Ez a monda jellegzetes ázsiai legenda, de kétségtelenül fiatalabb, mint ama város romjai, amelyeket a derék Hak a Szira fenekén látott. Martianoff kiváló orosz utazó jelentései megemlítik, hogy a Szira fenekén tatárok házak és falak romjait látták. Mint már említettem, a Szira-völgy tektonikus átváltozó processzusok behatása alatt áll és a tó feneke hirtelen emelkedéseknek és sülyedéseknek van alávetve. EUrologus: EP-javaslat: Ne kapjon Magyarország EU-s pénzt, amíg megsérti az emberi jogokat : hungary. Egyáltalán nem lehetetlen tehát, hogy ilyen emelkedés után nehány tatár ház és a part egy része eltűnt a vízben. A tatárok az elsülyedt házak maradványait láthatták a vízben és azután mesemondóik közt lassanként képződött ez a legenda, mert az ázsiaiak szeretik a romantikus, titokzatos mesét és a szürke mindennapi élet gondjai után szükségük van rá a pihenés óráiban. — És az emberi csontváz, amely ide-odahimbálódzott a vízben? — kérdeztük egymást. Erre a kérdésre közvetetten választ kaptunk, amikor visszaemlékeztünk a csinos tatár nő szomorú elbeszélésére azokról a szerencsétlen rabszolga asszonyokról, akik idejönnek a Szira partjára és mélyében szabadulást keresnek az étet elviselhetetlen bilincseitől.
Nagyobb részt igen. Ugyanakkor a középkorban volt egy kis jégkorszak, amit melegedés követett, és kb. egybeesett az iparosodás kezdetével, ami eleinte nagyobb részt nem emberi tevékenység hatása volt, de ma már jó ideje elsősorban az. Szóval a kis jégkorszakban keletkezett gleccserek egy része amúgy is elolvadt volna, de nem ennyi és nem ilyen gyorsan.
Most ott vannak mellettük a röntgenleletek, halvány csontváz-körvonalaikkal. A nagyobbik múmia macska lehetett, a kisebbik talán egér. A dekadens korban gyakran bebalzsamoztak mindenféle apró háziállatot: a hanyatló egyiptomiak már mindent szentnek tartottak és tiszteltek, úgyszólván válogatás nélkül. A kínaiak és a japánok már sokkal óvatosabbak voltak a nagy tiszteletadással. Pár percnyire innen, a Kelet-ázsiai Múzeum kis szobáiban elefántcsont-, fém- és porcelánállatok és -emberek sorakoznak furcsán, bájosan, többnyire humorosan. Ez a kis múzeum a térből is kivisz, nemcsak az időből. Az emberi tevékenység felelős a globális felmelegedésért? : hungary. Kertje is van, amit az Andrássy útról alig látni. Szép kínai kapun kell átmenni e különös kertbe, ahol kő-Buddhák ülnek a bokrok között. Aki akar, szembeülhet velük a padokra, hallgathat és tűnődhet, vajon hányan tudják Budapesten, hogy Buddhák társaságában üldögélhetnek egy csendes kertben? És hányan keresik fel azok közül, akik tudják? Az Állatkertbe is kevesen mennek ki hétköznap: inkább a kávéházakban ülnek ebéd után, és friss jelentéseket habzsolnak.
[ 30] Harmadik fejezet. Az elsülyedt város. Hak ügyessége az úszásban nagyon érdekes fölfedezést tett lehetővé a tó déli részén. Egyik napon egy értékes termométer, amellyel a különböző mélységek hőfokát mértük, eloldódzott a zsinórjáról és lesülyedt a mélybe. Hak azonnal levetkőződött és beugrott a vízbe. Szijjártó: Nem tűrnének a magyarok olyan kormányt, ami szembemenne az emberi jogokkal : hungary. Többszörös mély alámerülés után sápadtan és ijedten jött vissza a csónakhoz. Ez nagyon meglepett bennünket, mert azt hittük, hogy Hak nem ijed meg a világon semmitől. Miután végre bemászott a csónakba, megnyugodott és hozzákezdett kalandja elbeszéléséhez: — Amikor az imént alámerültem, egyszerre különös sötétség vett körül. Éreztem, hogy közel vagyok a fenékhez, de semmit sem tudtam megkülönböztetni. Kern tudtam megmagyarázni, hogy ez mit jelent. De szemem csakhamar [ 31] megszokta a félhomályt és láttam, hogy mintha két magas szikla közt lettem volna. Amikor közelebb mentem, teljesen szögletes lyukat vettem észre. Egyszerre csak azt láttam, hogy ajtó volt ez vagy ablak és hogy ezek a kövek falnak voltak a részei.
Ebben a művész tételesen felsorolja az 1830 és 1894 festett képeit, de Zichy Ilonáról készült portré nem szerepel a jegyzékben. "Barabás 1877-nél 25 művét sorolta fel. Ezek között nem szerepel Gróf Nádasdy Ferencné alias gróf Zichy Ilonáról festett portré. A 25 mű között csupán egyetlen egész alakos olajfestmény van feltüntetve, az pedig Gróf Batthyány Lajosné, született gróf Zichy Antónia portréja. Így a Kieselbachnál szerepelt kép a legnagyobb valószínűséggel őt ábrázolja. Valószínűleg akadnak olyanok, akik azt kérdezik most magukban, nem teljesen mindegy, kit ábrázol a számukra teljesen érdektelen női képmás? Nem" – írja blogjában Rum Attila. Fodor Nagy Éva - artportal.hu. Érvelésének ellentmond, hogy Zichy Ilona gyerekei is rajta vannak a képen, méghozzá anyjuk halálához képest négy évvel idősebben, ezzel azonban Rum Attila is tisztában van. "A festményen ábrázolt alak pontos azonosításához semmiféle előtanulmány nem készült, ez a feladat azóta is várat magára" - nyilatkozta nekünk a művészettörténész. Gombhoz a kabátot Barabás Miklós (1810 – 1898) életművében fontos szerepet töltöttek be a főúri és polgári megrendelésre készült portrék, közülük való gróf Nádasdy Ferencné, született gróf Zichy Ilona (1849 – 1873) megörökítése.
Brassói Lapok, 1929. október 21. Kós Károly: Barabás Miklós Céh. Erdélyi Helikon, 1930/4. Dési Huber István: Az erdélyi képzőművészek budapesti kiállításának margójára. Korunk, 1937/6. Kovács Katona Jenő: Erdélyi festők. Korunk 1940/1. Entz Géza: A Barabás Miklós Céh kiállítása Kolozsvárt. Hitel, 1943/12. Murádin Jenő: Szolnay Sándor és Aurel Popp 1936-os levelezéséből. Utunk, 1969/3. Murádin Jenő: A Barabás Miklós Céh: monográfia. Bukarest, 1979. Murádin Jenő: Udvardy Ignác Szentimrei Jenő. " Fénytelen nemzedék. A Barabás Miklós Céh fiataljainak kolozsvári kiállítása ". Nyugat 1941 (3). Jakobovits Miklós. Gyulai Hírlap - Megérkeztek Barabás Miklós festményei az Almásy-kastélyba. " A Barabás Miklós Céh - 2002-ben ". Korunk 2002 (8).
Barabás életműve egyébként annyira tekintélyes, hogy még úgy is gyakran találkozni a piacon a festményeivel, hogy hagyatékának egy részét örökösei őrzik, a legfontosabb képei pedig közgyűjteményben vannak. Barabás Miklós: A Történelmi Képcsarnok legszebb festményei (Magyar Helikon-Corvina, 1977) - antikvarium.hu. Jobbról balra: Sághi Attila, L. Simon László, Cser-Palkovics András és Zichy Ilona Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt A Műtárgyfelügyeleti Iroda egy budapesti árverezőház aukciós kínálatában bukkant Barabás Miklós festményére, amelyet 6 millió 600 ezer forintért vásárolt meg a Magyar Állam számára. Révész Emese művészettörténész szerint a vételár teljesen reális, de a festmény nem tartozik a jelentős Barabás-képek közé. A festmény csak ideiglenesen, január 15-ig látható a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban.
Állami elővásárlás jogával élve október 6-án, aukción vásárolta meg Barabás Miklós Gróf Nádasdy Ferencné, gróf Zichy Ilona című festményét a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája. A műtárgyat ünnepélyes keretek között helyezték el a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban. A képen a modell kiléte azonban nem is olyan egyértelmű. A feltételezések szerint a gyászruhát viselő fiatalasszonyt ábrázoló egészalakos festmény a grófné korai halála után négy évvel, 1877-ben készült. Férje, gróf Nádasdy Ferenc azzal állított emléket feleségének, hogy úgy rendezte be a nádasdladányi kastélyukat, mintha elhunyt hitvese még élne. A festmény jobb alsó sarkában ugyan a keletkezés dátuma és Barabás Miklós aláírása is szerepel, de a modell kiléte nem egyértelmű. Sötétben tapogatózva Zichy Ilonát érdemes közelebbről is szemügyre venni Forrás: MTI/Reprodukció Zichy Ilonát a Magyar Nemzeti Múzeum egyik arcképe alapján azonosították, Rum Attila művészettörténész azonban hiába lapozta fel Barabás Miklós 1944-ben megjelent önéletírását.
A célok között szerepelt a műpártolás, az egyesület tagjainak erkölcsi és anyagi támogatása, rendszeres tárlatok szervezése, kapcsolattartás az erdélyi román és szász képzőművészekkel, valamint egy állandó műcsarnok felépítése Kolozsváron. [2] A szervezetben meghonosították kiállításaik és tárlataik kötelezően betartott zsűrizését (összesen 11 közös kiállítást rendeztek). [1] Valamennyi tárlatukhoz katalógust is kiadtak, továbbá tárlatvezetéseket tartottak, több mint 1300 műalkotást mutattak be. [1] A kiállítók között szerepelt Abodi Nagy Béla, András László, Andrásy Zoltán, Balázs Péter, Bánffy Miklós, Benczédi Sándor, Brósz Irma, Ferenczy Júlia, Fülöp Antal Andor, Gy. Szabó Béla, Incze István, Incze János, Kós András, Kósa-Huba Ferenc, Makkai Piroska, Pirk János, Piskolti Gábor, Szervátiusz Jenő, Szolnay Sándor, Thorma János, Tollas Júlia, Udvardy Ignác, Vásárhelyi Ziegler Emil, Vida Géza. [2] A Kós Károly által 1930-ban tervezett műcsarnok 1942-43-ban épült fel a kolozsvári sétatéren.
Ugyanez a szervezet mutatja be június 12–13-án a budapesti Révész Ákos és a hatéves Barabás Lujza műveit is a "Louvre"-ban. A szervezetbe évi 60 dollár tagdíj fejében lehet belépni. (Cs. L. )