Kerüld el a nagyvárosi tömeget Mint említettük, a járvány gócpontjai a nagyvárosok voltak, ahol emberek ezrei zsúfolódtak össze a nyirkos, koszos, ürülékkel tarkított utcákon és a sötét, szűkös házakban: a patkányok állandó vendégként jártak ki-be az otthonokba, ahol gyakran több generáció élt együtt, közös szobákban, olykor közös ágyakban. A családtagok, rokonok, barátok villámsebességgel adták át egymásnak a betegséget, amely az esetek 80 százalékában halállal járt – a kor két itáliai nagyvárosa, Firenze és Siena lakosságának majdnem háromnegyedét elvitte a kór. A legkézenfekvőbb módszer tehát, hogy csökkentsd a fertőzés esélyét, a távolságtartás lehetett – ez természetesen az ismertetett okokból nehezen volt kivitelezhető a városokban, így ha meg akartad úszni a pestist, érdemes volt elvonulni valahová vidékre, a civilizációtól távol. Házi karantén A városi hatóságok természetesen rájöttek, hogy a fertőzöttek elkülönítésével lassítható a járvány terjedése, ezért egyes helyeken szigorú óvintézkedések léptek életbe: Milánóban a várost uraló Visconti herceg parancsára teljes karanténba zárták a fertőzött családokat – a beteg és az egészséges családtagokat egyaránt –, a házak bejáratát és ablakait pedig befalazták, hogy semmilyen módon se tudjanak kijutni az érintettek.
A hatékony védőoltásoknak köszönhetően viszont ez az egyetlen ragályos betegség, amelyet sikerült eltörölni a Föld színéről. Ne legyenek illúziónk, lepra, pestis, az Európába csak 1830-tól betörő kolera is létezik még a bolygó félreeső zugaiban, csak már a pusztításuk jóval kisebb mértékű. A világ összes kontinensén végigsöprő világjárvány (pandémia) csak egy volt a történelem során, az Amerikából az I. világháborúban katonák által behurcolt, nagyon virulens influenzatípus, a spanyolnátha. Magyarországra 1918 nyarán érkezett meg, halálozási rátája decemberre elérte a 10%-ot. Sok hasonló intézkedést hoztak akkoriban a maiakhoz: a tömegközlekedési eszközökre tilos volt betegen, maszk nélkül felszállni, bezártak a mozik, színházak, mulatók főiskolák, egyetemek, a kávéházak korlátozott nyitvatartással üzemeltek, a telefonokat selyempapírba csomagolva lehetett használni. A járvány több áldozatot hozott, mint az első világháború; csak Európában 2 millióan halhattak meg benne, világszinten 25-50 millióra tehető a halottak száma.
Bonfinitől úgy tudjuk, hogy 1348-49-ben pusztított a legnagyobb erővel Magyarországon a járvány, majd alábbhagyott. Ettől kezdve azonban a krónikák és oklevelek folyamatosan említik a pestis pusztítását körülbelül tízéves időközönként. A XIV. században 3, a XV. században 8-10, a XVI. században 6, 1621 és 1720 között pedig 9 pestisjárványról tudósítanak a krónikák. 1720 után ritkul a pestis megjelenése, az utolsó nagyobb pestisjárvány 1738-ban volt Magyarországon. Bár a fertőzés később is megjelenik, de a déli határmenti helységekben bekövetkező járványokat rövid időn belül lokalizálni tudják ún. vesztegzárállomások létesítésével. A járványok még a XVIII. század első feléig tehát elég gyakoriak voltak, nem véletlenül emeltek a barokk korban oly sok emlékoszlopot, amelyeken a járvány elvonultáért mondanak köszönetet, hálát adva a pestisszentek (Pl. Szent Rókus, Szent Sebestyén, Szent Rozália) közbenjárásáért. Néhány érdekes eset Nagyobb járványra utal például, hogy Nagy Lajos 1381. októberében általános perhalasztást hirdetett az egész ország területére a pestisre hivatkozva.
A modern korban ez volt a legpusztítóbb járvány, a középkorban viszont a rossz higiéniai és egészségügyi feltételek mellett, alapvető információk híján sokkal rosszabb volt a helyzet. A vélt okok Az emberek annyit már az ókorban is sejtettek, hogy a fertőzéseket szabad szemmel nem látható dolgok, talán "apró magvacskák" terjesztik, és azt is elég jól tudták, melyik betegség ragályos és melyik nem, viszont a fertőzés mikéntjére a 19. század végéig nem kaptak választ. Az 1870-es években született meg a bakteriológia tudománya, mely lehetővé tette a mikroorganizmusok kimutatását a mikroszkóp alatt. Innentől lehetséges beazonosítani a baktériumokat és a vírusokat, ekkor születtek meg a gyógyszerek és az első vakcinák (kivéve a himlőt, mert az az elleni védőoltást már a 18. században felfedezték egy véletlen folytán). Így okokat keresve jobb híján isteni csapásnak tekintették a ragályokat a bűnökért, amelyekért vezekelni kell. Szélsőséges megoldást találtak erre a flagelláns mozgalom hívei, akik az első, 1347-53-as pestisjárvány idején magukat tömegesen ostorozva járták a településeket Magyarországon is, hogy bűnbocsánatot nyerjenek, és a járvány megszűnjön.
Ennek ellenére az Egyesült Államokban is fel-felüti a fejét, leggyakrabban Kaliforniában, Utah, Arizona, Newada és Új-Mexikó államokban. A pestis okai A pestis kórokozója a fertőzött patkány bolhájának csípésével vagy a bolha ürülékének elfogyasztásával jut be az emberi szervezetbe. Ezért főként olyan egyének veszélyeztetettek, akik patkányok közelségében élnek (hajléktalanok, tengerészek, csatorna-munkások), különösen fertőzött trópusi vidékeken. A baktérium cseppfertőzéssel is terjed, ilyenkor jellemzően tüdőpestis jön létre. A járványok sok esetben légúti fertőzések sorozatával indulnak. A pestis diagnózisa A kórisme a baktériumok kimutatásán alapul. A tenyésztés történhet: Nyirokcsomókból, Vérből, Köpetből. A pestis tünetei, kórlefolyása A pestisnek két típusát különítjük el, úgymint bubópestis és tüdőpestis. A lappangási idő rövid, 2-10 nap között van, de tüdőfertőzés esetén akár néhány órára is rövidülhet. A bubópestis tünetei: Hirtelen kialakuló magas láz, Hidegrázás, Rosszullét, Izomfájdalmak, Kínzó fejfájás, A rovarcsípés közelében, majd testszerte erősen megduzzadt nyirokcsomók ("bubók").
A WHO 1979-ben a természetben kiirtottnak nyilvánította a fekete himlő kórokozóját, de a világon több helyen őriznek mintákat a halálos vírusból. Nemrég az is kiderült, hogy a szibériai örökké fagyott talaj is rejthet variolavirusokat, de hogy ez mennyire jelent valós veszélyt az emberekre, azt egyelőre nem tudni. Feketehimlős fertőzött Forrás: Wikimedia Commons A fekete himlő talán a világ egyik legveszedelmesebb betegsége volt, egyik változata 30 százalékos halálozási aránnyal járt. Csak Európában 400 000 áldozatot szedett évente a 18. század végéig, és becslések szerint 300 millió embert ölt meg a világon csupán a 20. században. Egy híres magyar beteg, aki túlélte a fekete himlőt, Kölcsey Ferenc Forrás: Wikimedia Commons Az első feljegyzett nagy himlőjárvány (amelyet korábban pestisnek véltek) Marcus Aurelius és Lucius Verus római császárok táruralkodása idején tombolt 165 és 180 között. Becslések szerint 5 millió halálos áldozatot szedett. Marcus Aurelius római császár uralkodása idején volt az első nagy feketehimlő járvány Európában Forrás: Wikimedia Commons Bár állandó viták tárgyát képezi, a mai napig nem sikerült egységes álláspontra jutni a laboratóriumban őrzött variolakészletek megsemmisítéséről.
2018. 04. 03. Szerző: Dr. Elek Csaba, Dr. Szemerédy Viktória Lektor: Dr. Mészner Zsófia Mi a pestis? A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség. Természetes hordozói a vadon élő rágcsálók (pl. patkányok), a betegség róluk terjed emberre. A pestis legfőbb hordozója a patkány Tünetek: epilepsziaszerű görcsök, hányás, rossz közérzet, hányinger, véres-habos köpet, erős fejfájás, izomfájdalom, nehézlégzés, duzzadt lágyéki nyirokcsomók, hidegrázás, magas láz, légzési elégtelenség, vérzékenység, hasmenés, hasi fájdalom, sokkos állapot, nyirokcsomó-duzzanat, keringési elégtelenség, kínzó köhögés, rohamokban jelentkező köhögés, véralvadási zavar, többszörös szervi működési elégtelenség A pestis előfordulása A pestis ma már csak a rossz higiénés körülményeket biztosító trópusi és szubtrópusi országokban jelenik meg. Ilyen országok, pl. India, Vietnam vagy Madagaszkár, ahol négy egymást követő évben is észleltek járványt. A fejlettebb országokban, ahol a patkányok nem fertőzöttek, a betegség sem fordul elő.
2021. aug 5. 8:35 Berki kénytelen volt luxusautóit egy időre egy milliós bringára cserélni / Fotó: Járai László Az izomceleb mintha figyelmetlen lett volna. A Blikk is beszámolt róla, hogy a büntetőfékezős balesete miatt a gépjárművezetéstől legalább két évre eltiltott Berki Krisztián most autó helyett egy milliós luxusbiciklivel közlekedik, ám nagyon úgy néz ki, a jelenleg érvényben lévő KRESZ-t még kétkeréken sem sikerül betartania. Milliós biciklivel jár a bevont jogosítványú Berki Krisztián - Blikk. ( A legfrissebb hírek itt) Berkiről legutóbb a Bors közölt fotókat, amint épp az Alkotás utcában teker Bianchi E-Omnia T TYPE típusú kerékpárjával, amit egy Bosch Performance Line CX elektromotor hajt. Ez a kerékpár akár 75-85 Nm nyomaték leadására is képes, a teljesítménye pedig 250 watt. Az Index most annak járt utána, hogy a Berki Krisztián által használt pedelec egyáltalán kerékpárnak minősül-e, vagy olyan segédmotoros kerékpárnak, amelynek a vezetése járművezetői engedélyhez, bukósisak viseléséhez és érvényes gépjármű-felelősségbiztosításhoz kötött.
Legalábbis ezt mondja a videóban, amelyet nemrégiben posztolt. Szerencsére ez nem igaz, hiszen csak egy kerékpár promótálásában viccelődött ezzel, de talán nem a legjobbkor, noha tudjuk róla: ami a szívén, az a száján. Berki krisztián bicikli i file. "Gyerekek bringával is gyorsabb vagyok mint az élet! Köszönöm @horvathmartongabor a paripát Marci de miért nem említetted, hogy ezzel mindent lehet csak lassan közlekedni NEM" – írta Berki, aki érdekes módon pont azzal viccelődött, hogy gyorshajtásért állították meg, noha egyelőre jogosítványát bevonták és a bíróság előtt éppen buszbalesetét tárgyalják (első fokon négy év felfüggesztett börtönbüntetést kapott – a szerk. ), de persze a humor az humor – főleg Berki a poénban nem ismert határokat.
Ez nem tréfa, épp a napokban gázolt halálra a járdán egy kerékpáros egy 47 éves nőt Miskolcon. A KRESZ jó okkal tiltja a járdán bringázást a 12 éven felülieknek. Az ugyanis a gyalogosoké.