Paraméterek Szerző Dankó Ervinné Cím Nyelvi-kommunikációs nevelés az óvodában Alcím Módszertani kézikönyv a 3-7 évesek fejlesztéséhez Kiadó Flaccus Kiadó Kiadás éve 2016 Terjedelem 336 oldal Formátum B/5, keménytáblás ISBN 978 615 5278 32 7 Ár: 2. 980 Ft Kedvezmény: 20% A nyelvi-kommunikációs nevelés az óvodai nevelő tevékenység kiemelt jelentőségű feladata, melynek az óvodapedagógusok csak megfelelő módszertani kulturáltságukra alapozva tudnak eleget tenni. Útmutató ez a könyv mindazok számára, akik szülőként, pedagógusjelöltként elméleti, gyakorlati ismeretekre kívánnak szert tenni a nyelvi fejlesztés területén. Anyanyelvi nevelés az óvodában. Kézikönyv azok számára, akik gyakorló pedagógusként hivatásuk értékes elemének tekintik az anyanyelvi nevelést. Leírás Az óvodai anyanyelvi nevelés célja a gyermek nyelvhasználatának, beszédmegértésének, beszédaktivitásának fejlesztése, beszéd- és kommunikációs képességei színvonalának emelése, hogy felnőtté válva tisztelje, szeresse, ápolja magyarságának legfőbb kifejezőjét, a hazaszeretet egyik talpkövét, a magyar nyelvet.
Az óvoda, a pedagógusok szerepe az anyanyelvi nevelésben kiemelt, hiszen a 3-6 éves kor a legintenzívebb időszaka a beszédfejlődésnek. Célunk a gyermekek már meglévő anyanyelvi képességeinek differenciált, egyénre szabott fejlesztése. Feladataink: A gyermekek óvodába lépése után felmérjük a meglévő nyelvi tudást, esetleges hiányosságokat, beszédhibákat. Megfelelő időt, alkalmat teremtünk a beszélgetésekhez, melyhez jó lehetőséget biztosítanak az óvodánkban alkalmazott beszélgetőkörök is, ahol a gyermekek elmondhatják élményeiket, megbeszéljük az aktuális eseményeket. Beszédhelyzeteket teremteni, játékszituációkat kialakítani, melyben az anyanyelvi képességek fejlesztése kap hangsúlyt. Mese-vers az óvodában - Anyanyelvi nevelés. Az anyanyelvi nevelés tudatos tervezése az e- naplóban, az aktuális projekthez kapcsolódóan. A lemaradást mutató, beszédhibás gyermeket szakemberhez – logopédushoz irányítjuk.
A MEDVE ÉS A MACSKA (magyar népmese) Hol vót, hol nem vót, hetedhétországon, még az Óperenciás tengeren is túl, volt egyszer egy medve. Összetalálkozott a macskával, azt mondja a macskának: - Hallod-e, macska! Egyezkedjünk össze! Csináljunk egy házat ketten! Jól van, esszegyezkedtek, csináltak az erdőben egy házat, ketten laktak a medvével, beszélgettek, nem unatkoztak. Egyszer csak ősz volt, azt mondja a medve: - Hallod-e te macska, te cica! Nemsokára tél lesz. Valami ennivalót kéne szerezni. - Jól van – azt mondja a macska. Elmentek az erdőbe, de előbb elmentek a boltba, vettek egy nagy bödönt, s elmentek az erdőbe, telirakták mézzel. Nyelvi-kommunikációs nevelés az óvodában - Anyanyelvi nevelés. Újra elmentek, vettek egy nagy bödönt, azt telirakták zsírval, s feltették a háziknak a padlására. Nagy tél lett, fújt a szél, hideg volt. A medve lefeküdt és aludt, mert télbe, – tudjátok -, a medvék alusznak, a macik. A macska éhes lett, a medve nem evett, mert aludt. De a macska erőst éhes lett, – hogy tudjon úgy kimenni, hogy felmenjen a padlásra, és lopjon abból a zsírból egy kicsit, …vagy a mézből.
A kisgyerekkorról sok mindent tudó írók, pszichológusok, óvónőképzős szakemberek véleményét, nagy tapasztalatú óvónők megfigyeléseit foglalja össze vázlatosan, és tanácsok formájában nyújtja át az óvónőjelölteknek. A megújuló óvodai gyakorlathoz kíván segítséget adni, de átveszi a régebbi módszertanok ma is alkalmazható gondolatait. Alapelvünk: elődeink munkáiból megtartani, ami jó, és fokozatosan formálni a gyakorlatot. Felhasznált irodalom | Gyermekirodalom az óvodában. Igen hasznosnak tartanánk, ha hallgatóink neveléstörténeti érdekességük és a ma is felhasználható életszerű mondanivaló miatt tanulmányoznák a kisdedóvodai foglalkozások régebbi kézikönyveit: Láng Mihály, Peres Sándor, Kenyeres Elemér, Nógrády László, Hermann Alice, Bauer Gabriella tárgyunkra vonatkozó írásait.
Ez a mi esetünkben mindenfajta emberi érintkezést jelent, tudatos és alkotóan alkalmazkodó magatartást minden kommunikációs helyzetben. A gyermeknek ehhez utánzáson alapuló, biztonságos normaismeretre, gyakorlatra és nagy mintakészletre van szüksége. Pedagógiai programunk rögzíti, hogy az óvónnek – mind a spontán kommunikációs helyzetekben, mind a dominánsan nem kommunikációs tevékenységhez kapcsolódó helyzetekben – meg kell teremtenie a gyakorlás lehetségét annak érdekében, hogy kialakuljon a gyermek biztonságérzete a verbális és a nem verbális szinteken (mimika, gesztus, tekintet, térközszabályozás, vokális kódok). A kommunikációs stratégia alkalmazásakor az óvónnek – a pozitív érzelmi viszony kifejezésével, a tényeken alapuló közléseivel, valamint beszédének stílusával – modellálnia kell a gyermek számára a kommunikációs helyzetmegoldásokat, az érintkezési normákat. A gyermek kommunikációs képességét beszédkedve, beszédképessége, szókincse és szövegszerkesztési tapasztalatai, valamint normaismerete határozza meg.
A beszédmegértés fejlesztése, egyszerű utasítások követésének elsajátítása szintén fontos feladat. El kell érni, hogy a gyermek képes legyen rövid, egyszerű kérdés és kijelentés megfogalmazására. Az otthonról hozott közlési formákra minden esetben támaszkodni kell. Az ismereteket mindig tevékenységbe ágyazottan kell nyújtani, illetve elsajátítani. A környezet megismerése céljából a kognitív funkciók, az észlelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet és gondolkodás fejlesztése hangsúlyos. A figyelem tartósságát, terjedelmét és akaratlagosságát is gyarapítani kell. A gondolkodás és nyelv fejlesztését össze kell kapcsolni. Az óvodai fejlesztés során a tárgyak megnevezése mellett már a képek verbális úton történő leírása és a mondatalkotás segítése is a feladataink közé tartozik ( Domokos és mtsai, 2006). Felépítését tekintve minden anyanyelvi foglalkozás azonos az óvodában. A bevezető rész tevékenységei közé a saját és társak nevének és jelének gyakorlása, az aktuális hiányzók azonosítása, valamint az artikulációfejlesztés tartozik, utóbbinak a beszédszervek ügyesítése, erősítése a célja.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
érettségi 2019. 06. 18. 11:25 Vannak szerencsések, akik már be is fejezték a vizsgát. A középszintű szóbeli érettségi vizsgán a segédeszközökről (szöveggyűjtemény, szótár, függvénytábla stb. ) az intézmény gondoskodik. A felkészülési idő alatt a tanuló készíthet jegyzetet – ez ajánlatos is! –, de gondolatait a felelet során "szabad előadásban kell elmondania" – áll a rendeletben. Matek Érettségi Jegyek – Matek Érettségi Ponthatárok Jegyek 2018. A felelet legfeljebb 15 percig tarthat. A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság tagjai közül mindig legalább háromnak: az elnöknek és a vizsgabizottság két tagjának kell jelen lennie. Természetesen rövid időre a vizsgázók is elhagyhatják a helyiséget, a felelet befejezése után, a következő vizsgatárgyból történő tételhúzás előtt. Teljes tájékozatlanságnak hívják a mumust: ha a felelet értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12 százalékát, a vizsgázóval az elnök egy alkalommal póttételt húzat. Ez esetben az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni. Ekkor még nincs minden veszve – ha az írásbeli nem lett nagyon gyenge.
Publikálás dátuma 2020. 04. 28. 10:19 Képünk illusztráció Fotó: Népszava A kérdezettek 66, 2 százaléka amellett van, hogy az év végi jegyekből generált megajánlott jegy, illetve a felvételizők esetében az opcionális vizsga a legjobb megoldás. A május 4-én kezdődő hagyományos írásbeli érettségit csak 8, 3 százalék tekinti optimálisnak a jelenlegi helyzetben. A kormány a járványügyi aggályok, illetve a környező országok eltérő gyakorlata ellenére továbbra is ragaszkodik az érettségi vizsgák május 4-én történő megkezdéséhez. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár legutóbb azzal indokolta a merev kormányzati álláspontot, hogy "a diákok érettségizni akarnak", ezt azonban – az Országos Diáktanács (ODT) általa idézett véleményén túl – semmilyen adattal nem támasztotta alá. FRISSÍTVE - A diákok 67,7 százaléka ment át az idei érettségin. Lapunk készített egy online kérdőívet a diákok véleményének megismerésére. A bevezetőben jeleztük, hogy csak az idén érettségizők válaszait kérjük, de természetesen nincs rá garancia, hogy kizárólag a 2020-ban végző középiskolások töltötték ki a kérdőívet.
Szatmár megyében az óvások előtti, nem végleges eredmények szerint az érettségizők 63, 7%-nak sikerült a vizsgája. Színtízes dolgozat nem született. A legtöbben román nyelv és irodalomból buktak, és itt születtek a legkisebb jegyek a magyar diákok körében. Az idei érettségin résztvevők 67, 8 százaléka ért el legalább 6-os átlagot, ami mintegy 5 százalékkal jobb átmenési arányt jelent a tavaly jegyzett 62, 6 százalékhoz képest. Szatmár megyében a sikerességi arány az óvások előtt 63, 7 százalék, mely a tavalyi érettségi eredménynél 3, 7 százalékkal gyengébb. Az oktatási minisztérium tájékoztatása értelmében az idei végzősök 73, 9 százaléka ment át a vizsgán (tavaly 71, 4 százalék volt ez az arány), a korábbi évfolyamok végzősei közül pedig 27, 6 százalék érettségizett sikeresen (egy évvel korábban 25 százalék volt az arány). Érettséginél számít a százalék is, vagy csak a jegy? ( Továbbtanulás ). A vizsgasorozat eredményei a honlapon tekinthetőek meg. Idén 126 999 tanuló vett részt a vizsgán (közülük 110 358-an idén, 16 641-en korábbi években végeztek), azaz több mint 22 ezerrel kevesebben, mint 2020-ban.
Például míg magyar nyelv és irodalomból a gimnáziumok diákjai középszinten 70, 3 százalékot teljesítettek (az OH itt százalékokban adta meg az adatokat), ez a szakgimnáziumokban (korábban: szakközépiskola) már csak 53, 6 százalék volt, míg a szakközépiskolákban (korábban: szakiskola) már csak 45, 5 százalék. Érettségi százalék és jegy. A diákok közt mumusnak számító matematika esetében 63, 1, 44, 6 és 36, 1 százalék körül alakultak az eredmények, de németből is jelentős különbségek voltak. Ugyanakkor a 2017-es érettségiken több közismereti tárgyból is túlszárnyalták tavalyi diáktársaik eredményeit az idei vizsgázók, például matematikából 3, 02-ról 3, 15-ra javult az érettségizők átlaga. Ám igazán látványos javulást kémiából (3, 75-ról 4, 22-ra) és informatikából (3, 58-ról 4, 05-ra) értek el. Azt, hogy az informatikaérettségik mennyire jól sikerültek, az is bizonyítja, hogy míg tavaly jeles bizonyítványuk alapján csak 5438-an válthatták ki az ECDL-bizonyítványt – vagyis az európai számítógép-használói jogosítványt –, idén már 6612-en.
A több témakört érintő feladatok között van olyan, ami az olimpiai játékokkal foglalkozik, de volt egy sétálóutcák lekövezésével kapcsolatos feladat is. A matematika középszintű írásbeli vizsga 180 percig tart. A Nézőpont Intézet április utolsó két napján készített telefonos kutatást, eszerint a magyarok 72 százaléka egyetért azzal, hogy megkezdődnek a központi írásbeli érettségi vizsgák, és csak 19 százalék mondta, hogy inkább az iskolákban kapott jegyekből kellett volna érettségi jegyet ajánlani. A vizsgák szerdán a történelem írásbelikkel folytatódnak. részfeladatsor öt, egymással megegyező pontszámú feladatból áll. A vizsgázónak az öt feladatból négyet kell kiválasztania, megoldania, és csak ez a négy értékelhető. Vizsgázónként megengedett segédeszköz – közép- és emelt szinten is – függvénytáblázat, egyidejűleg akár többféle is, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, amiről a diákok gondoskodnak. Ezeket az eszközöket a diákok a vizsga során egymás között nem cserélhetik.