– Meghívtad a megnyitóra Orbán Viktort? – Gondolkoztam, hogy meghívom, de egyszerűen elfelejtettem. A Facebookon akartam, ha nem ment volna ki a fejemből, de lehet, hogy még megteszem. – Szerinted eljönne? – Biztos, hogy nem. – A képeket most akciósan, 56. 990 forintért lehet megvásárolni. Mit gondolsz, aki megvesz egy darabot miért teszi: oltárképnek a falon, vagy drága darts táblának? – Mindkettő benne van a pakliban. Ez a dolog úgy működik, mint a Rorschach-teszt: pacákat és foltokat mutatok, ami mindenkiből más érzéseket vált ki. Ha valaki gyűlöli Viktort, akkor tud választani ezekből a képekből, de ha imádja, akkor is. – Szerinted van közös benned és Orbán Viktorban? Nagy Kriszta x-T Orbán portréi a Godot galériában – Nóra Gyűjtemények. – Húú, szerintem igen! Mindketten nagyon karizmatikus személyiségek vagyunk. – Ha fordított helyzet lenne, és Orbán Viktor csinálna egy Nagy Kriszta kiállítást, szerinted ő hogyan ábrázolna téged? – Orbán Viktor nem tud festeni! De ha a politikai eszközeivel tenné ezt? Jó kérdés, de nem tudom.. Tőle kéne megkérdezni! A kiállítást június 14-ig lehet megtekinteni a Godot Galériában.
Amiről beszélek, az az, hogy háborús hangulat szelét érzem, és sajnálni fogom az embereket, akik ebbe belehalnak. Mit tehet a művész? A művész arra van, hogy a világot megváltsa. De az erőszakkal szemben én megsemmisült vagyok, béna. Csak akkor megyek ki a csatamezőre, ha nincs merszem bevenni a mérget. És talán, de csak talán, akkor mennék bele test-test elleni harcba, ha védenem kellene magam. De igazából a védelmet is Istenre bíznám. Védjen meg ő. Én egy olyan rossz hazafi vagyok, mint a dalai láma. Nagy Kriszta Tereskova (Fotó/Forrás: Nagy Kriszta Tereskova / Facebook) - Ez azt is jelenti, hogy a kultúra intézményét nem feltétlenül a magyarsághoz köti? [origo] Hírmondó. - Hát bocsánat, de a kultúra hamarabb volt, mint a magyarság! ( nevet) - Biztosan hallott a Free The Nipple mozgalomról, melynek képviselői a mellbimbó tabustátuszával akarják leszámolni. Nem ez az egyetlen irányzat, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy a női test túlszexualizált. - Minden mellbimbó szexuális. A férfié, és a nőé is.
De szexuális a száj is. Ha egy bankban egy férfi úgy van öltözve, hogy látom a mellbimbóját, és egyébként bejön a csávó, és nyalogatja a száját, nyögdécsel, és Hamvas Bélát idéz, akkor az nekem szexi. És azt hiszem, ha ez fordított esetben történik, és egy bankárlány a mellbimbóját tolja a retinámra, az szexi, mindegy a nemi hovatartozás. Én jobban beizgulok egy férfi mellbimbójára, mint egy nőére, egyértelműen. Amikor én a mellemet és bimbóját láthatóvá teszem, így vagy úgy, színpadon vagy fotón, azt tudatosan teszem. Hogy miért? Azt hiszem, a színpadon azért teszem, mert úgy érzem, kell valamit adnom a közönségnek, ha már olyat nem kaphatnak, mint egy koncerten. Ha műveimen, a képeimen, a műtárgyaimon, ha festőművészként teszem, akkor azt úgy teszem láthatóvá, mint Mikelándzseló [1] a szobrain, mint az akt részét. Azzal azonban egyetértek, hogy ha egy férfi mellbimbó nem szexuális, akkor a női mellbimbó sem az, s ha az egyik látható, akkor miért ne lehetne a másik is az. És egyáltalán, minek beszélünk mellbimbókról, amikor az összes szelfi egy szexuális felhívás, és ha egy muszlim ezt meglátja, nem annyira csoda, ha odabasz.
A miniszterelnök portréja hol Hello Kitty-s wc-papír mázban, hol pedig rózsás ágyneműhuzatba volt becsomagolva. A stílusosan, az egyik festményéhez öltözött művésznő, nem spájzolja el az igazságot, mikor a miniszterelnökkel kapcsolatos kérdéseimmel faggattam. – Hogy pattant ki a fejedből, hogy akkor te most megfestesz 57 darab Orbán Viktort? – Az a helyzet, hogy van egy miniszterelnökünk, aki tökéletesen rányomta magát a magánéletünkre, bejött a hálószobánkba, ott van az intimszféránkban, a csapból is ő folyik. Én magam és mindenki más a környezetemben ezt érzi és nekem, mint művésznek az a dolgom, hogy a kor lenyomatát ábrázoljam. Szerintem most erről van szó, Viktor a jelenlegi időszak lényege, ezért őt kell megmutatni. Édesketten. – Milyen technikával dolgoztál? – A közismert svéd áruházban tarka ágyneműk egész serege található. Ezeket lefotóztam, a képeket ráprinteltem a vászonra, amire végül ráfestettem. – Melyik a kedvenc képed? – A rózsás. Egyszerűen azért, mert az a leggyönyörűbb.
© Minden jog fenntartva! Az oldalak, azok tartalma - ideértve különösen, de nem kizárólag az azokon közzétett szövegeket, képeket, fotókat, hangfelvételeket és videókat stb. - a Ringier Hungary Kft. /Blikk Kft. (jogtulajdonos) kizárólagos jogosultsága alá esnek. Mindezek minden és bármely felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a Ringier Hungary Kft. semmilyen felelősséget, helytállást nem vállal. A Ringier Hungary Kft. pontos és hiteles információk közlésére, tájékoztatás megadására törekszik, de a közlésből, tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget, helytállás nem vállal.
2019-03-08 A Batthyány tér, "a város tüdeje", Győr belvárosának egyik legnagyobb parkja. Területe 19 842 négyzet méter. A tér egykori elnevezései: Országút utcai tér — Ferenc tér — Új tér — Új piac tér — Szedres tér — Batthyány tér. Győr város 1893-as térképének részlete Története: Az egykori Új-bástya és a Közép-bástya közötti várfalszakasz előtti részen alakult ki. Valószínű azért tervezték és alakították ki térnek, hogy az 1820-ban megkezdődött bástyabontás során megzavart talajra ne kerüljenek új épületek. Az idők folyamán a teret külön böző célokra használták fel. Az északkeleti sarkában sokáig lovarda működött, majd kertek (szedres) voltak rajta, azután pedig piac. Az 1907-ben megkezdett rendezés és parkosítás előtt állatvásártér volt. A tér neve is többször változott. A városrésznek Ferenc városra történt elnevezése idején, a XIX. [Szavazás update] Ha most hétvégén új területet kaptak volna vissza a gyalogosok, akkor a szavazás alapján a Belvárost kapták volna vissza : hungary. század első negyedében Ferenc tér, de Ország út utcai tér nek is hívták. Az 1848—1849-i szabadságharc idején a győri okmányok Új tér vagy Új piac tér nek tüntették fel.
A megvénhedt szederfák sorai azonban megritkultak és helyüket csak akácokkal töltötték be… A környék lakossága megsokszorozódott…, letért az átlós utakról, … Szinte országúttá vált a pázsit... A fák búsan indultak a pusztulásnak. Győr, Batthyány tér 23. | Otthontérkép - Eladó ingatlanok. Sok szebbnél szebb terv, gondolat támadt az állapot láttára… Az állatvásár kérdésének helyes megoldása azonban más irányt adott ezeknek a tervezgetéseknek és a Szedrest, amikor a Batthyány-tér nevet kapta, átengedték igazi rendeltetésének. A parkozás eszmélye íme, a legszebben megvalósult. " A város polgárai Batthyány iránti tiszteletükből nemcsak névadóvá tették a grófot, hanem a park keleti részén, fehér kőoszlop tetején egy kovácsoltvas örökmécsest is felállítottak, amely előtt máig leróhatjuk tiszteletünket a vértanú miniszterelnök előtt. Az örökmécsessel átellenben, a park nyugati szélén áll Zászlós István munkája 1927- ből, az egykor Győrben is tanító Gárdonyi Géza bronz mellszobra. A park legújabb büszkesége az 1996-ban felavatott Lebó Ferenc nagyszerűen sikerült millecentenáriumi emlékműve a központi kör alakú virágágyástól délre.
A győri parkok közül nekem ez a személyes kedvencem. Nincs rá magyarázatom, miért. Ugyanúgy kedvelem a Bisinger-sétányt, csodálom az ottani szobrokat, megállok az országzászló tövében, és szinte bármelyik győri parkban ugyanolyan jól érzem magam, de a Batthyány-tér valamiért több. A hely szellem is máshogy és mást susog a fülembe a fák lombjain keresztül. Talán ezért is esett a választásom erre a helyre akkor, amikor először ültettem fát a városban 5 éve. Akkor egy fehér szederfát ültettünk el Gárdonyi szobrának közelében, mely szépen erősödött az elmúlt években. Idén pedig a madarak és fák napja alkalmából újabb lakót hoztunk e közösségbe egy három méter magas juharfa személyében, mely a park közepén ültettünk el. Szeretem Győrt. Szeretem a természetet. Nem kell ennél több ahhoz, hogy az ember kitartóan küzdhessen a szülővárosáért. Kovács László
A salakkal burkolt sétautak közül a pázsitos foltok halványzöldje igérkezik ki. A kedvező időjárás csakhamar belombosítja az ültetvényeket, melyeket szorgalmasan locsolnak. " 1907. május 30-ára aztán elkészült Győr új parkja a városi faiskolából származó 6138 fa és cserje elültetésével. "Szomorú szilfa, nyírfa, vérlevelű szilvafa, tarkalevelű juhar, vadgesztenye, zöldjuhar, vörösvirágú galagonya, különleges fenyő, lucfenyő, lonc, jázmin, aranyeső, fagyal, hóbogyó, zöld és vérlevelű borbolya, tamariska, feketeribizli, orgona" és még sok más növényfaj színesítette az egykori délkeleti bástya helyét. Az átadás örömére a Győri Hírlap szerkesztője igazán szépen összefoglalta a Batthyány-tér addigi történetét: "Amióta azt a bástya alatti mocsaras, nádas mélységet városrendező elődeink feltöltötték, mindig legvonzóbb pontja volt Győrnek a Szedres. A kiváló érzékkel befásított pázsitos térség emberöltőn át a játszó ifjúság otthona volt. Majd a gyárak fejlődésével a munkások százainak ebédlő és pihenő helye.