1961-ben, néhány hónappal a berlini fal megépítése előtt Düsseldorfba emeigrált, ahol Sigmar Polke és Konrad Fischer-Lueg társaságában megalapította a Kapitalista realisták nevű csoportot. A legelső 1963-as kiállításukon bemutatta szürke "fotófestményeit", amelyek azóta is a legáttörőbb (és legismertebb) alkotásai, bár azóta az absztrakt számos festésmódját sikerrel művelte, miközben továbbra is készített figurális munkákat. Festészetében döntő szerepe van a véletlennek. Figurális művei gyakran a napi hírek és a sajtófotó vizualitását idézik. 1972-ben a Velencei Biennálén ő képviselte Németországot. Corinna Belz rendező először a kölni dóm üvegablakairól szóló Gerhard Richter ablakai című 2007-es dokumentumfilmje révén került kapcsolatba a mesterrel. Most látható portréfilmjét 2009-ben több hónapon át forgatta a festő műtermében. "Világossá vált számomra, hogy a festőről szóló filmnek a festészetre kell összpontosítania. A művésznek a műtermében végzett tényleges munkája érdekelt a legjobban: a festék vászonra helyezésének hiteles folyamata, valamint az érzelmi és fizikai értelemben vett eszközök, gesztusok és mozdulatok (…) minket is megragadott a folyamat feszültsége és dinamikája, mivel láttuk, ahogy a képek megjelennek, majd gyakran eltűnnek.
Gerhard Richter sokrétű munkássága nem egyetlen, önmagában teljes és célirányos művészeti koncepcióból ered. Sokkal inkább egy olyan szövevényből, amely gyakran következetes intenciókból épül fel, néha viszont a festészet, illetve a művészet feltételeiről szóló, egymásnak ellentmondó elképzelésekből áll össze. Az új lehetőségek folyamatos keresése, a határok átlépése, a kiszámíthatóság és a kötelező doktrínák kerülése melletti elkötelezettség köti össze Gerhard Richtert a 20. század legfontosabb művészeivel. A kiállítást 60 darabos válogatás zárja Benjamin Katz fényképeiből, amelyeken Gerhard Richtert kölni műtermében láthatjuk alkotás közben. A kiállításon vetített Gerhard Richter, a festő című filmből megismerhetjük Richter alkotómódszereit és a művészetről vallott nézeteit. A többszörösen díjnyertes dokumentumfilm bemutatja a festő ritkán látott műtermét, ahol Richter beszél a festészet lényegéről és a műtermen kívüli világgal való ellentmondásos kapcsolatáról. A kiállítást magyar és angol nyelvű katalógus kíséri hazai és nemzetközi szerzők tanulmányaival.
De a német festő nem csak a csúcsárak kategóriájában ilyen sikeres: 2017-ben például az év során összesen 340 művét adták el nyilvános árveréseken, és ezek együttesen 120, 4 millió dollárt "termeltek", amivel Richter az év Top500 legsikeresebb alkotója között a 14. helyet érte el. 244w,... 324w,... 341w,... 29w,... 39w,... 300w" data-ll-status="loaded" /> Gerhard Richter: A. Still – forrás: Sotheby's Ugyanakkor érdemes lehet azt is megjegyezni, hogy miközben a munkáiért kifizetett összegek, mint látjuk, nem egyszer szöknek az egekbe, aközben ő maga rendszeresen értetlenkedik a kortársak, ezen belül akár a saját műveinek a kimagasló árain. Ide kapcsolódik: Mit fizet egy nő, hogy művész lehessen – és mennyit érnek a képei? - Interjú Martos Gáborral 2015 decemberében a Die Zeit című német lapban adott hangot annak a véleményének, hogy ezek a piaci árak már egyenesen "őrültek", amelyeknek gyakorlatilag semmi közük nincs már magukhoz a művekhez, néhány hónappal korábban pedig ugyanennek a lapnak a hasábjain azt nyilatkozta: "Ha megnézik a mind szörnyűbb aukciós katalógusokat, nem fogják elhinni, milyen képtelenségeket kínálnak egyre csak felfelé kúszó árakon.
Budapestre érkeznek a legjelentősebb ma élő festő, Gerhard Richter képei, amelyeket a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria mutat be augusztus 27-től november 14-ig. A tárlat kurátora Bódi Kinga művészettörténész. Az Óbudai Danubia Zenekar augusztus 28–29-én második alkalommal rendezi meg Magyarország egyetlen klasszikus zenei fesztiválját, amely kimondottan gyerekeknek, kisgyermekes családoknak szól. A Kalandra Fül Fesztivál kapcsán Hámori Máté karmestert, a Danubia Zenekar művészeti vezetőjét kérdeztük.
Meglepő módon a Nemzeti Galériában látható életműkiállítás nem időrendben halad, nem a legkorábban készült alkotásokkal indul. A tárlaton legelőször a művész idén készített ceruzarajzaival szembesülhetünk. Nehéz lenne megmondani, mit látunk e rajzokon. Afféle absztrakciók ezek, némelyik olyan, mintha térkép lenne, aztán meg mintha tájképet fedeznénk fel a szertelen, vékony vonalak mögött. A néző mindig motívumot keres, a modern művészt azonban a kifejezés, az expresszivitás érdekli. Nemcsak vonalakkal operál a mester, hanem satírozott foltokkal, maszatolt, elkent felületekkel is. Nem érdemes konkrét formákat keresni az alkotásokon, a művésznek nem is ez volt a célja; capricciók ezek, a grafitceruza segítségével megvalósult ötletek. 1961-ig készített képeiből, szocialista realista műveiből egyet sem láthatunk, talán azért, mert egy sem maradt közülük az NDK-ból való távozása után, ámbár az életmű szempontjából ez érdekes lett volna. Az elmosódott képek következnek, amelyek első ránézésre hiperrealista alkotásoknak tűnnek, de kidolgozottságuk nem ezt mutatja.
1972-ben ő képviseli Németországot a velencei biennálén, 1972-től 1987-ig rendszeresen részt vesz a kasseli Documentán. 1997-ben elnyeri a velencei biennálé nagydíját, 1997-ben a Documentán kiállítják az Atlasz t (1969-től kezdődően dolgozik a kollázson, amely központi szerepet játszik az életműben, s tulajdonképpen újságkivágások, illusztrációk, fotók, fotósorozatok, vázlatok, csendéletek, portrék stb. hatalmas gyűjteménye). A 2001-es velencei biennálén bemutatják szakrális festészetként nyilvántartott absztrakt festmény-sorozatát ( "stációk", Rombusz, 1998); 2002-ben a New York-i Museum of Modern Art a művész hetvenedik születésnapja alkalmából életmű-kiállítást rendez. 2 Ez utóbbi talán a legnagyobb eredmény, amelyet egy művész elérhet, hiszen kivételes alkalom, hogy a MoMA élő művész előtt életmű-kiállítással tiszteleg. Oldalakon keresztül sorolhatnánk a világ ismert múzeumait, kiállítóhelyeit, ahol Richter egyéni kiállításokkal szerepelt, ugyanígy a közgyűjteményeket, ahol megtalálhatók művei (például a LuMú állandó gyűjteményében is).
Akik végleg eltűntek és akik csak egy időre: a kommunizmus áldozatai 1945 után. #MTVA #Kossuth Rádió Tumbász Ákost egy telefonkönyv miatt ítélik halálra. Sorsán mutatjuk be a kádári állambiztonság és "igazságszolgáltatás" rendszerét. #MTVA #Kossuth Rádió Jezsuita szerzetes? Szabadkőműves? Családapa? Az Akadémiai Kiadó szerkesztője? A magyar állambiztonság munkatársa? Melyik Nagy Töhötöm igaz arca? És még egy kérdés: úrrá lehet-e egy ember a történelmen? Petrás Éva hasonló című könyvével együtt elemezzük Nagy Töhötöm arcait. #MTVA #Kossuth Rádió Olofsson Placid atya koholt vádakkal kerül a gulágra. Nemcsak túléli, de élete legnagyobb ajándékaként tekint rá. Örömolimpia a haláltáborban: papi sors a 20. századi Magyarországon. #MTVA #Kossuth Rádió Show more
Mit tegyünk akkor, amikor a cefre forrása leáll? Ha megfagy a cefre, az gondot okoz-e? Lehet-e távoktatás szerűen, telefon beszélgetések révén, finom pálinkát főzni otthon? #MTVA #Bozsikgazda #KossuthRádió A Kossuth Rádió kertészeti podcast műsorában Bozsik gazda válaszol arra a kérdésre: Hogyan teleltessük a mediterrán és trópusi növényeinket? Hogyan hajtassunk virághagymákat, amelyekkel szebbé tesszük az ünnepeinket? Mi a titka a mikulásvirágnak és a karácsonyi kaktusznak? Hogyan készítsünk adventi koszorút? #MTVA #Bozsikgazda #KossuthRádió A Kossuth Rádió kertészeti podcast műsorában Bozsik gazda válaszol arra a kérdésre: Mikor ültessük el a faiskolában vásárolt növényeinket: ősszel vagy inkább tavasszal? Hogyan válasszunk rózsát, szőlőt, gyümölcsfát? Melyik jobb: a magról kelt diófa, vagy az oltvány diófa? Mire figyeljünk a faiskolai vásárlás során? Hogyan ültessük el a kiskertben a faiskolában megvásárolt csemetéket? #MTVA #Bozsikgazda #KossuthRádió A Kossuth Rádió kertészeti podcast műsorában Bozsik gazda válaszol arra a kérdésre: Hol találjuk pontosan Jókai Mór kertjét Budán?
De miként kerül ebbe a sorba Soós Géza, aki szinte kortársunk volt, s akiről a közvélemény alig tud valamit? Erről a "sármos fiatalemberről", aki elkötött egy német repülőgépet és megmentett sokezer életet, szól az Emberemlékezet, amelyben Horváth Szilárd beszélgetőtársa Földváryné Kiss Réka és Szekér Nóra. #MTVA #Kossuth Rádió
Hogyan készítsünk fokhagyma elixírt, citrommal? Milyen lesz a mézes, fokhagymás, vöröshagymás, citromos turmix? Két különböző receptet ismertetünk. Hogyan csíráztassunk bio zöldség magvakat, hogy megerősödjön az immunrendszerünk? Melyek a babsaláta titkai? Hogyan főzzünk kakukkfű teát és szirupot? A Kossuth Rádió Hallgatóinak üzenetei alapján Bozsik gazda válaszol arra a kérdésre: Milyen jótékony vegyületeket találunk a fekete retekben? Hogyan készítsünk mézes retket, ha a felső légúti betegségekre gondolunk? Melyek a mézes chili paprika tinktúra, kedvező hatásai? Hogyan működik a paprika, mint alapvető C-vitaminforrás? Hogyan készítsünk otthon paprika port? Melyek a citromos ház titkai? A mangó és a mangosztán: rokonok vagy csak névrokonok? Milyen zöldségekből készül a Quiche Lorraine nevű ízletes töltött pite? A Kossuth Rádió Hallgatóinak üzenetei alapján Bozsik gazda válaszol arra a kérdésre: Meddig főzzük a gyömbért teának? Valóban csillapítja a lázat a gyömbér? Hogyan termesszük ezt a távol-keleti növényt?
A podcastok témáiról szólva a szakpszichológus elmondta, kiemeltek a karrierfókuszú témák, hiszen a hallgatók az egyetemen teszik meg az első lépéseket karrierjük elindítása felé. Az első részben például a megváltozott, online interjú körülményekre és a munkaerőpiacra való kilépésre készítik fel a hallgatókat egy útikalauz formájában, de a későbbi epizódokban előkerülnek olyan témák is, mint a perfekcionizmus, az énmárka menedzselése. Palkovits Nóra hozzátette, a podcast részei nemcsak a corvinusos diákok számára elérhetőek, a YouTube-on bárki meghallgathatja őket. Emellett a nemzetközi hallgatóságról sem feledkeztek el: angol nyelvű epizód is készült a csatornára, amelyben külföldi hallgatók mesélnek arról, hogy hogyan élik meg a pandémiás helyzetet Magyarországon. Az teljes interjú a Kossuth Rádió oldalán hallgatható meg 10:34:50-től
A Klasszik Anekdoták hétfői témája Bartók Béla Kossuth szimfóniájának bemutatója. Az 1903-ban keletkezett Kossuth-szimfónia (DD 75a, BB 31) című művét maga Bartók Béla sorolta be szimfonikus költeménynek. A mindössze 22 éves zeneszerző, aki a század első éveiben nagy érdeklődéssel foglalkozott Richard Strauss műveivel, első nagyzenekari kompozícióját Strauss programzenéinek mintájára alkotta. Az ifjú Bartók ugyanakkor Liszt Ferenc és Erkel Ferenc hagyományainak folytatására is vállalkozott, amely elhatározása nem kizárólag zenei ösztönzésből, hanem a kor politikai közhangulatának hatására jött létre. A mű budapesti bemutatója nem volt egyszerű. A Filharmonikusok osztrák trombitása tiltakozott a császárhimnusz kigúnyolása ellen. Műsor: Nyitány Adás: 2022. 01. 10. Műsorvezető: Szerémi Nóra