Felnőttképzési jogviszonyban duális képzésben részt vevőknek szakképzési munkaszerződés keretében a szakirányú oktatást végző vállalat, vállalkozás munkabért és további egyéb juttatásokat biztosít. A változások bevezetése A változásokat a 2020/2021-es tanévtől felmenő rendszerben vezették be. Az új szakképzési törvény 2020. január 1-től hatályos, a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos rendelkezései azonban csak 2021. január 1-től. Tehát a jelenleg Tanulószerződéssel vagy Együttműködési megállapodással rendelkező tanulók tanulószerződései vagy együttműködési megállapodásai kifutó jelleggel érvényesek, rájuk az előző törvény szabályozásai vonatkoznak, ahogy az ezzel kapcsolatos juttatások és elszámolási szabályok is 2021. január 1-ig.
Emellett a szakképző intézmények szakmai programjához szükséges programtervek sem lesznek már kötelezőek, csak "ajánlottak". A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor szerint ez utóbbi nem is lenne baj, viszont a korábbi "kötelezőséggel" már megint feleslegesen terhelték le az iskolákat. Szerinte ez annak is a beismerése, hogy a szakképzési tanterveket felváltó, kapkodva összeállított programtervek hibáit nem akarják egyenként kijavítani, egyszerűbb a kötelező jelleg megszüntetésével elfedni a hiányosságokat, hibákat. - Az új szakképzési törvényt érdemi előkészítés nélkül, rohamtempóban kezdték el bevezetni tavaly, a mostani törvényjavaslattal a saját maguk okozta káoszt próbálják korrigálni - fogalmazott Gosztonyi Gábor. Abban bízik, most már jobb irányba próbálják finomhangolni a rendszert. Egy pozitív változás például, hogy az iskolai felnőttképzésben tanulók is jogosultak lesznek diákigazolványra, életkortól függetlenül. A duális képzés rendszerét pedig az erősítheti, hogy azok a cégek, akik vállalják a diákok gyakorlati felkészítését, havi 250 ezer forintos adókedvezményt kaphatnak tanulónként.
Az új szakképzési rendszer A 2020. január 1-jén hatályba lépett új szakképzési törvény (2019. évi LXXX. sz. tv. ) alapjaiban alakítja át a magyar szakképzés rendszerét. A 2020. május 31. után létesített tanulói jogviszony ban – így a 2020. szeptember 1-jén kezdődő tanévben – a szakképzésbe belépő tanulók már az új jogi szabályozás alapján kezdhetik meg tanulmányaikat. A szakmajegyzékben (korábban OKJ) szereplő alapszakmákat kizárólag iskolai rendszerben, tanulói jogviszony keretében lehet majd tanulni szakképző iskolákban vagy technikumokban. (szakmai oktatás) Például a szakács egy alapszakma, amelyet a jövőben csak iskolarendszerben lehet tanulni. A részszakképesítéseket, illetve a szakmai képzéseket pedig felnőttképző intézményben vagy szakképző iskolában felnőttképzési jogviszonyban sajátíthatják el a tanulók. (szakmai képzés) Például a diétás szakács képzés ráépülés volt korábban, az új rendszerben iskolarendszerben nem lehet már tanulni csak felnőttképzésben. A szakmát tanulni vágyó felnőttek kétéves szakképző iskolai vagy technikumi képzésekre jelentkezhetnek.
2020. január 1-jén hatályba lépett a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szktv. ). Fontos kihangsúlyozni, hogy az új szakképzési rendszer bevezetésére 2020. szeptember 1-jétől került sor. Az iskolában korábban kifutó rendszerben tanuló diákok a 2020. szeptember 1-je előtti szabályok szerint, tanulószerződéssel fejezik be tanulmányaikat. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. törvény (a továbbiakban: régi Tbj. ) szerint a biztosítás kiterjedt a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóra. A régi Tbj-t 2020. július 1-jén felváltotta a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII törvény ( a továbbiakban: új Tbj. ), amely már nem említi a biztosítottak körében a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulókat. Ennek oka, hogy a szakképző iskolai tanulmányokat folytató hallgató 2020. szeptember 1-jétől már egy szakképzési munkaszerződés alapján válik biztosítottá.
törvény 9. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 10. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 11. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 13. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 14. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 15. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 16. Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 17. A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény 18. Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény 19. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX.
Hajtatott kígyóuborka tervezhető hozama különböző termesztési ciklusokban ( kg/m 2) Időszak Ültetési időszak tő/m 2 Tervezhető hozam; kg/m 2 Téli hajtatás október 20-december 15 1, 0-1, 5 20-30 Nyár végi hajtatás május elejétől 1, 3-1, 5 7-10 Tavaszi hajtatás január vége-február vége 1, 5-3, 0 16-25 Őszi hajtatás augusztus 10-30 10-15 Hosszú kultúrában január 20-40 A fő tápelemek aránya a tenyészidőszakban 1:0, 6:1, 6. A helyes K/Ca arány 1, 6:1, K/Mg arány pedig 8:1. Az uborka érzékeny a Ca, Mn és Mg hiányára, ezért a tápelem arányokra, továbbá a komplex mikroelem utánpótlásra is figyelni kell. A termésegységre vonatkoztatott fajlagos tápanyagigény nem kiemelkedő. Van elég tápanyag a talajban, a növény mégis éhezik – mit tehetünk? - Agroinform.hu. A termésmennyiség függvényében, közepes szintű alapellátottság mellett már nagy tápanyagszükséglettel számolhatunk. A hajtatott uborka tápanyagigényét, só érzékenységét a tenyészidő során mindig figyelembe kell venni. A vízigényét és tápanyagigényét pontosan kielégítve folyamatosan, kis műtrágyaadagokkal trágyázzuk. Hajtatott uborka hatóanyag szükséglete, középkötött, közepes ellátottságú talajon (g/m 2) Termésszint; Szükséges hatóanyag kg/m 2 N P 2 O 5 K 2 O CaO MgO 10 29 17 46 24 4, 5 15 37 22 60 31 5, 8 20 28 74 7, 1 25 55 33 88 42 8, 4 30 63 39 101 48 9, 8 35 75 45 120 54 11, 3 A hosszú tenyészidő alatt a hajtatott uborka műtrágya szükséglete alacsony ellátottságnál, csak műtrágyával történő ellátás esetén 1 m 2 -en eléri az 50-60 dkg tényleges műtrágya mennyiséget komplex műtrágyát figyelembe véve.
Feltétlenül szükséges az uborka metszése? Ha igen, milyen esetekben? Hogyan kell szakszerűen metszeni a lehető legtöbb termés eléréséhez? Ezekre a kérdésekre ebben a bejegyzésben igyekszünk válaszokat adni. Uborka metszése 3 lépésben Az uborka metszése a támrendszer mellett termesztett uborka esetében szükséges. Ezt egyrészt a növény méretének, sűrűségének alakítása miatt kell elvégezni, másrészt a termésmennyiséget lehet általa szabályozni. Az uborka metszése 3 lépésben elvégezhető: Az uborka gondozása során a fiatal növények főhajtását támrendszerre igazítjuk, ami lehet egy függőleges huzal vagy háló, rács. Kapaszkodó indáival egyébként is felfelé törekszik, könnyen rácsavarodik arra, amit talál. Ismerjük meg a zöldségnövények tápanyagigényét! - Napidoktor. Van, aki már háromleveles palántakorában lecsípi a főhajtást, így egy növénynek két fő szárat nevel, amit a támrendszerre futtat. A kívánt magasság (kb. 2 méter) fölé hagyjuk nőni a főhajtást kb. 40-50 cm-rel, csak azután vágjuk le a felesleget, ezzel elérjük, hogy megerősödjön a teteje, amit rögzítünk a támrendszerhez, így stabilabban megtartja magát és a terméseket.
Ilyenkor a növénynek hirtelen nő meg a tápanyag-igénye, a termésérleléshez és a további terméskötődéshez egyidejűleg lenne rá szüksége. Mivel nem, vagy csak nehezen lehetne kielégíteni ezt az igényt (és a növény korai elöregedését idézné elő), az elégtelen tápanyag-utánpótlás miatt inkább megszabadul az egyik feladattól és elrúgja a fiatal terméseket. Ilyen körülmények között még a hajtásnövekedés is leállhat. Ezért jobb, ha korán leszedjük az első terméseket, hogy egyfelől meg tudjon erősödni a növény, másrészt az elérhető tápanyagot inkább a további termésnövekedésre fordítsa. Az érett uborkákat a későbbiekben se ne hagyjuk elöregedni a száron, rendszeresen szüreteljük, mert azzal segítjük elő a további termésképzést. Uborka tápoldatozása a finom termésért – Kreatív Farmer. A termés észszerű betakarítását a következő cikkünk tárgyalja részletesebben. Forrás: Hodossi Sándor, Kovács András, Terbe István: Zöldségtermesztés szabadföldön. Mezőgazda Kiadó.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Hideg talaj, pontosabban az optimálisnál alacsonyabb hőmérséklet esetén, a lassú gyökeresedés és az ugyancsak lassú víz- és tápanyagfelvétel következtében késik a virágzás, elhúzódik az lomblevelek képződése. Gyakori a tápanyaghiány tünetek megjelenése még a legjobban feltöltött talajok esetében is, sokszor tapasztalható, hogy az egyébként mindig alsó és középső leveleken jelentkező nitrogén és magnézium levélklorózis átmenetileg a hajtásokon jelentkezik először. Oka: napsütés hatására a hajtatóház légtere felmelegszik, a lombozat igényelné már a tápanyagot, amit a gyökerek a hideg talajból csak lassabban képesek felvenni, de a növényen belüli akropetális tápanyagmozgás (reutilizáció) is lassúbb, mint ahogy azt a hajtások tápanyag-beépülése szükségessé tenné. A paprika esetében a közeg hőmérsékletét – mint ahogy a léghőmérsékletet is – a fényviszonyokhoz kell igazítani, télen 18-19 °C, nyáron 19-21 °C. A túl alacsony hőmérséklet felborítja a növekedési egyensúlyt, aminek jelei a csokrosodó termésképzés, az abnormális méretű virágok megjelenése, és a partenokarp, szabálytalan alakú termések kötődése.
A kígyóuborka N igénye magas, de a hajtatási körülmények között mégis gyakran kell magasabb K arányú, 1:2 N/K oldattal (télen, hűvös, fényszegény időszakban) tápoldatozni, hogy a növekedési egyensúly megmaradjon.
A kabakosok családjának képviselője egyike a világon legrégebben termesztett zöldségnövényeknek. Termesztése szabadföldön és hajtatásban is jelentős. Friss fogyasztása mellett savanyúságként, mint berakó uborka népszerű export termék is. Termesztése az utóbbi évtizedekben területileg és technológiájában is átalakult. Az intenzív szabadföldi termesztés a tápoldatos támrendszeres technológiával csúcsterméseket produkált. A hajtatási technológia kivitelezésével azonos szabadföldi támrendszeres módszerrel még a korábbi 2-3 kg/m2 termésátlagok is sokszorozódtak, hiszen a berakó 6-9 cm mérettel 20 kg/m2 feletti termésátlagot is elértek egyes táblákon. Ez a 200 t/ha a valamikori 6-7 t/ha terméshez már nem is hasonlítható. Az általában jellemző méretes berakó uborka termesztésénél mennyiségben a hagyományos 6-9 cm méret legnagyobb, de az export piacokon feljött a nagyon kicsi, 3 cm alatti méretigény. Az amúgy is rendkívül kézimunka igényes uborkatermesztésben ezt az igényt még nehezebb kielégíteni.