Vagyis még mindig csak vizsgálják a lehetőségeket. Mindez csak azért fantasztikusan hihetetlen, mert ma már az okostelefonokban is olyan szenzorok vannak, amelyek tartalmaznak fázis-különbség érzékelő pixeleket is. Persze ott nem is a képminőség a lényeg, de ne felejtsük el, hogy a Canon, Nikon és Sony gépekben is mind fázis-különbség érzékelő pixelek vannak, sőt, az Olympus/OM System komolyabb modelljeinél már keresztszenzoros PDAF rendszer dolgozik. Mégsem tűnik úgy, hogy a fázis-különbség érzékelés miatt felosztott fotodiódák olyan rettentő nagy kompromisszumot igényelnének a képminőség terén. Szupertele objektívek jönnek a Canontól és a Nikontól - Pixinfo.com. Valószínűleg inkább csak arról van szó, hogy a Panasonic két tűz között van: egyrészt a felhasználók joggal követelik végre a PDAF fókuszrendszert, másrészt viszont a Panasonic jelenlegi szenzorbeszállítója, az Omnivision talán hallani se akar arról, hogy ők ilyet fejlesszenek, a szerződések pedig talán kötik a japán gyártót ehhez a beszállítóhoz. Kemény dolgok ezek sajnos, aztán hogy mennyire éri meg ezt tovább halogatni, arra a piac adja meg a választ.
Pár napja jelent meg a neten Asobinet oldalán az az írás, amely a Sigma nemrégiben beadott szabadalmait fedi fel. Jóllehet, mi magunk is azt valljuk, hogy egy szabadalom még nem garancia arra, hogy valódi termék legyen belőle, ezúttal igencsak esélyesnek látszik, hogy valóban komolyan gondolja a gyártó, hogy ezt piacra kell dobnia. S tényleg, jelenleg a hagyományos riporterzoomok között a 24-70mm f/2, 8, vagy a kisebb tömegű és kisebb méretű 28-70mm f/2, 8 dívik, ugyanakkor a Canon már megmutatta az RF bajonettes tükör nélküli gépeihez készült RF 28-70mm f/2 objektívénél, hogy milyen kiváló lehetőségeket rejt egy ilyen extranagy fényerős zoom, amelyet mi magunk is tapasztaltunk, amikor az EOS R6-ot teszteltük és ezzel az objektívvel lenyomtunk egy komplett esküvőt. Nem is szívesen adtuk vissza a szettet 🙂 A Sigma márpedig egy pont ugyanilyen zoomtartományú és végig f/2 fényerejű objektívre adott be szabadalmat, amelyre nyilván van is piaci igény és amelyet nyilván meg is lehet valósítani, hiszen a Canon is képes volt erre.
Ezen felül pedig egy 14-30mm f/4 zoomra is került be szabadalom, amely a szokásos 16-35mm f/2, 8-nál nagyobb látószöget, de visszafogottabb fényerőt kínálhat majd. Hasonló objektíve egyébként már van a Canonnak az RF 14-35mm f/4 L IS USM személyében, de a Nikon is kínál hasonlót a Nikkor Z 14-30mm f/4 S képében, amelyet mi magunk is leteszteltünk és örömmel használtunk (kiegészítésképpen: a Nikon készített egy hasonló gyújtótávolság tartományú, de f/2, 8 fényerővel bíró zoomot is, bár ezt a Nikkor Z 14-24mm f/2, 8 S objektívet még nem sikerült megszereznünk tesztre). Nagyobb probléma inkább az, hogy a Sigma ezeket egyelőre csak Sony E és Leica L bajonettel tudnák kihozni, hiszen bár a Fujifilm X-re már elkezdtek megjelenni Sigma objektívek, sajnos a nagyobb érdeklődésre számot tartó Canon RF és Nikon Z bajonett még mindig hiányzik a Sigma repertoárjából. Apropó Fujifilm X, az APS-C szenzoros MILC-ekre is adtak be szabadalmakat, ezekhez igazán fényerős, f/1, 4-es fixeket fejlesztenek, méghozzá 20, 23, 28, illetve 33 mm-es gyújtótávolsággal.
Kínában kultregény, az amerikai kiadás Hugo-díjat nyert és a Trónok harcát jegyző George R. R. Martin magasztalta egekbe, ráadásul film is készül belőle – Cixin Liu A háromtest-probléma című könyve mindenképp érdemes a figyelmünkre, ha kicsit is szeretjük a sci-fit. És még inkább, ha nagyon! Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! A science fiction rajongóból íróvá avanzsált kínai szerző trilógiává növő története ugyanis hard sci-fi a javából, amelyben a nanoanyagkutatás és kozmikus háttérsugárzás alapszavak, a Nap által kibocsátott gammasugarak átalakulásának megértése csupán középhaladó szintnek tekinthető, az atomot alkotó elemi részecskék zérótól tizenegy dimenzióig történő "kiterítése" pedig olyasmi, amit elméletben is nehéz elképzelnünk. Az alapos és felettébb tudományos háttér előtt ugyanakkor roppant feszült és izgalmas történet zajlik, mely mesteri módon elegyíti a sci-fi, fantasy és krimi jegyeket. A könyv első nagyobb egysége pedig még a történelmi regény jelleget is belekeveri a fenti mixbe.
Összefoglaló "A hard sci-fi egyedi mixe: összeesküvés-elmélet és kozmológia, természettudomány és villámgyors akció. " (George R. R. Martin) 1967-ben, a maoista kulturális forradalom alatt egy fiatal egyetemista lánynak, Ye Wenjiének végig kell néznie, ahogy a vörösgárdisták halálra verik édesapját, a köztiszteletben álló tudóst. Ez a trauma nemcsak Ye Wenjie életét terelte gyökeresen eltérő irányba, hanem az egész emberiség sorsát is megváltoztatta. Negyven évvel később a pekingi rendőrség felkeresi Wang Miaot, a nanokutatással foglalkozó mérnököt, hogy férkőzzön be egy tudósok alkotta, titkos társaságba, és szolgáltasson nekik értesüléseket. Ezekben a hetekben Kína-szerte több híres tudós lett öngyilkos, nem lehet tudni, miért. Wangot a nyomozás egy rejtélyes online számítógépes játékhoz vezeti el, és amikor játszani kezd, belemerül egy virtuális világba, ahol három, szabálytalan időközönként felkelő és lenyugvó nap határozza meg az élet kereteit. A három nap rapszodikus viselkedésének feltérképezése jelenti a háromtest-problémát, és ez a probléma a végső kulcs a halálesetek felderítéséhez is.
(Cixin Liu)Az idegenek elindultak a Föld felé, hogy kiirtsák az emberiséget. 400 év áll az emberiség rendelkezésére, hogy felkészüljön a végső csatára. A Háromtest-probléma (a trilógia első része) elolvasását követően nagyon vártam, hogy végre a kezembe vegyem a folytatást. Nem is kellett sokat várnom A sötét erdő megjelenésére, mindössze egy évet. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Vélemények Kérdezz felelek Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
Létezik akkora áldozat, amelyet már nem érdemes meghozni a túlélés érdekében? Mit mond el rólunk, emberekről, hogy saját fajtársaink egy tekintélyes méretű csoportja a kiirtásunkon munkálkodik, mondván: ezt érdemeljük? Ha bármit képesek vagyunk megtenni civilizációnk fennmaradásáért, miféle emberekké, miféle társadalommá válunk utána? Vagy megfordítva: hagyhatjuk, hogy emberségünk, moralitásunk a civilizációs túlélés útjába álljon? Hogyan dolgozod fel, ha egyénként akkora hibát követsz el, hogy az egész emberiség megfizet érte? A Háromtest-trilógia bőven elég lenne páratlanul fantáziadús, radikális és merész hard science fictionként is, de több annál: egyfajta allegória magára az emberi létezésre. Olyan témákkal zsonglőrködik mesterien, hogy belefájdul a fejed. Az emberiség és az ellenséges idegen faj óhatatlanul összefonódó sorsának izgalmas és rendre minden addigi status quót elsöprő fordulatai azért olyan sokkolóak és katartikusak, mert iszonyatos érzelmi ambivalenciával állnak a katalizátorukként működő tudományos vívmányokhoz: áhítattal és csodálattal, ugyanakkor mélységes egzisztenciális rettegéssel.