A Szent István-terem anno a párizsi világkiállításon díjakat nyert korhű mása 2021. augusztus 20. óta tekinthető meg a Budavári Palotában. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem a századforduló iparművészeti csodája volt, amelyet a látogatók 1945-ig tekinthették meg, majd a II. világháborúban megsemmisült. Itt található az ország legnagyobb Zsolnay kandallója, Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló képek, emellett a falikarok, a csillár, a mennyezet szinte egy ékszerdobozt alkot. A Szent István-terem elkészítésében annak idején a magyar iparművészet legnagyobb alakjai - Zsolnay, Thék, a Haas Fülöp és Fiai vállalat vagy a Neuschlosz testvérek - vettek részt, és most egy elkötelezett csapat hatalmas munkával tudta újraalkotni az egykori berendezést. Az 1902-ben elkészült Szent István-terem - a déli összekötő szárny részeként - a második világháború pusztítása során teljesen kiégett, a háború után a termet nem állították helyre. Az államalapító Szent István királyról elnevezett terem a magyar iparművészet kiemelkedő teljesítménye volt a 19-20. század fordulóján.
Fényes kerámiadarabkát talált egy kislány a bombázások omladékai között a második világháború utáni romeltakarítások idején. A törékeny emléket évtizedekig őrizgette, mígnem a lelet napjainkban kulcsfontosságúvá vált a Budavári Palota Szent István-termének újjáépítésekor. A történetet a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos mesélte el az Indexnek. Fodor Gergelyt a Vár megújításáról kérdeztük. Legutóbb az augusztus huszadikai ünnepi megemlékezések alkalmával esett szó a sajtóban a Budavári Palotanegyed megújulásáról, azon belül is az újjászületett, a hónap végéig ingyen látogatható Szent István-teremről. Amikor látta, hogy kígyózó sorokban állnak az érdeklődők, hogy bejussanak, mi járt a fejében? Első gondolatom az volt, hogy érdemes folytatnunk a megkezdett munkát a Nemzeti Hauszmann Program keretében, sőt kötelességünk, hiszen a hatalmas érdeklődés egyértelműen bizonyította, hogy kíváncsiak az emberek az újjáépített Budavári Palotára. Ezrek álltak sorban órákig, hogy megnézhessék a termet, sokan jöttek a határainkon túlról, sőt a világ messzi tájairól is érkeztek már látogatók.
kiállítás is. Huszártábor a Csikós udvaron, 10 órától A Petzelt József Hagyományőrző Egyesület jóvoltából a Csikós udvaron megelevenedő Huszártáborban megismerhetik az érdeklődők a XVIII-XIX. századi magyar katonai és lovas hagyományokat, a korabeli ruházatot, felszerelést, a tábori életet, 11:30-kor és 15 órakor pedig látványos bemutatóra kerül sor. Kopcsik István történész és a Momentán Társulat az Élő történelem című interaktív előadásukban improvizációs eszközökkel elevenítik fel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc budai Várhoz köthető eseményeit és történelmi alakjait három időpontban, 10. 30-kor, 13. 30-kor és 16 órakor. De ünnepi fúvószenekari koncertet is hallhatnak az érdeklődők a Zenélő Budapest Huszárzenekara jóvoltából, 14. 30-tól és 15. 30-tól. A Csikós udvart két irányból tudják megközelíteni látogatók: a Hunyadi udvarról a Stöckl lépcsőn és a Hauszmann-féle rámpán keresztül, illetve a Palota útról liftek segítségével. Családi programok a Várkert Bazárban, 10 órától A Várkert Bazár rendezvénytermének aulájában március 15-én egész nap ingyenes programokkal várják a családokat.
A Budavári Palota századfordulós átépítésének és kibővítésének vezetését Ybl Miklós halála után a kor másik elismert építésze, Hauszmann Alajos vette át, akinek köszönhetően a palota a 20. század elejére Európa egyik legrangosabb uralkodói épületegyüttesévé vált. Az épület azonban nem csak kívülről újult meg, Hauszmann irányításával a belső terek is királyi rezidenciához méltóvá váltak. A palota déli összekötő szárnyában kapott helyet a Szent István-terem, amely egy valódi ékszerdoboz volt. Belseje román stílusban készült, ám bizonyos pontokon az alkotók teret engedtek például a magyar ornamentikának, a magyaros jellegnek is. Hauszmann a magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a századforduló magyar iparművészetének remekművét. A helyiség berendezésén dolgozott mások mellett Thék Endre, Strobl Alajos és Jungfer Gyula is, a helyiség központi eleme, a monumentális pirogránit kandalló pedig Zsolnay Vilmos gyárában készült. – olvasható a terem hivatalos oldalán.
István száma tévesen. A probléma abból áll, hogy az OSZK-ban lévő födém, (közvetlen a Szt István terem melletti helyiségben) rossz helyen van és felelőtlenség lenne egy ilyen finom iparművészeti remek termet véglegesre megcsinálni úgy, hogy pár év múlva komoly szerkezetbontások következnek közvetlen mellette... A hvg cikk nyilvánvaló tévedései és alig leplezett elfogultsága mellett abban igaza van, hogy sajnos valóban az egész Vár-projekt akadozik. Bármennyire szeretném én is, nem halad úgy ahogy mondjuk a Liget, vagy a Kossuth tér tájéka... 16621 - 16640 of 29131 Posts
Miskolcon a Népkert gesztenyefái között található Stróbl Alajos 1899-es Erzsébet királynét megörökítő alkotása. Az országban ez volt az első Erzsébetet ábrázoló szobor, ami alig egy évvel a királyné halála után készült. Sissi Erzsébet királyné teljes neve Erzsébet Amália Eugénia volt. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Erzsébet királyné szobra. Ma leginkább becenevén, Sissi néven ismerik. Ferenc József feleségeként osztrák császárné és magyar királyné volt. A magyarok iránt érzett mély szeretetének köszönhetően még ma is az egyik legnépszerűbb történelmi személy számunkra. Stróbl Alajos a századforduló magyar szobrászatának kiemelkedő alakja volt, országszerte nagyszerű alkotások kísérték a keze nyomát.
Hungary / Budapest / Budapest World / Hungary / Budapest / Magyarország / Budapest szobor Kategória hozzáadása... Közeli városok: Koordináták: 47°29'26"N 19°2'45"E Megjegyzések anno (vendég) Az első fotó amely a fortepan oldalról származik. A Döbrentei téri parkot ábrázolja az Erzsébet híd lábánál 1935 környékén. 11 évvel ezelőtt | reply hide comment Add comment for this object Saját megjegyzésed: Hasonló helyek Közeli helyek Közeli városok Napóleon udvar 1. 7 km Díszkút 7. 4 km Memento Park 7. 9 km Örmény-magyar katonai emlékmű 13 km Kőtojás 30 km Aradi vértanúk parkja 49 km 56-os emlékmű 49 km I. világháborús emlékmű 50 km Háborús emlékmű 54 km Hősi emlékmű 55 km Tabán 0. 2 km Gellért-hegy 0. 4 km Belváros 0. 7 km Budavári Palota 0. 8 km Gellérthegy 0. 8 km I kerület (Budavár) 0. 9 km V kerület (Belváros-Lipótváros) 1. 2 km Budai várnegyed 1. 3 km Víziváros 1. Sisi szobrának kalandos útja – vándorló szobrok | PestBuda. 6 km XI kerület (Újbuda) 4. 2 km 15 km 16 km 17 km 56 km 59 km 112 km 122 km 144 km 177 km 179 km Tabán Gellért-hegy Belváros Budavári Palota Gellérthegy I kerület (Budavár) V kerület (Belváros-Lipótváros) Budai várnegyed Víziváros XI kerület (Újbuda)
A szobor szerencsésen túlélte az elmúlt száz év, szobrokra nézve igen veszélyes időszakát és ma is eredeti helyén áll. Mindössze a talapzatáról tűnt el a magyarul bevésett "Erzsébet" szó. A sokáig felirat nélkül álló posztamensen ma egy szlovák nyelvű bronztábla hirdeti, hogy itt Ausztria császárnéja és Uhorsko királynéja látható.
Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, gyakori becenevén Sissi (1837-1898), I. Ferenc József magyar király felesége szobra a Döbrentei téren, Zala György alkotása Cím(ek), nyelv nyelv magyar Személyek, testületek létrehozó/szerző Katkó Tamás fotógráfus közreműködő Zala György szobrász Tér- és időbeli vonatkozás kiadás/létrehozás helye Budapest térbeli vonatkozás Budapest I. kerület, Döbrentei tér Az Erzsébet-híd budai hídfőjénél, lent a parkban. időbeli vonatkozás 2013 Jellemzők formátum jpeg Jogi információk jogtulajdonos Forum Hungaricum Nonprofit Kft.