Az ideális páratartalom fenntartása biztosítja az egészségesebb környezetet, melynek a lakástulajdonos számára elsődleges szempontnak kell lennie. Minden helyiségnek megvan a maga ideális páratartalma, annak használatától és állapotától függően. A túl száraz vagy túl nedves beltéri levegő hosszú távon káros az egészségre és az otthonra. Mi is az a páratartalom? A páratartalmat a levegőben lévő vízgőz mennyisége jellemzi, és az adott helyiség és a külső környezet közötti hőmérséklet különbségektől függ. Például, ha a külső hőmérséklet télen sokkal alacsonyabb, mint a belső hőmérséklet, a páratartalom nő. Főzés, zuhanyozás vagy vasalás eredményeként vízgőz is felszabadulhat. A levegőben lévő vízgőz mennyisége jelentősen változhat. Például egy telített levegőcsomagban 28 gramm vizet lehet elhelyezni egy köbméter levegőn 30 °C-on, de csak 8 gramm vizet egy köbméter levegőn 8 °C-on. Hány százalékos páratartalom legyen a lakásban? Ha nem ideális, penészedés indulhat meg - Otthon | Femina. Három elsődleges nedvességtartalom mérést alkalmaznak: Az abszolút páratartalom a levegő víztartalmát írja le, gramm / köbméter vagy gramm / kg-ban kifejezve.
Sokan félnek attól, hogy a lakás párás környezetben biztosan penészedni kezd a hideg sarkoknál. Ez viszont így feltétlenül nem igaz. Azt is fontos tudnunk, hogy a lakás helyiségeiben az optimális páratartalom teljesen különböző. De melyik helyiségben mennyi az ideális? Összeszedtük! A nappali és a hálószoba A nappaliban töltjük a legtöbb időnket, hiszen ez a lakás központi része. Azok a helyiségek, ahol a legtöbb időnket töltjük a legjobb, ha átlagos páratartalommal rendelkeznek. Milyen az ideális páratartalom az otthonodban? – Jópofa Bolt. Ez általában 35-60% között kell, hogy legyen. Így megőrizhetjük egészségünket, miközben bőrünk nem szárad ki, és a bútorok, illetve a parketta minősége sem romlik. A páratartalom mellett a hőmérséklet is fontos komfortérzetünk szempontjából. Még a nappaliban inkább a 20-23 fokos hőmérséklet a legideálisabb, addig a hálószobában a 16-18 C° fok, ezzel biztosítva az alvás minőségét. Fürdőszoba és konyha A konyhában és a fürdőszobában nagyjából egyforma az ideális páratartalom, ami ezesetben 50-60% közötti. A fürdőszobában a zuhanyzás és a fürdés következtében a levegőben a meleg gőz miatt sokkal párásabb lesz a levegő.
Véleményünk az, hogy egészségünk és értékeink megóvása érdekében, építész és épületgépész szakmai körökben sokkal nagyobb jelentőséget kellene tulajdonítani ennek a kérdésnek. FEOL - Mi az ideális hőmérséklet, páratartalom a lakásban?. A korszerű nyomda-, papír-, és textilipar egyes területei e nélkül ma nem is működhetnének. Kínálat pedig a szakvásárokon, szakmai folyóiratokban és az interneten is ma már bőségesen megtalálható. Megj. : A közölt adatok szakirodalomból vett, tájékoztató jellegű értékek.
A túl száraz levegő, csökkenti a véráramban az oxigénfelvétel. Könnyebben kialakulhatnak a nyálkahártyák irritációi. Alacsony páratartalom mellett a légutak nyálkahártyái kiszáradnak, fejfájást, ingerlékenységet, nyugtalan alvást okoznak ( szemek szárazsága, szájszárazság, torokkaparás, orrvérzés, orrdugulás, száraz köhögés, gyerekeknél kruppos köhögés jelentkezhet). Gondoskodnunk kell a bőrünk ápolásáról is, mert a száraz levegő bőrünket is kiszárítja. Elősegíti az ekcéma és más bőrproblémák kialakulását. Ha tartósan alacsony a páratartalom az a ruházatunknak, bútorainknak, növényeinknek sem tesz jót. A relatív páratartalom a hőmérséklettől függ, mivel a meleg levegő többet tud párologtatni. Mikor szellőztetünk, a párás levegőt kiengedjük a nagyon száraz levegőt pedig bejuttatjuk a lakásba. Így jelentősen kiszárad a lakás levegője, mivel a nedvességtartalomnak nincs utánpótlása. Hogyan növeljük a levegő páratartalmát? A levegő párásítására, egészségügyi problémák elkerülése érdekében a párásító készülékek használata a legalkalmasabbak.
Ha például tartósan magas a lakás páratartalma, akár 70-80%-os, az tökéletes körülményeket jelent a penész megtelepedésének, mely legalább olyan komoly egészségügyi problémákat okozhat - nem beszélve az esztétikai károkról -, mint a túl alacsony páratartalom, utóbbi miatt ugyanis könnyen kiszáradhatnak a nyálkahártyák, ami miatt szemszárazság, a légutak irritációja, köhögés alakulhat ki. A száraz levegő révén a nátha, a vírusok könnyebben megtámadhatják a szervezetet, emellett az alacsony páratartalom gátolja a légutak tisztulását is, ami köhögéshez, melléküreg-gyulladáshoz vezethet. A cikk az ajánló után folytatódik Hogyan lehet szabályozni a páratartalmat? Ha túl magas a páratartalom, a legfontosabb a rendszeres szellőztetés, különösen, ha gyakran végzel nagyobb páraképződéssel járó tevékenységeket, amilyen a lakásban való teregetés vagy a főzés. Ha nincs más megoldás, tablettával működő párátlanító készüléket is érdemes lehet beszerezni, illetve páraelszívót vagy nagyobb teljesítményű páramentesítő berendezést.
A száraz levegő bőrünket is szárítja, ezért a bőr megfelelő ápolására is fokozottan ügyelnünk kell. A levegő párásítása könnyen megoldható: telepítsünk növényeket a helyiségekbe, használjunk hagyományos vagy elektromos párologtató, illetve párásító készüléket. A fűtésszezonban sem szabad megfeledkezni a kellő mennyiségű folyadékfogyasztásról, ami belülről pótolja testünk fokozott páraleadását. A túl párás levegő sem egészséges A levegő túl magas páratartalma sem egészséges, ugyanis kedvez számos kórokozó, atka és gomba elszaporodásának. A túl párás levegő növeli az allergiák kialakulásának kockázatát, elsősorban a házipor (poratka) esetében. Emellett a magas páratartalom káros a házak szerkezetére is: könnyebben penészedik ( penészgombák), a falak dohos karakterűvé válnak. Sok régebbi épület esetében fennáll ez a probléma, ám ma már páramentesítő eszközök is rendelkezésünkre állnak a megoldás érdekében. Végezetül a levegő páratartalma befolyásolja hőérzetünket: magasabb páratartalmú levegőt melegebbnek, alacsonyabb páratartalmút hűvösebbnek érzünk.
Az egységes európai politika (a keresztes eszme) szétesése, a pápai tekintély hanyatlása, a Habsburgok és a francia király harca az európai főhatalomért olyan alkalomnak tűnt, amelyet hiba lett volna elszalasztani. De Szülejmánt beavatkozásra ösztönözte a dinasztia politikai hagyománya is. Szultáni ágyasok felemelkedése – nőuralom az Oszmán Birodalomban » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az oszmán állam Bizánc elfoglalása (1453) óta Róma örökösének tekintette magát (ezért helytelen az a felfogás, mely a moszkvai birodalmat ismeri el "Harmadik Rómának"), s távlati célként már Hódító Mehmed (1451–1481) a római egyetemes világbirodalom feltámasztását tűzte maga elé. Mind ő, mind utódai úgy hitték, hogy keletről érkező új Nagy Sándorként az oszmán szultán hivatása lesz a bizánci és a római birodalom egyesítése. Szülejmán az 1520-as évek elején úgy ítélte meg, hogy rendelkezésére áll az a gazdasági és katonai erő, amellyel a siker reményében vághat neki a nagy álom megvalósításának. Magyarország megtámadása és elfoglalása csak az első lépcsőfok volt e grandiózus terben. A nándorfehérvári (1521) és a még fényesebb mohácsi diadal azonban annyira megnövelte az ifjú szultán és a jó barát Ibrahim nagyvezír önbizalmát, hogy úgy határoztak: nem bajlódnak a lábaiknál heverő és ettől fogva a birodalom részeként kezelt Magyarország megszállásával.
I. Szelim udvarában nevelkedett, és Ibrahim segítette a trónörökös Szulejmánt, aki azonos korú volt vele. 1520-ban Szulejmán trónra lépésekor sok fontos pozíciót kapott, és a fiatal szultán első főembere lett. Ibrahim számos diplomáciai találkozón és a politikában érvényesítette megszerzett tudását. Szulejmán támogatta őt, segítette az előrejutását, olyannyira, hogy Ibrahim arra kérte Szulejmánt, hogy ne támogassa őt annyira, mivel félt, hogy felkelti a többi vezír féltékenységét, akik hasonló magas pozíciókat szerettek volna megszerezni maguknak. Ibrahim oszman sultan bin. Szulejmántól hercegi rangot és a városi helytartó címét kapta. Szulejmán, a "törvényhozó" 1520. szeptember 30-án történt trónra lépése (ami az "oszmánok aranykoraként" vonult be a birodalom történetébe) után Ibrahim előbb a hárem fehér eunuchjainak, azután a szultáni magánkamarának, később a solymászoknak a vezetője lett, végül pedig a "Nagyúr" legfőbb tanácsadója és nagyvezíre. Így nem egy esetben a magyarországi háborúk kérdésének eldöntése is nagyrészt az ő kezében volt.
Rengetegen pályáztak a helyére, s kívánták gyors és végzetes bukását. Az egyik ilyen személy a szultán felesége, Hürrem volt. Arra azonban nincsen egyértelmű és minden kétséget kizáró bizonyíték, hogy ő volt az értelmi szerző és csak és kizárólag az ő kívánalma alapján küldte hóhérkézre a szultán egykori bizalmasát. Sokkal valószínűbb, hogy Hürrem csak rásegített mások vélt vagy valós vádjaihoz az uralkodónál, tekintve, hogy neki is érdekében állt a nagyvezír ellen irányuló heves hangulat manifesztálódása. Érdekesség, hogy a szultán megbánta egykori barátja megöletését – verseiben, leveleiben még húsz évvel később is gyakran emlegeti és siratja őt és barátságukat. Az 1920-as évek Magyarországon, ( 100 év gazdaságtörténete, 1. rész ) – NUMIZMATIKAMAGYARORSZAG.HU. Ibrahim, ahogy a sorozatban is látható, Szulejmán szultán húgát, Hatice szultánát vette nőül, mely menyegzővel automatikusan a tiszteletreméltó család tagjává vált. A valóságban azonban közel sem volt ennyire romantikus kettőjük kapcsolata: feltételezések szerint a bizalmas elsősorban sokkal inkább érdekből kereste barátja kétségtelenül szemrevaló húgának kegyeit.