…The musical? Merthogy van egy musical sorozatunk, amiben a karakterek a High School Musical című musicalt viszik színpadra – musical formában. Huh… Mivel nem került ki kritika a Disney+ első sorozatáról, most egy posztban olvasható a pilotkritika, az ajánlás, illetve a spoileresebb évados kritika, amit előre jelzek majd. Amikor meghallottam, hogy lesz HSM-sorozat, titkon reméltem, hogy valamilyen formában az eredeti karakterekkel kerül felélesztésre a Disney Channel egykor nagysikerű zenés filmtrilógiája. Végül a HÁESEMTÉEMTÉES nem így lett elkészítve, inkább egy sokkal kreatívabb történetet kreáltak: a sorozat úgy kezeli a trilógiát, mint egy film, és a forgatási helyszínt, az East High-t veszi alapul. Ebben a gimiben jelenik meg egy új drámatanár, aki színpadra akarja vinni a High School Musical első részét a diákjaival. Ez új, és teljesen más karaktereket von magával, egészen eltérő történetet és hangulatot. Sokkal nagyobb szabadsága volt az íróknak, nem kellett az eddigi helyzethez és szereplőkhöz ragaszkodniuk.
Na, spoilerek a tovább mögött! Igaz, vacak kezdést adott karakterek szempontjából a sorozat, viszont annál inkább igyekezett árnyalni őket később. Ricky említett problémája például nagyon jól működött. A szülei válása az egyik legerősebb szál, remekül használták ki, hogy a látszólag laza Ricky-nek az életéből egy sokkal nehezebb időszakát mutatták be. Joshua Bassett pedig kiválóan hozta az összezavarodott, összetört srácot. Ahogy Miss Jenn karakterénél is elvették a rózsaszín körítést, bedobták a kút mélyébe, majd onnan mászott ki. Az, hogy kiderült, hogy nem is olyan nagy szakértő, hanem egy csaló, és az egyedüli sikere végül nem is szerepelt a filmben, remek jeleneteket hozott. Egyrészt Lucas Grabeel, vagyis a HSM Ryan-ének megjelenését egy zenés álomjelenetben, valamint a tárgyalását, ahol a srácok előadták a Truth, Justice & Songs in our Key számot, amit kötelező végig vigyorogva nézni. Mert ez mutatja be, hogy mennyire erős a High School Musical: The Musical: The Series abban, hogy megmelengesse a nézők szívét.
A lényeg, hogy nagyon vége szagú a karakterek szempontjából a sorozat. Mindenki megkapja a boldog befejezést, Nini ráadásul álmai iskolájába is juthat a következő hónaptól, ha elvállalja, így egyelőre úgy érződik, nem igazán van mit mesélni. De lesz még legalább egy évad, abban a dráma klub a Szépség és a Szörnyeteget fogja színpadra vinni, szóval marad a zenélés és a karakterek. Na, de mi lesz akkor a HSM-mel?
Mielőtt rátérünk a kritika részre, megemlíteném a dokus fényképezési stílust is, ami engem sírba visz. Egy pillanatra sincs nyugton a kamera, folyamatosan zoomol, átnéz a szoba másik végébe, egy embert is szinte apró körzésekkel mutat be. Ez egyeseknek nem zavaró, nálam nagyon. Cserébe vannak rövid jelenetek, amikben a karakterek elmondják az érzéseiket és gondolataikat az előbb látottakról, amik viccesebbre sikeredtek – mármint nem poénokat olvasnak fel, inkább kínosan viselkednek, és az humoros. A pilot nálam megkapta a 6/10-et, mert egyszerűen elvitte a hátán az easter egg-lavina és az alapötlet, ahogy az az energia is, amit Miss Jen hozott magával az East High-ba, ugyanakkor a karakterekkel erősebben is indíthattak volna. Mégis elröpült a harminc perc (ahogy a maradék 9×30 is), főleg a zene és a két főszereplő miatt. A folytatásban rátérek, hova is fut ki az évad, mennyi minden változik, mi is a valódi mondanivalója és értelmezése a sorozatnak, és hogyan vezették fel a második évadot – mert ugye lesz.
Egyszerűen a sztori képtelen összeállni, másról sem szól minthogy hány különböző módon lehet egy embernek szétverni a fejét, megsebezni, vagy megkínozni. Becsületes megoldás volt hogy a stúdió engedte a stábnak a 18-as korhatárt, mert egy Conan adaptáció mégsem lehet egy steril akciófilm, de ezzel csak azt érték el hogy az alkotók átestek a ló túloldalára, úgy hogy a mozi már túlságosan brutális lett, naturális, már-már vicces. Az ezt átövező CGI vér pedig szokás szerint ezerrel ömlik, így tehát elég érdekes benyomást kelt az ha mondjuk az ember koponyája egy szimpla padlóra eséstől szétfröccsen, de ez már csak fokozza a csatatéren végrehajtott császármetszést a film első perceiben. A Conan, a barbár egyébként (hiába ugyanaz a címe mint az eredetié) egyáltalán nem remake, hiszen Howard rengeteg történetet írt, nem moziból indult el a figura, tehát egyszerűen csak újra elmesélik a származását, történetét. Ezúttal Khalar Zym nevű főgenya kavarja meg az állóvizet, egy titokzatos maszkot keres, amivel ő lehet a világ ura, szóval csak a szokásos, és ezt akarja megakadályozni Conan, valamint megbosszulni apja halálát, akit amúgy Ron Perlman formál meg, nincs túl sok szerepe, de mindenképp az ő feltűnése a film egyik pozitívuma a kevés közül.
A királynő azonban nem veszi számításba Conan hihetetlen erejét és azt, hogy a barbár nem egyedül néz szembe az árulással: segít neki Akiro, a varázsló és egy vad amazon, Zula is.
Ezután a jogok különböző producerek és stúdiók között vándoroltak össze-vissza és talán csak a most tomboló 3D hullám miatt valósulhatott meg hogy megint mozivásznon láthassuk a barbár hőst. A rendezést végül Marcus Nispel kapta meg, aki nagyon otthon van a régi franchise-ok feltámasztásában (filmográfiáját átvizsgálva, kritikai szempontból már kevésbé gyümölcsözőek). Ő csinálta A texasi láncfűrészes új verzióját, és a Péntek 13 reboot-ot, amelyben újra elhozta Jason Voorhees karakterét a nézőknek. Ezen kívül 2007-ben készített egy Conan-hez hasonló barbáros filmet, amely cseppet sem részesült meleg fogadtatásban. De most komolyan, egy virtuális kéztartással jelezze aki azt hitte hogy ez a Nispel gyerek annyi kifogásolható mozi után majd valami ütős Conan filmet hoz össze. Nyilvánvalóan elég kevesen lennénk, még ha az előzetesek adtak is valami okot erre, az a mozi felénél körülbelül szerte is foszlik. Nispel nyilván nem kapott napszúrást és Isten sem áldotta meg valamiféle olyan varázserővel, ami jobb rendezővé teszi.
0 videó - 1984 színes, magyarul beszélő, amerikai fantasztikus kalandfilm, 103 perc Conant, a legyőzhetetlen barbár harcost Taramis királynő bízza meg azzal, hogy kísérjen el egy fiatal hercegnőt és annak testőrét egy távoli kastélyba, ahonnan a hercegnő Dagon bűvös kürtjét hozza majd el. Conan nem is sejti, hogy a gonosz királynő fel akarja áldozni a hercegnőt, amint az visszatér hozzá, Conant pedig a testőrrel akarja megöletni. A királynő azonban nem veszi számításba Conan hihetetlen erejét és azt, hogy a barbár nem egyedül néz szembe az árulással: segít neki Akiro, a varázsló és egy vad amazon, Zula is. szereplő(k): Arnold Schwarzenegger (Conan) Grace Jones (Zula) Wilt Chamberlain (Bombaata) Mako (Akiro) Tracey Walter (Malak) Sarah Douglas (Taramis hercegnő) A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide « Előző Létrehozás dátuma: csütörtök, 2011. november 3. Nézettség: 2, 095
Igaz, hogy értelmesebben néz ki, mint Schwarzenegger, de gyilkoláson kívül nem sok történik ebben a filmben. A zenék nagyon jók voltak, a történet kevésbé volt izgalmas. Egynek elment végül is. Kiskakukk 2018. augusztus 21., 03:00 A minap újranéztem és kicsit feljebb csillagoztam. A film persze ugyanúgy elég béna, viszont kellemesen átjárja a 'trash' jelleg és ha nem vár semmi komolyat az ember, elég szórakoztató. Rose nagyon menőn néz ki benne. :D Népszerű idézetek Razide 2016. december 25., 14:50 – Gondolkoztál valaha azon, hogy tetteink nem valami célt szolgálnak-e? Valami elrendelt isteni célt? Vagy káoszra és pusztulásra vagyunk kárhoztatva? – Nem tudom, de nem is érdekel. Élek, szeretek, ölök, ezzel elégedett vagyok. Hasonló filmek címkék alapján