Könyvet írt Both Zoltán, az ország egyetlen hivatásos vadállatbefogója. Több mint két évtizede ezzel a titulussal ismeri őt mindenki, mivel segíteni szeretne azokon az állatokon, amelyeket nem épp házi kedvencként tartunk számon. Most A vadállatbefogó – cenzúra nélkül című könyvében felfed olyan dolgokat is, amik a médiából kimaradtak, például hogy mekkorát hibázott, amikor egy egyiptomi kobra úgy megmarta őt, hogy újra kellett éleszteni. Az emberek nap mint nap látnak a tévében, vagy olvasnak rólam, de hogy ki is vagyok valójában, milyen nehézségeken mentem keresztül, míg ide jutottam, azt nem tudják. Úgy voltam vele, most már itt az ideje, hogy megismerjenek – mesélte. Both Zoltán szegény családból származott, szülei elváltak, amikor még csak 10 éves volt, édesanyja erős alkoholproblémával küzdött, így őt és a testvérét is a nagymamája nevelte fel. Családja inkább szobafestőnek szánta volna, de ő küzdött az álmaiért. Csak azt akartam – 6 éves koromtól kezdve –, hogy ezeket az állatokat, akiket én fanatikusan imádok, meg tudjam menteni a kipusztulástól – idézte fel Zoltán, aki a könyvében azt is leírja, hogy mennyit dolgozott és nélkülözött azért, hogy az első egzotikus állatát, ami egy amerikai gabonasikló volt, meg tudja vásárolni.
"Mindenki tudja, hogy ha világméretű baj van, melyik szuperhőst kell hívni. De mi a helyzet a hétköznapi problémákkal, például ha elkóborol egy vadállat vagy elkolbászol egy madárpók? Létezik-e olyan szuperhős, aki ebben tudna segíteni? Hát persze, hogy van! Ő a mi bármikor csatasorba állítható akcióhősünk: Both Zoltán vadállatbefogó, aki mindent... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása 5% 3 790 Ft 3 600 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 360 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
A Szolnok és Újszász közötti lakott terület szélén, egy tanya közelében kapták lencsevégre a bestiát, és a videót azonnal eljuttatták Both Zoltán vadállatbefogóhoz, aki azonnal riasztotta az illetékeseket. Egy nagyobb csapat időközben elindult a ragadozó befogására. A videókon világosan látszik, hogy egy macskánál jóval súlyosabb, nehézkesebb mozgású állat settenkedik a tanyavilágban. A feltehetően magántartásból megszökött bestia korábban Kecskeméten, majd Kiskunfélegyházán hozta a frászt a helyiekre. Utóbbi esetben kiadós vérengzést is rendezett a birkák között. Az állat óvatosan lépdel a hóban, majd eltűnik a bokrok között. Hírlevél feliratkozás Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat! Feliratkozom a hírlevélre Ezek is érdekelhetnek ›
Balogh József | 2021. 03. 09., 16:36 Both Zoltán vadállatbefogó már hosszú évek óta közkedvelt vadállat szakértőnek számít. Az állatimádó rutinosan, mégis közvetlenül nyilatkozott szerkesztőségünknek. Mesélt megjelenés előtt álló könyvének kulisszatitkairól, hullámvölgyekkel és hegyekkel tarkított életéről, párkapcsolatról, függőségekről, környékünkhöz kötődéséről. Mostanság nem sok ideje jut a pihenésre Both Zoltánnak. Ennek is "köszönhető", hogy bár korábban állandó vendég volt Szeliden, manapság nem jut ideje még a magánutakra sem. A vadállat befogó nyaralásai alkalmával rengeteg helyi emberrel kötött barátságot, így felénk különösen ismertnek számít az országos médiában is folyamatosan foglalkoztatott szakember. Elsősorban március közepén megjelenő könyvével kapcsolatban kerestük meg, de igyekeztünk még közelebb hozni olvasóinkhoz ezt a különleges embert, aki igazán jó példával szeretne irányt mutatni az arra érzékenyeknek. A híresen humoros természetű katasztrófavédő őszinte nyíltsággal beszélt hibáiról, melyek hatására mára egyenesbe került az élete.
Óriáskígyót talált egy nő egy Pest megyei réten. Több vadállatbefotót értesített, mindenhol elhajtották. Both Zoltán segített neki, aki teljesen kiakadt azon, amit talált. Az elmúlt napokban több óriáskígyó került elő Budapest környékén, vélhetően több gyűjtő most szabadult meg az állatától. Meglátta a kígyót Kutyasétáltatás közben egy hölgy meglátott egy kígyót, ami szerinte nem őshonos a méretei és a színezete alapján sem. Készített róla a távolból egy fényképet, és megtette a bejelentést egy állatvédő szervezetnél. Ott azt mondták neki: "biztos őshonos sikló, nem kell vele foglalkozni, ezután a hatóság részéről is hasonló választ kapot – meséli Both Zoltán vadállatbefogó a Szeretlekmagyarországnak. Majdnem elpusztult Both Zoltán, hivatásos vadállatbefogó csalódott és kikészült attól, hogy emberi hanyagságból kis híján elpusztult egy óriáskígyó Pest megyében. Nagyon nagy felelőtlenségnek tartja, hogy vannak olyan állatmentők, akik úgy nyilvánítanak véleményt, hogy nem is látták az állatot.
Gratulálunk a könyvedhez, ami első ránézésre sem csak a szakmai életutadat mutatja majd be. Mennyi ideig készült "A vadállat befogó – CENZÚRA NÉLKÜL"? Mennyi segítséget kaptál hozzá? Nem vagyok író. Viszont úgy egy éve elkezdtem leírni, jegyzetelni azt, hogy ki is vagyok én. Visszamentem egészen hatéves koromig. Eszembe jutott, ahogyan a töltésoldalon a gyíkokat szedtem össze. Persze gyerekként még nem tudtam, mivel szeretnék majd foglalkozni. Azonban már akkor tudatosult bennem, hogy hüllőkkel, kétéltűekkel akarok dolgozni. Anyámék mindig azt mondták, hogy legyek szobafestő, mert abból meg lehet élni. A könyvírásában Dr. Jekkel Gabriella volt a segítségem, ő fésülte össze jegyzeteimet. Sokat nevettünk együtt a történeteimen. Ez a te könyved, a te történeted. Mennyire volt rögös az út idáig? Melyek voltak az igazán meghatározó momentumok sorsod alakulásában? Nem volt egyszerű a gyerekkorom. Édesanyám alkoholfüggősége komoly teher volt. Édesapám halála után nem tudtam mit kezdeni magammal.
Levélben válaszolt Orbán Viktor az Európai Néppárt által felállított bölcsek tanácsa kérdéseire – derül ki a Népszava cikkéből. A háromtagú testületet a Fidesz tagságának a felfüggesztése után hozták létre, hogy tájékozódjon, összeegyeztethetőek-e az Orbán Viktor alakulata által vallott nézetek a konzervatív pártcsalád és az Európai Unió alapértékeivel. Mivel néhány személyes találkozó már meghiúsult, a néppárti bölcsek levélben fordultak a miniszterelnökhöz, először is azt firtatva, miért kampányol az Európai Néppárt és az EU ellen. Mit is jelent az, hogy " ILLIBERÁLIS"? - OLKT.net. erre Orbán Viktor úgy válaszolt, azért, mert a nyílt párbeszédet szeretik. A néppárti bölcsek – Herman Van Rompuy, az Európai Tanács volt elnöke vezeti, rajta kívül még Hans-Gert Pöttering volt EP- és EPP-elnök, illetve Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár – kíváncsiak voltak arra is, mit jelent az illiberális demokrácia fogalma, amire Orbán Viktor azt írta, kereszténydemokrata, hisz a család alapvető fontosságában, és abban, hogy a magyar kultúra alapja a kereszténység, egyébként pedig migránsellenes.
Mit is jelent az, hogy illiberális? Íme: Wikipédia Eredeti meghatározása szerint egy olyan kormányzati rendszer, melyben ugyan szabad választásokat tartanak (amit persze elcsalnak), de a polgári szabadságjogok hiányosságai miatt a nép hatalma korlátozott. Az illiberális demokrácia és az emberi személy méltósága – Egyház és Társadalom. Ennek egyik oka lehet, hogy a demokratikus működést ("fékek és ellensúlyok rendszerét", a hatalmi ágak szétválasztását) garantáló alkotmányt az adott ország kormánya figyelmen kívül hagyja, vagy ha a szabadságjogok alkotmányos keretei eleve hiányoznak. Az illiberális demokráciák kormányai felhatalmazva érzik magukat bármilyen intézkedésre, mindaddig amíg országukban rendszeres választásokat tartanak. Az illiberális demokráciák sajátos jellemzője, hogy a választásokon nem biztosítottak az egyenlő versenyfeltételek, hiszen valamennyi hivatalos szerv mellett a televízió és rádióadók jelentős része állami felügyelet alatt áll és a regnáló kormányt támogatja. Az illiberális demokráciák széles spektruma létezik, a közel liberális demokráciáktól a diktatúrákig.
A részvételi demokrácia a republikánus eszményre épít, azaz a hazafi polgárra, aki részt akar venni a közügyek intézésében. Ilyen szempontból pozitívan tekint az állampolgárra. Ugyanakkor nem feltétlen liberális, amennyiben a liberalizmus a negatív, magánéleti szabadságra koncentrál, amit Benjamin Constant híres esszéjében a modernek szabadságának nevezett, szemben a régiek közösségi-közéleti szabadságával. Eszerint a régi, ókor ember számára a szabadság a közéletben való részvétel lehetősége, a modern ember számára viszont az attól való távolmaradás és a magánélete sérthetetlensége a szabadság. A részvételi demokráciában fontos a lokális kormányzás, a közvetlen részvétel, a civil társadalom. Illiberális demokracia fogalma . Hasonló a deliberatív demokrácia, csak ott inkább a racionálisnak szánt viták vannak a középpontban: ezt szolgálják speciális intézmények, erre van kihegyezve a média. Az egalitariánus demokrácia pedig az egyenlőségre koncentrál: egyenlő képviselet, esélyegyenlőség, gazdasági egyenlősítés. Hiszen csak így lehet azonos politikai súlya minden állampolgárnak.
Zakaria ütköztette a liberalizmus és a demokrácia fogalmát, melyek közel sem azonosak, még ha kapcsolatuk lehet szoros és nyilvánvalóan kívánatos is. Így ír: "Az alkotmányos liberalizmus elvezetett a demokráciához, a demokrácia viszont mintha nem szükségszerűen vezetne alkotmányos liberalizmushoz. A nyugati és kelet-ázsiai megoldásokkal ellentétben az utóbbi húsz évben Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsia bizonyos részein az történik, hogy az alkotmányos liberalizmussal kevés tapasztalatot szerzett diktátorok csinálnak helyet a demokráciának. Az illiberális demokrácia valóban a klasszikus értelembe vett demokrácia és.... " A cikk 2003-ra könyvvé érett, Zakaria A szabadság jöv ő je (The Future of Freedom) c. kötetben dolgozta ki elméletét, mely a demokrácia és a liberalizmus közötti dialektikus viszonyrendszert hivatott leírni. A szerző kereken kimondja: nagyon is lehetséges liberalizmus nélküli demokrácia, miként a liberalizmus is meg tud lenni demokrácia nélkül. A demokrácia definíció szerint két nélkülözhetetlen komponenssel bír, állítja Zakaria: az általános választójoggal és a többség jogával, hogy meghatározza a fejlődés irányát, vagyis a hatalmat gyakorolja.