Az 1848/49-es eseményekkel foglalkozó egyik legismertebb történelmi film mellett a közmédia csatornái olyan ismeretterjesztő és dokumentumfilmeket tűznek műsorra, amelyek a forradalom kevésbé ismert oldalát mutatják be. Az ünnepi filmkínálatban ezen kívül az is végigkövethető, hogy miként vált nemzeti ünneppé március 15-e. Történelmi filmkínálattal várja nézőit március 15-én a Duna. 1848-49-es szabadságharc tétel. A Hídember című magyar életrajzi filmet 19 órától láthatják. A történet 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában, egy vagyonos és jó szellemi képességekkel rendelkező magyar arisztokrata, Széchenyi István életét mutatja be. A száműzetésbe vonult Kossuth Lajossal foglalkozik a 21:40-től látható Magyar gondolat – szabad gondolat című ismeretterjesztő műsor, amely felidézi Kossuth amerikai utazását, ahol szónoklatok százaiban hirdette a népek jogát arra, hogy kezükbe vehessék saját sorsukat. Az 1848-49-es szabadságharcban a magyarok mellett harcoló több ezer fős lengyel légió léte és tevékenysége alig ismert Magyarországon.
December közepén megkezdődik Erdély fölszabadítása Bem József által, aki sikeres hadműveleteivel kiveri az ellenséget Észak-Erdélyből, december 25-én pedig Kolozsvárt menti föl. 1849. január 4-én Windischgrätz bevonul Pestre, Batthányt pedig lecsukatja. Január 5-én Görgei kiadja a váci nyilatkozatot, amelyben megtagadja Kossuth azon parancsát, hogy mentse föl Lipótvárat és Komáromot; és inkább a felvidéki bányavárosokba megy téli pihenőre, hogy hadseregét szervezhesse. Január 13-án Bem bevonul Marosvásárhelyre, mire Székelyföldön egy népfölkelés bontakozik ki. Puchner Gálfalvánál megtámadja Bemet, de vereséget szenved. Bem Nagyszeben ellen vonul, de Puchner Piskiig szorítja vissza, ahol azonban február 9- én Bem kerekedik fölül. Március 21-én Erdély felszabadul. Komárom 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékei | ma7.sk. Ez igen fontos tény, mert Nagyvárad a hadiipar egyik központja, valamint a Tiszántúlt nem lehet két oldalról támadni. Február 5-én Guyon Richárd (angol származású katona) áttöri a Branyiszkói- hágót védő osztrák vonalakat, így Görgei előtt szabaddá válik az út a Tisza felé.
április 16-án indítványára nevezték ki Kossuth Zsuzsannát országos főápolónőnek, ennek nyomán számos női önkéntes állhatott a katonai betegápolás szolgálatába. Flór Ferenc személyes érdeme, hogy a tavaszi hadjárat megindulásakor a honvédség korszerűen megszervezett katonai egészségügyi szolgálattal rendelkezett. Görgei Artúr miniszteri kinevezése után átszervezték a minisztériumot, és az egészségügyi osztály élére Lumniczer Sándort nevezték ki. Flór Ferenc a fegyverletételig a tartalék hadtest főorvosa lett. 1848-49-es forradalom és szabadságharc -Tökéletlen Történelem [TT] - YouTube. Már negyedéves orvosnövendékként, 1831-ben koleraorvosnak nevezték ki Kalocsára. Kisdedápolás című orvosi disszertációját – Magyarországon elsőként – magyar nyelven írta és védte meg, 1833-ban. A későbbiekben is erőfeszítéseket tett az egységes magyar orvosi szaknyelv megteremtéséért, 1833-tól 1848-ig Bugát Pál mellett társszerkesztője[2] lett az e területen űttörő munkát végző Orvosi Tár című folyóiratnak. E mellett 1840-től 1848-ig szerkesztette a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek Munkálatok című kiadványát.
Csupán a korabeli híradásokból és kritikákból lehet sejteni, hogy nagyszabású alkotás volt: a filmet keretező segesvári ütközethez tízezer statisztát alkalmaztak. A hazafias alkotásban Petőfi Sándort és Szendrey Júliát a kor két legnagyobb színészóriása, Uray Tivadar és Bajor Gizi keltette életre - a népszerű színészek miatt is, a filmet a bemutatását követő hónapokban telt házzal vetítették a mozik. Fénylő szépségeivel, csodálatos és megkapó fölvételeivel a Petőfi-filmnek meleg és bensőséges sikere volt a szombati bemutatón - számolt be a Pesti Hírlap. Csehországi magyarok megemlékeztek az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról. Hevesi Sándor és Sas Ede nem alkottak ez alkalomra írt film-munkájukkal napi aktualitással ható művet, mert e film nemcsak most, a Petőfi-centenárium idejében, hanem mindenkor, valahányszor csak a fehérvásznon megelevenedik, egyformán maradandó, lelkesítő emléket rögzítenek a nézők szívébe - írta a Budapesti Hírlap kritikusa. 4. Föltámadott a tenger (1953) A Rákosi-korszak egyik szuperprodukciója, a kor legnagyobb színészeivel, mai szemmel is sokszor elkápráztató tömegjelenetekkel, amely március 15-től a tavaszi hadjáratig, a győztes nagyszebeni csatáig követi nyomon az 1848-49-es eseményeket.
Than Mór: Tápióbicskei ütközet Az ősi magyar lovas-hadművészetből származó huszárság harcmodora méltán lett híres Európa szerte a 18-19. századra. A legtöbb európai országban magyar mintára szervezték meg a maguk huszárságát, sokszor magyar legénységből alapították meg a huszárszázadokat. A francia katonaság legrégebben fennálló, ma is létező ezrede a "Bercsényi-huszárok" (Les hussards de Bercheny; hivatalos nevükön 1er Régiment de Hussards Parachutistes, azaz Első Huszár Ejtőernyős Ezred), melyet Bercsényi László 300 fős emigráns kuruccal alapított meg a Rákóczi szabadságharc után. A francia ezred az első világháború végéig viselte Bercsényi címerét, mára ejtőernyős – gépesített lövész hadtesté változtak. 1848/49-es szabadságharc célja. Érdekesség, hogy indulójukat máig magyarul éneklik a francia bakák. A huszárság a magyar nép legszebb, leghősiesebb katonai erényeinek megtestesítője. A '48/49-es szabadságharcban a huszárok hazaszeretete, kitartása máig ható szép példát mutat. Bíró Csaba Hagyományőrző huszárok / fotó:
Almás-fahéjas rózsa, kakaós kifli, virslis tekercs, croissant, túrós batyu, vajdasági sós, szalámis papucs, szezámos-vajas kifli – ilyen finomságokkal várják az éhes reggelizőket, amit vétek kihagyni.
A reggeli kiemelt fontosságú étkezés. Egészségügyi szempontból is, ám ettől függetlenül nincs is jobb, minthogy kényelmesen, bőségesen megreggelizve lehessen elindítani a napot. Ebben a rohanó világban ezt egyáltalán nem egyszerű összehozni, de akik vágynak rá és lehetőségük van, próbálják ki az alábbi helyek valamelyikét, mert szerintünk ezek a legjobb reggelizőhelyek a városban. Streat (Király utca 35. Töltött finomságok. ) Kései reggelihez kitűnő, hiszen csak 9 órakor nyitnak. Sok-sok finom melegszendvics szerepel a kínálatukban, egyik jobb, mint a másik. A mindent vivő kedvencünk a BTL szendvics (bacon, madársaláta, paradicsom, tormás majonéz – 430 Ft), de kapható – többek között – rántottás-, tonhalkrémes-, és tükörtojásos szendvics is. De egy padlizsánkrémes pirítós vagy egy sajtos grill szendvics is tökéletes egy kellemes napindítóhoz. Jó időben mindenképpen a teraszon edd meg a reggelidet, onnan kényelmesen tudod nézni az ébredező belvárost. Csülök Bár (Pellérdi út 31. ) A patacsi csülök bárok háborújában elveszőknek mondjuk, hogy ez a Csülök Bár az az új hely, amit a régi üzemeltetők visznek nem messze a másik csülköző helytől.
Anyukám kedvenc sós süteménye. Kívül ropog, belül puha, és nagyon sajtos. Előkészület: 30 perc Főzés/Sütés: 25 perc Összesen: 55 perc Adag: 20 - 25 db Tészta: 80 dkg liszt 5 dkg élesztő egy csipet cukor 5 dl tej 1 dl olaj Töltelék: 25 dkg margarin 2 db nagyobb tojás sárgája 1 ek. só 10 dkg reszelt sajt A tetejére: 1 db tojás 20 dkg sajt ízlés szerint köménymag ízlés szerint napraforgómag Az 5 dkg élesztőt felfuttatjuk 2 dl cukros, langyos tejben. Amíg az élesztő felfut a lisztet kimérjük egy nagyobb keverőtálba, hozzáadjuk a már felfutott élesztőt és az 1 dl olajat, majd a maradék langyos tejjel jól összedagasztjuk. Sonkás vajdasági sós rúd. A bedagasztott tésztát 4 részre osztjuk, külön keleszteni nem kell. Közben elkészítjük a tölteléket is. A margarint a sóval és a tojássárgájával habosra keverjük, majd hozzáadjuk a 10 dkg reszelt sajtot is. A 4 részre osztott tésztát egyesével kinyújtjuk. A tölteték negyed részével megkenjük, és feltekerjük. Körülbelül kétujjnyi vastagságú szeletekre vágjuk. A tetejét tojással megkenjük és reszelt sajttal megszórjuk.