Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2011. feb 2. 16:27 Magukra maradtak a Mikroszkóp színészei Budapest — Három hete, hogy kiderült: Verebes feladta, nem kívánja tovább ellátni a Mikroszkóp Színpad igazgatói feladatait. Beregi Péter szerint felelőtlenség volt az igazgató döntése. Fotó: MTI A botrány derült égből villámcsapásként érte a Mikroszkóp humoristáit, mert ahogyan Csomós Miklós főpolgármester-helyettes elmondta, nem tudni, mi lesz a színház sorsa, kiírnak rá egy használatbavételi pályázatot. A Blikk információi szerint Verebes megbízatása öt évre szólt, hiába kérték, intették kollégái türelemre, a Nap-kelte volt műsorvezetője nem bírta megemészteni, hogy az általa hozott radikális változások nem hozták meg a várt sikert. A lemondott igazgató elhagyta a süllyedő hajót, hátrahagyva közel negyven embert, akik azóta sem tudják, miből fognak megélni, ha vége az évadnak. Mikroszkóp színpad színészei. – Hungarikumot szüntetnének meg – kezdte Beregi Péter (65).
Hírgyűjtő – Szabja személyre híreit velünk! Kiadja a © MahuNet Kft. 1025 Budapest, Zöldkert út 3/b. - A egy kereső oldal, hozzájárul ahhoz, hogy Ön híreket keressen és találjon meg. Az oldal a 2001. Mikroszínpad - egyesült a Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad - ArtNews.hu. évi CVIII. törvény 2. § l, pontja szerinti közvetítő szolgáltató, nem sajtó termék, a híreket automatikusan kapja és emberi szerkesztés nélkül gépek dolgozzák fel. Ha bármi kérdése van, vagy szeretné, hogy az Önök portálja is szerepeljen a hírgyűjtő, jelezheti igényét a dump page elérésének megadásával e-mail címen. Elvárt down page formátumunk: (Jobb egér gomb, mentés másként) A down page ellenőrző fájl: • hirgyűjtő • hírgyüjtő Hirdetési árakkal és lehetőségekkel kapcsolatban a e-mail címen kaphat bővebb felvilágosítást.
A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott; betöltötte a 62. életévét; 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött. A Nemzet Színészei jelenleg: Avar István (2001-től), Berek Kati (2000-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Máthé Erzsi (2000-től), Psota Irén (2000-től), Tordy Géza (2008-tól), Törőcsik Mari (2000-től), Molnár Piroska (2011-től), Sztankay István (2012-től), Gera Zoltán (2014-től). Társulat | Vidám Színpad. A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2000-től) ( 1922 – 2006), Bessenyei Ferenc (2000-től) ( 1919 – 2004), Darvas Iván (2000-től) ( 1925 – 2007), Garas Dezső (2000-től) (1934-2011), Kállai Ferenc (2000-től) ( 1925 – 2010), Komlós Juci (2002-től) ( 1919 -2011), Lukács Margit (2000-től) ( 1914 – 2002), Raksányi Gellért (2000-től) ( 1925 – 2008), Sinkovits Imre (2000-től) ( 1928 – 2001), Zenthe Ferenc (2005-től) ( 1920 – 2006), Szabó Gyula (2006-tól) (1930- 2014) (2014. április 22. )
Sas József 1981-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1984-ben Karinthy-gyűrűt, 2003-ban a Magyarország Kiváló Művésze címmel tüntették ki. Cover-fotó:MTI/Kollányi Péter Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
A Laboda Kornél rendezésében megvalósuló darab abba az alkotói folyamatba enged betekintést, ami egy humorosnak szánt történet színpadra állítását előzi meg. "Megbíztak minket, hogy írjunk egy szórakoztató darabot. Az első változat egy erdőbe helyezte a történetet, főleg szarvasos és harkályos jelenetekben gondolkodtunk, de ezt visszadobták. A második változat a Humorsérült Emberek Rehabilitációs Egyesületében (HERE) játszódott, de a színháznak ez sem tetszett. Index - Belföld - Verebes István elhatárolódik színészei politikai szerepvállalásától. Új koncepciót követeltek" ecsetelte Mózsik Imre. A szerzőpáros múzsával vívott harca csak A humor forrása című darabban válik ennyire élessé. A valóságban október 26-tól a Mikroszínpad közönsége is élvezheti az abszurd humorban és groteszk jelenetekben bővelkedő előadást – olvasható a színház honlapján. Forrás: MTI Színház
Megszületett a Swingoperett című produkció, amely a mai napig sikerrel fut. Az ötlet aztán továbbfejlődött, és néhány éve a Magyar Rhapsody Projekt keretében olyan nagy zeneszerzők magyar témájú műveinek adtak új hangzást, és szaxofonra, jazzkvintettre hangszerelték őket, mint Bartók Béla: Este a székelyeknél, Liszt Ferenc: II. Magyar Rapszódia, Kodály Zoltán: Esti dal és Csitári hegyek alatt, Erkel Ferenc: Hunyadi nyitány, Brahms: IV. Magyar tánc vagy Weiner Leó: Rókatánc. Ebből az anyagból készült most nagylemez. "Zenésztársaimmal ezeken a nagy klasszikuson nőttünk fel, ki ki a maga hangszerén hosszú órákat töltött azzal gyermekkorában, hogy megtanulja a legendás zeneszerzők nagy műveit" – mondta Bársony Bálint. "Mi pedig most azt reméljük, hogy a szívünkhöz közel álló jazz és világzenei hangzásvilággal igazán egyedi, modern feldolgozást sikerült alkotnunk, amely talán olyanokhoz is eljut majd, akik eddig idegenkedtek a komolyzenétől. " Bársony Bálinthoz egyébként a népzene is közel áll: az első népzenei munkájában, a Tűztáncban, amely Zsuráfszky Zoltánnal és a Honvéd Táncszínházzal valósult meg néhány éve, régi népdalokat hangszerelt át, így a Magyar Rhapsody Projektben is helyet kaptak népdalgyűjtésből született klasszikus művek átdolgozásai.
Megjelent a Levédia album második klipje. A MRP ezúttal egy harcinóta-feldolgozással üzen a múlt erejéből merítve. "A zene rezgései segíthetnek, felidézik őseink győztes csatáit" "A jelen kor harca már nem a csatatéren zajlik, hanem a lelkünkben – egészségünk, harmóniánk megtartásáért. " Nézd meg a klipet itt: A Magyar Rhapsody Projekt a Honfoglalás korát idéző zenei világával és hazánkban egyedülálló "ethnic instrument" hangszerparkjával különleges atmoszférát teremt. Az ereinkben csörgedező dallamok és ritmusok testet-lelket-szellemet tápláló gyógyírként hatnak. Olyan régi magyar hangszereket szólaltatnak meg, mint a török síp, tilinkó, tekerőlant, kobza, vagy éppen ősi harci dobok, tülkök. Nemrégiben jelent meg a zenekar második albuma, a Levédia, amely távoli tájakra, a fantázia világába repít minket. Szavak nélkül, a zene univerzális nyelvén köt össze a hallgatót a forrással; megteremtve azt a szakrális közeget, ahol a lélek is valódi táplálékot kaphat. A lemez nyitódalához, a Boldogasszony anyánk kezdetű régi magyar himnuszhoz készült az első klip, amit Nagyboldogasszony napján mutattak be a közönségnek.
A Magyar Rhapsody Projekt a Honfoglals kort idz zenei vilgval s haznkban egyedlll ethnic instrument hangszerparkjval klnleges atmoszfrt teremt Megjelent a Levédia album második klipje. A MRP ezúttal egy harcinóta-feldolgozással üzen a múlt erejébl merítve: "A jelen kor harca már nem a csatatéren zajlik, hanem a lelkünkben - egészségük, harmóniánk megtartásáért. " Nézd meg a klipet itt: A Magyar Rhapsody Projekt a Honfoglalás korát idéz zenei világával és hazánkban egyedülálló "ethnic instrument" hangszerparkjával különleges atmoszférát teremt. Az ereinkben csörgedez dallamok és ritmusok testet-lelket-szellemet tápláló gyógyírként hatnak. Olyan régi magyar hangszereket szólaltatnak meg, mint a török síp, tilinkó, tekerlant, kobza, vagy éppen si harci dobok, tülkök. Nemrégiben jelent meg a zenekar második albuma, a Levédia, amely távoli tájakra, a fantázia világába repít minket. Szavak nélkül, a zene univerzális nyelvén köt össze a hallgatót a forrással; megteremtve azt a szakrális közeget, ahol a lélek is valódi táplálékot kaphat.
2019. június 28. Lehet, hogy a zenebarátoknak Erkel operájának cselszövő kórusa bossanovában meglepő ötletnek tűnik, de a Bársony Bálint Sextett legújabb nagylemeze minden megszokottra rácáfol. A napokban jelent meg a Bársony Bálint Sextett legújabb nagylemeze, a Magyar Rhapsody Projekt, amely klasszikus zeneszerzők magyar témájú műveit mutatja be jazz és világzenei átiratban. Az egyedi hangzásvilágú album éppen azt is bizonyítja így be, hogy a klasszikus zeneszerzők nagy művei minden zenei világban életre kelthetők. Új lemezzel jelentkezett a Bá rsony Bálint Sextett Bársony Bálint Artisjus és Fonogram díjas szaxofonművész, zeneszerző és alkotótársai (Elek Norbert – zongora, Rieger Attila – gitár, Tar Gergely – ütőhangszerek, Máthé László – nagybőgő, Végh Balázs – dob) nem először találkoztak a feladattal, hogy klasszikus művekből jazzes, világzenei átiratot készítsenek, hiszen korábban Lőrinczy György művészeti menedzser már felkérte őket, hogy a huszonöt legismertebb operettslágert hangszereljék át.
Nem sikerült, mert bár a csata az első roham után a frankok győzelmét ígérte, az Attila Turul Nemzetségének színe-javát felvonultató, jól felszerelt, kiváló harci erejű seregünk Árpád fejedelem élete árán ugyan, de megvédte népét. A magyar sereg vert helyzetből is döntő győzelmet aratott. A honfoglalás beteljesedett, a Kárpát-medence magyar uralom alá került, és Trianon óta megcsonkítva ugyan, de most is abban a hazában élünk, amelyet Árpád és serege egykor visszahódított, majd utána meg is őrzött. Bármilyen elcsépelt, és kilúgozott jelző is az egy-egy kritika esetében, hogy "hiánypótló", a pozsonyi csatáról készült és tegnap este a közmédiában (M5) bemutatott animációs filmre mégis ezt a jelzőt kell alkalmaznunk! A pozsonyi csata jelentősége ugyanis csak az elmúlt években kezd a helyére kerülni. Saját történelemóráimra visszatekintve, nincs emlékem arról, hogy akár az általános-, akár a középiskolában szó esett volna róla. S mind a mai napig rengeteg a lekicsinylő leírás, a hősök deheroizálása, a kilúgozott, lényegrejtő történetmesélés erről az eseményről.
És szintén kiemelendő, hogy a 907 és 955 között lezajlott magyar hadjáratok – amelyeket lekicsinylő módon csak "kalandozásokként" emleget a honi történetírók egy jelentős része – valójában biztonságunk megerősítését szolgálták, miközben potenciális ellenfeleink feltérképezésére és hadisarc-szerzésre is kiváló lehetőséget jelentettek. Ám minden információ közül a legfontosabb talán az, amivel a film is kezdődik: IV. (Gyermek) Lajos keleti frank király hadiparancsa ugyanis úgy hangzott, hogy "Irtassanak ki a magyarok! " A történelmet ismerők tudhatják, hogy Nagy Sándortól kezdve, Attilán át, egészen Napoleonig, számos nagy hódító volt a világtörténelemben. Amíg azonban Nagy Sándor a hellén kultúra elterjesztéséért is vívta a maga csatáit, mert hite szerint ennek terjedése felemelte volna a meghódított népeket is, addig IV. (Gyermek) Lajos aljas módon a kiirtásunkra tört. Nincs a világon még egy nép, amelyet nem legyőzni, nem elűzni, vagy behódoltatni akartak, hanem kiirtani. Ez is mutatja különlegességünket, miként az is, hogy ez a gyalázatos terv a rettenetes túlerő ellenére sem sikerült Lajos seregének!