell megismerni ahhoz, hogy az ember biztonsággal tudjon válogatni.
Ha teljesen le akarjuk egyszerűsíteni, az integráció azt jelenti, hogy az eltérő nevelésű igényű tanulók, gyermekek megpróbálnak beilleszkedni ép társaik közé. Az iskola vagy az óvoda pedig fogadja, beengedi a speciális szükséglettel rendelkező gyermeket a törvényi keretek figyelembe vételével, úgy hogy igyekszik biztosítani számára a neveléshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Integráció vagy inklúzió? Itt kell megemlíteni és elkülöníteni a gyakran az integráció szinonímájaként is használt inklúzió kifejezést. – Az integráció célja, hogy beolvassza egy meglévő struktúrába az egyént vagy egy kisebb csoportot. – Az inklúzió célja valamennyi gyermek fejlődése, haladása, illetve hogy azok is sikeresen előre jussanak, akik addig sikertelenek voltak oly módon, hogy újragondolják a nevelési terv, tanterv megvalósulásának szervezeti kereteit. Az integráció inkább a fogadás, az inklúzió a befogadás kifejezésekkel értelmezhető. A fogadó iskolában a speciális igényű tanuló csak jelen van, különleges igényeit nem veszik figyelembe, beilleszkedését nem segítik adekvát módon.