Sokan félnek attól, hogy a lakás párás környezetben biztosan penészedni kezd a hideg sarkoknál. Ez viszont így feltétlenül nem igaz. Azt is fontos tudnunk, hogy a lakás helyiségeiben az optimális páratartalom teljesen különböző. De melyik helyiségben mennyi az ideális? Összeszedtük! A nappali és a hálószoba A nappaliban töltjük a legtöbb időnket, hiszen ez a lakás központi része. Szelloztetes.hu - Mekkora lehet a megengedhető belső páratartalom. Azok a helyiségek, ahol a legtöbb időnket töltjük a legjobb, ha átlagos páratartalommal rendelkeznek. Ez általában 35-60% között kell, hogy legyen. Így megőrizhetjük egészségünket, miközben bőrünk nem szárad ki, és a bútorok, illetve a parketta minősége sem romlik. A páratartalom mellett a hőmérséklet is fontos komfortérzetünk szempontjából. Még a nappaliban inkább a 20-23 fokos hőmérséklet a legideálisabb, addig a hálószobában a 16-18 C° fok, ezzel biztosítva az alvás minőségét. Fürdőszoba és konyha A konyhában és a fürdőszobában nagyjából egyforma az ideális páratartalom, ami ezesetben 50-60% közötti. A fürdőszobában a zuhanyzás és a fürdés következtében a levegőben a meleg gőz miatt sokkal párásabb lesz a levegő.
Sokat beszélünk ezen a blogon is az ideális páratartalomról, és általában elintézzük annyival, hogy 40-60%. Nos, a helyzet, ha egy kicsit jobban megnézzük, nem ennyire egyszerű. Kinek ideális? És hol? Ideális páratartalom az embernek A terrárium területétől eltekintve egy lakás páratartalma szempontjából az elsődleges szempont a benne élők komfortérzete. Optimális hőmérséklet, páratartalom a lakásban. A páratartalom befolyásolja a légutak egészségét, a szem és a bőr állapotát és a hőérzetet is. Az ember hőérzete Egy szobában a hőmérséklet akkor ideális, amikor eszünkbe sem jut gondolkozni rajta, azaz se nem túl hideg, se nem túl meleg. Hogy ez pontosan hány fokot jelent, azt személye válogatja, vannak fázósak és izzadósak is. De azt észrevette már, hogy néha még a 25 o C hőmérsékletű szobában is majdnem megfagy, máshol pedig nem baj, ha húsz fok alatt van a hőmérséklet, jól elvan rövid ujjú pólóban. Ennek egyik oka az éhség és a fáradtság lehet, a másik viszont az adott helyiség páratartalma. A párásabb levegőt általában melegebbnek érezzük.
Ugyanakkor ne legyen 1-2 °C-nál nagyobb differencia a különböző életterek között, főleg nappal, mivel a túl nagy különbségek szintén fogékonyabbá teszik a szervezetet a légúti betegségek kialakulására. Eza cikk is rédekelheti Önt! Házi praktikák az allergénmentes otthonért Használjon párologtatót, telepítsen növényeket! Klíma és Légkondicionáló Blog - Az ideális páratartalomról. A levegő hőmérséklete mellett, a páratartalom is nagyon lényeges összetevője a minőségnek. Az egészséges felnőtt ember számára a 40-60 százalékos páratartalom az optimális, mind a komfortérzet, mind az egészségmegőrzés céljából. Kisgyermekek szobájában ennél magasabb is lehet a páratartalom, náluk a 60-70 százalékos az ideális. A túl alacsony páratartalom kiszáradásra hajlamosít: ilyen környezetben a nyálkahártyák irritációja könnyebben kialakul. Ennek jelei: a szemek szárazsága, égő érzése; torokkaparás, szájszárazság; a légutak nyálkahártyájának irritációját száraz köhögés jelzi. Korunk szennyezett levegője is hozzájárul, hogy a nyálkahártyák folyamatos irritációnak legyenek kitéve, amit a száraz levegő csak ront, és elősegíti a kellemetlen jelenségek kialakulását.
A túl száraz levegő, csökkenti a véráramban az oxigénfelvétel. Könnyebben kialakulhatnak a nyálkahártyák irritációi. Alacsony páratartalom mellett a légutak nyálkahártyái kiszáradnak, fejfájást, ingerlékenységet, nyugtalan alvást okoznak ( szemek szárazsága, szájszárazság, torokkaparás, orrvérzés, orrdugulás, száraz köhögés, gyerekeknél kruppos köhögés jelentkezhet). Gondoskodnunk kell a bőrünk ápolásáról is, mert a száraz levegő bőrünket is kiszárítja. Elősegíti az ekcéma és más bőrproblémák kialakulását. Ha tartósan alacsony a páratartalom az a ruházatunknak, bútorainknak, növényeinknek sem tesz jót. A relatív páratartalom a hőmérséklettől függ, mivel a meleg levegő többet tud párologtatni. Mikor szellőztetünk, a párás levegőt kiengedjük a nagyon száraz levegőt pedig bejuttatjuk a lakásba. Így jelentősen kiszárad a lakás levegője, mivel a nedvességtartalomnak nincs utánpótlása. Hogyan növeljük a levegő páratartalmát? A levegő párásítására, egészségügyi problémák elkerülése érdekében a párásító készülékek használata a legalkalmasabbak.
A hirtelen megnövekedett páratartalom eltüntethető egy alapos szellőztetéssel, de ha rendszeresen és nem csak átmenetileg (pl. mosás, mosogatás, fürdés alatt) jelentkeznek a vízcseppek a falakon, ablakokon, akkor érdemes szakember segítségét kérni. A tűneteket kitűnően tudjuk kezelni páramentesítő berendezéssel, de az okokat megszűntetni ezekkel a készülékekkel nem lehet. Mit tegyünk, ha túl száraz a levegő? Minél nagyobb a kinti és a benti levegő között a hőmérséklet különbség, annál szárazabb lehet a levegő a szobában. Egy távfűtéses lakásban, ahol 24-25C° van, a nyílászárok sem tökéletesek, akár 20% alatti páratartalom is kialakulhat, és könnyen kiszáradhat a bőrünk, szemünk, az orrnyálkahártyánk. Ha túl száraz a levegő, csökken az oxigénfelvétel a véráramban, fokozódik a meghűléses megbetegedések veszélye, kiszárad bőrünk, nagyobb a porképződés, ami az allergiásoknak okozhat gondot. Az ennyire páramentes levegő szárítja a légutak nyálkahártyáit, köhögést, fáradtságot, fejfájást, ingerlékenységet, nyugtalan alvást okoz.
Plusz csatlakozz hozzánk Facebookon.
Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy még ez az érték is rendkívül alacsony. A túlzottan száraz levegő következményei: · kellemetlen közérzet, csökkenő oxigénfelvétel és-szállítás a véráramba · meghűléses megbetegedés fokozódó veszélye · száraz bőr · porképződés · bútorok, parketta károsodása, repedések A faanyag bevezetőben említett, nedvességváltozással kapcsolatos tulajdonságai a parkettáknál még fokozottabban érvényesülnek. A vastagsághoz képest nagy felületek érintkeznek a környezettel. A készparketták esetében pedig az egyes elemek méretei is megnőttek. Tapasztalható bizonyos ingadozás attól függően, hogy az adott fa milyen körülmények között fejlődött, de némi egyszerűsítéssel és kerekítéssel a legjellemzőbb értéke 0, 33%. Ez azt jelenti, hogy 1% fanedvesség csökkenésre a milyen mértékű zsugorodás következik be. 3. példa Csaphornyos parketta nedvessége 8%-ról 5%-ra csökken, tehát a várható méretváltozás: 3 x 0, 33 = 0, 99% Ha az elem szélessége 65 mm, akkor a várható résméret 0, 0099 x 65 = 0, 64 mm 4. példa Készparketta esetében 3 x 0, 0033 x 192 = 1, 9 mm Ez elég ijesztő mértékűnek tűnik, de a készparketta háromrétegű felépítése miatt, a középső réteg stabilizáló szerepének köszönhetően a zsugorodás mintegy 70% -kal csökken.
Az október 12. és november 15. közötti öt hétben a 75 és 79 közötti korosztályban nőtt leginkább a halálozás: közel másfélszer annyian haltak meg, mint az előző öt évben átlagosan ugyanebben az időszakban. Terrorcselekményre készülhetett egy magát iszlamistának valló 21 éves magyar férfi Magyarországon : hungary. A növekedés azonban 40 százalék felett volt a 65-69 és a 70-74 közöttiek körében, és meghaladta a 30 százalékot a 80 évnél idősebbeknél is. A fiatalabbak eleve jóval alacsonyabb arányban és számban halnak, de így is érdekes, hogy néhány korosztályban nemhogy nőtt, de még csökkent is a halálozás. Ugyan csak kismértékben, de ez a helyzet az 55-59 év közöttiek esetében, illetve jóval nagyobb mértékben a 35-39 év közöttieknél is. Utóbbi körben főleg a férfiaknál látható javulás, az idén negyedével kevesebben haltak meg ebben az öt hétben, mint az előző öt év átlagában. Adat covid demográfia halál halálozás koronavírus Olvasson tovább a kategóriában
A tavalyi közel 66 ezer haláleset egyébként majdnem másfél évtizedes rekord volt, de nem sokkal haladta meg a közelmúlt két legsúlyosabb influenzajárványával érintett 2015-ös és 2017-es években mértet. Daganatos betegségekben és a légzőrendszer megbetegedéseiben ugyanakkor ezúttal kevesebben hunytak el a korábbi években tapasztaltnál. Utóbbinál éves összevetésben kifejezetten nagy volt a visszaesés, de ha hosszabb idősort nézünk, akkor ezeknél a halálokoknál sincs kiugrás a korábbi évekhez képest. Ebben a három betegségtípusban (amely az esetek többségében az összes haláleset 80 százalékáért felelős) nagyjából ugyanannyian hunytak el 2020-ban is, mint az előző 10 év átlagában. A többi halálok közül a balesetek számára jótékony hatással voltak a lezárások, hiszen az így elhunytak száma hatvanéves mélypontra süllyedt. Az előző néhány évhez képest viszonylag sok volt azonban az öngyilkosság, és kiugróan sok az egyéb kategóriába sorolt haláleset. A rendkívül magas halálozás a születéskor várható átlagos élettartamot is a több évvel korábbi szintre vetette vissza.
Ilyen okok miatt 2018-ban több mint 8 ezren hunytak el, s csakúgy, mint akkor, a TBC most is megjelent a járványstatisztikában. Mindkét vírus sokszor okoz tüdőgyulladást. A halál okaként 1949-ben még több mint 9 ezerszer ezt tüntették fel, 1960-ban ötezer alá csökkent a szám, és 2001-ben már csak 744 esetben szerepelt a kimutatásban, de 2017 óta megint több mint ezer ember haláláért felelős évente a tüdőgyulladás. Az Egyesült Államok épp a héten jelentette be, hogy az eddig hitt dátumnál már hetekkel korábban szedte az áldozatokat a koronavírus. Ez alapján az sem zárható ki, hogy Magyarországon is történhetett olyan haláleset, amely ehhez a betegséghez köthető, ám nem szerepel a hivatalos adatokban.