A nyúl Amerikában és Magyarországon is a XVI. Században vált ismertté. A védtelen nyúl a keresztény jelképrendszerben annak a kereszténynek a megtestesítője, aki az ördög elől Krisztushoz menekült. A legenda szerint egy kutyák elől menekülő nyúl Szent Márton köpönyege alatt lelt menedéket. A nyulat hosszú ideig mágikus lénynek tartották. Mit ünneplünk húsvétkor? | Érd Most!. Az elfogyasztott állat lábát nyakba akasztva viselték, mert azt hitték, elűzi a gonoszt.
2015 júniusában Ferenc pápa bejelentette, hogy a római katolikus egyház kész megváltoztatni a húsvétszámítás módját, azért, hogy a katolikusok húsvétja egybeessen más keresztény vallások húsvétjával. Húsvét – Húsvétvasárnap Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. Mit ünneplünk Húsvétkor?. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van. Húsvét – Húsvéthétfő Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás.
Kellemes ünnepeket kívánunk minden kedves Olvasónknak!
A keresztény húsvétnak megfeleltethető, időben azonban korábbi zsidó vallási ünnep az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe. A pészah szó kikerülést, elkerülést jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A két ünnep ritkán esik egybe, mert a pészah a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. Húsvéti népszokások Húsvét vasárnaphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárban bárányhúst, kalácsot, tojást, sonkát és bort vittek a hívők. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Mit ünneplünk húsvétkor? - Húsvét napja. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy, ha eltévednének az életükben, hazataláljanak. A húsvét akkora ünnep az egyházban, hogy nyolc napon keresztül ünnepelik.
A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették, vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne. Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a 16. századtól adatolható. A húsvéthétfőt régebben – a locsolkodás szokására utalva – vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt szabadban töltött szórakozással, az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek.
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
Alkalmazás betöltése folyamatban...
Sajtóközlemény Sikerrel zárult a munkahelyi képzések támogatása érdekében indított kiemelt projekt 2021. 06. 30. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) 2018. Iskolai rendszerű törzslapnyilvántartás - NSZFH. február 1-jével kezdte meg a GINOP-6. 1. 7-17-2018-00001 azonosító számú "Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok és nagyvállalatok munkavállalói számára indított képzések szakmai támogató programja" című kiemelt projektjének fizikai megvalósítását. A projekt az Európai Szociális Alap és Magyarország Kormánya társfinanszírozásában valósult meg 2, 7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás felhasználásával. A több mint hároméves munka eredményeiről 2021. június 29-én Balatonbogláron megtartott, sajtónyilvános, ünnepélyes projektátadó rendezvény keretében adtak számot a megvalósítók. Az Európai Szociális Alap finanszírozásában megvalósuló projekt alapcélkitűzése támogatni a gazdálkodó szervezetek képzési igényeinek megvalósítását, az emberek munkaerőpiaci helyzetének javítását, folyamatos szakmai képzését, a munkaerőpiaci értékes kompetenciák elsajátításának elősegítése érdekében.