Édenkert Ültetett az Úristen egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált. Sarjasztott az Úristen a termőföldből mindenféle fát, szemre kívánatosat és eledelre jót; az élet fáját is a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának fáját Az Édenkert vagy Paradicsom (más nevein Éden, Paradicsomkert, héber nyelven: gan'éden) azon vidék neve, ahol a héber Biblia (Ószövetség) elbeszélése szerint az első emberpár, Ádám és Éva lakott a bűnbeesés előtt. A bibliai elbeszélés alapján tágabb értelemben az emberiség elképzelt ősi aranykorát (pl. A teremtés mondája - Ádám és Éva. a görög mitológiában), illetve az embert körülvevő érintetlen természetet is szokás paradicsomi állapotként jellemezni. Az Éden és Paradicsom szavak eredete Az Éden név babilóniai eredetű és a héberek a hasonló hangzású héber szóval, amely gyönyörűséget jelent, hozták összefüggésbe. A Paradicsom név a latin paradisus (édenkert, mennyország) nyomán került nyelvünkbe, ami a görög paradeiszosz átvétele. Ez a héber pardez görögös formája, s előzménye az óperzsa pairi-daeza (körülkerítés).
Lélekben János ugyanazon a helyen járt, ahonnan kiüzetett Ádám és ~ a bűneset után. 13A teremtésben is Ádám volt az első, ~ utána következett; 14Ádámot nem vezették félre, de az asszony hagyta, hogy félrevezessék, s bűnbe esett. 15Azáltal üdvözül, hogy vállalja az anyaságot, kitart a hitben, a szeretetben, a szegénységben és a tisztességben. Lásd még: Mit jelent Isten, Ember, Ádám, Biblia, Jézus?
Sistine Chapel Vaults A kápolna mennyezetén Michelangelo létrehozott egy nagyegyüttest, amelynek központjában az Ószövetségből 9 darabot helyeztek el. Az első történet a "A fény elkülönítése a sötétségtől", az utolsó pedig Noé mérgezés. A kompozíció központi helyét elfoglalják az "Ádám teremtése", "Éva teremtése" és "A bukás". A középső mező freskóinak peremén a fiatal férfiak és nők, a próféták és a szibéliek alakjai láthatók, és a boltozat oldalfalait az Ószövetség történetei festik, és Jézus Krisztus elődeit reprezentálják. Amikor Michelangelo felvitte a festményt, nem volt sem a freskók készítésének tudása, sem a tapasztalata. Segítségével Florence-ból érkeztek szakértők. De nagyon hamar a szobrász technikailag felülmúlta őket. Ádám és Éva ősemberek voltak?. Az asszisztensek után egyedül ő készítette el a hatalmas mennyezet festményét. A Sixtus-kápolna mennyezet ünnepélyes nyitását 1512 októberében az All Saints 'Day- szel egyeztetették meg. Az első közönséget a szépség és a titáni képek, a festmény óriási mérete sújtotta, a rajz egységével megkülönböztetve.
A nevek jelentése A héber Adam név eredete a sumer nyelv "atyám" jelentésű Adapa szava lehetett, amely egyben egy sumer mitológiai alak neve is volt. (Lásd a bibliai történet irodalmi előzményének is tekinthető Adapa-eposzt! ) A héber és az arab nyelvben az adam szó egyben "embert", "földből valót" és "vörös színűt" is jelent. A Közel-Kelet ősi kultúráiban úgy gondolták, hogy az embereket a föld anyagából készítették, így a "vörös föld" számukra az emberi fajra általánosságban is utalt. Ádám és Éva teremtése, faktúra 4 – texture 4 – HERMANN PÉTER. Az arabból a török nyelvekbe is átkerült az Adam név és "ember" jelentése, kazah nyelven például adamshylyk "emberiség"-et jelent. A Sibylline Oracles című műben viszont az Ádám név egy notarikon ami a négy irányának a kezdőbetűjéből áll: anatole (kelet), dusis (nyugat), arktos (észak) és mesembria (dél). A zsidóknak saját magyarázatuk volt az Ádám névre: a 2. században Rabbi Yohanan a görög notarikonos módszert használta a אָדָם név magyarázatára, hogy az afer (por), dam (vér) és marah (epe) szavak kezdőbetűiből áll.
Ádám teremtése Művész Michelangelo Buonarroti (1509–1510) Műfaj szakrális művészet Mozgalom érett reneszánsz Magasság 280 cm Szélesség 570 cm Múzeum Sixtus-kápolna Gyűjtemény Vatikáni Múzeum Katalógusszám 26 (A Treasury of Art Masterpieces: from the Renaissance to the Present Day) Anyag fresco A Wikimédia Commons tartalmaz Ádám teremtése témájú médiaállományokat. Az Ádám teremtése Michelangelo Buonarroti 1509–1510-ben készült, 280×570 centiméteres freskója, a vatikáni Sixtus-kápolna mennyezeti freskóciklusának részlete, az itáliai érett reneszánsz festészet kiemelkedő alkotása. Michelangelót II. Gyula pápa bízta meg azzal 1508-ban, hogy a Sixtus-kápolna 520 négyzetméteres mennyezetét, amelyet addig Piero Matteo d'Amelia csillagos égboltot ábrázoló freskója borított, fesse újra. Michelangelo 1512-ben fejezte be a megbízást, a kápolnamennyezet egyik legismertebb részlete lett az Ádám teremtése. A szerkezetileg is három részre osztott mennyezetboltozat középső sávjában kaptak helyet a teremtés jelenetei, ennek is központi része A víz és a föld szétválasztása és Éva teremtése között látható, az első ember teremtését ábrázoló kompozíció.
Az alábbi tételeket, témákat diákjaink dolgozták ki a középiskolai történelem tankönyvek és tanáraik órai előadásai alapján 2010 körül. A diákok kérése alapján név nélkül láthatják a kidolgozásokat. A tételek eltérő hosszúságúak és színvonalúak, nyugodtan válogassanak igényeik szerint! Vigyázat! XIX. Század uralkodó eszméi by Gábor Lakatos. Mivel az alábbi tételek régiek (időközben a Nat2020, illetve a megújított érettségi követelményrendszer jelentős mértékben redukálta a tananyagot), ezért a mai követelmények szerint erősen túlírtak. Köszönjük minden diákunknak, hogy dolgozataikkal hozzájárulnak diáktársaik tanulásához! Az őskor és az ókori kelet (kidolgozva 2022-ben) Egyén és közösség viszonya az antik (görög-római) társadalmakban A római köztársaság válsága Az antikvitás kultúrájának jellemzői A kereszténység korai története és egyházzá szerveződése Az iszlám vallás A világvallások jellemzői Gazdasági változások Nyugat-Európában a X–XIII. században A középkor anyagi és technikai kultúrája (XI–XIV. század) A középkori város jellemzői Európában és Magyarországon A kereszténység (egyház) szerepe a középkori Európában Középkori egyetemek, szerzetesrendek A rendi állam kialakulása és jellemzői a középkori Európában A középkor mindennapjai A honfoglaló magyarság társadalma, életmódja Géza és István államalapító tevékenysége A keresztény királyság megteremtése Szent István korában Az érett középkor gazdasága és gazdaságpolitikája Magyarországon Magyarország gazdasága a XIV–XVI.
A XIX. század uralkodó eszméi - YouTube
század elején Anarchizmus * a XIX. század második felében alakult ki * politikai szabadság elsődleges –> támadtak mindenféle államhatalmat * a társadalom a helyi közösségekből szerveződik * uralom=rabság * szerintük nem káosz vagy zűrzavar hanem önszabályozó spontán rend * nem egységes elmélet, több irányzat * főként Spanyolországban, Olaszországban + Franciaországban terjedt el leginkább –> lassan iparosodó országok paraszti rétegei szemben álltak a központi hatalommal + fogékonyabbak az anarchizmus egyszerű üzeneteire * gyakran nyúltak a terror eszközéhez –> meggyilkolták II. Sándor orosz cárt, Carnot francia köztársasági elnököt, 2 spanyol miniszterelnököt, Erzsébet magyar királynét, Umberto olasz királyt, és McKinley amerikai elnököt * fontos vezetők: Pierre Joseph Proudhon, Mihail Bakunyin, Pjotr Kropotkin
A munkásmozgalmon belül megerősödött az az irányzat, amely a változó viszonyokhoz kívánta igazítani a marxizmust, vagyis revízió alá kívánta venni azt. Eduard Bernstein volt, aki a proletárdiktatúra helyett demokratikus szocializmust, a társadalmi tulajdon helyett vegyes tulajdont, az erőszakos forradalom helyett békés átmenetet képzel el. Az Internacionálén belül három irányzat bontakozott ki: a revizionisták, a forradalmi marxisták és a kettőjük között helyet foglaló ún. centralisták Az internacionálé elítélte a revizionizmust. Anarchizmus: A századfordulón felerősödtek az anarchista irányzatok. Az anarchisták a bajok legfőbb forrását a szabadságjogokat korlátozó államban látták Az anarchizmus a szocialista mozgalmakkal együtt haladt, de mivel elítélte a proletárdiktatúrát az Internacionálé kizárta csoportjaikat. Az embereket nem az anarchisták elvei, hanem gyakorlata: a terrorizmus döbbentette meg. Az anarchisták a jövendő szabadság nevében bombákat robbantottak, ismert személyeket gyilkoltak meg.