Szigorúbb szabályok szerint folynak ezután az adósi ingatlanárverések a végrehajtási szabályok módosítása óta. A változások az adósokat hivatottak védeni, illetve a követelések minél hatékonyabb kielégítését célozzák meg. A márciusi jogszabálymódosítás szigorúbb feltételekhez köti a fogyasztónak minősülő adósok lakóingatlanának árverésre bocsátását. A korábbi 70% helyett, most csak az ingatlan becsült értékének 100%-ára tett vételi ajánlat tekinthető érvényesnek, amennyiben az adósnak nincs több lakóingatlan a nevén, és az eljárás megkezdése előtti fél évben és jelenleg is az adott ingatlanban él. Amennyiben az ingatlan nem minősül fogyasztónak, továbbra megszerezhetők a becsült érték 70%-nak megfelelő összegért. Ki minősül fogyasztónak? A Ptk. Folyamatos ingatlan árverés szabályai 2020. úgy határozza meg, hogy az, aki foglalkozásán, üzleti tevékenységi körén kívül, természetes személyként kötötte a végrehajtás alapjául szolgáló szerződést, vagyis magánemberként válik adóssá, az fogyasztónak minősül, és kedvezőbb helyzetbe kerül az árverezési eljárás során.
A módosítás lehetőséget biztosít továbbá arra is, hogy a lakóingatlan fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása iránt indult végrehajtási eljárásban a becsérték összegénél alacsonyabb értéken kerüljön értékesítésre. Ebben az esetben a felek mindegyike, tehát az adósnak és a végrehajtást kérőnek, több végrehajtást kérő esetén pedig mindegyik végrehajtást kérőnek bele kell egyeznie a meghatározott érték összegébe, illetve kérniük kell, hogy a meghatározott érték legyen az árverésen a legalacsonyabb érvényes vételi ajánlat. Ebben az esetben az adós – az ingatlan értékesítéséből befolyó vételár felosztását követően fennmaradó – tartozása/tartozásai megszűnnek és a végrehajtási eljárás pedig befejeződik. Végrehajtással kapcsolatosan forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőihez! Index - Infó - Ingatlan árverés: mit jelent pontosan és mi a menete?. A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
Lakóingatlan esetén a minimálár 90%-a a kikiáltási árnak. Fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés esetén a három szakasz során továbbra sem csökken a kikiáltási ár, annak legalább 100%-án tehető érvényes vételi ajánlat. Egyéb ingatlan esetén a minimálár 90%-a a kikiáltási árnak. Ha az árverés első szakaszában nem érkezik érvényes vételi ajánlat, a rendszer automatikusan továbblép az árverés következő, második szakaszába, amely az árverési hirdetmény közzétételét követő 40. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. Lakóingatlan esetén a minimálár 80%-a a kikiáltási árnak. Egyéb ingatlan esetén a minimálár 90%-a, 70%-a, 50%-a a kikiáltási árnak. Ha az árverés második szakaszában nem érkezik érvényes vételi ajánlat, a rendszer automatikusan továbblép az árverés harmadik szakaszába, amely az árverési hirdetmény közzétételét követő 60. Vevő Jogai – Ingatlan Végrehajtás – Jogi Fórum. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. Lakóingatlan esetén a minimálár 70%-a a kikiáltási árnak.
Főldiekkel játszó Égi tűnemény, Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény! Kit teremt magának A boldogtalan, S mint védangyalának, Bókol úntalan. Síma száddal mit kecsegtetsz? Mért nevetsz felém? Kétes kedvet mért csepegtetsz Még most is belém? Csak maradj magadnak! Biztatóm valál; Hittem szép szavadnak: Mégis megcsalál. Kertem nárcisokkal Végig űltetéd; Csörgő patakokkal Fáim éltetéd; Rám ezer virággal Szórtad a tavaszt S égi boldogsággal Fűszerezted azt. Gondolatim minden reggel, Mint a fürge méh, Repkedtek a friss meleggel Rózsáim felé. Egy híjját esmértem Örömimnek még: Lilla szívét kértem; S megadá az ég. Jaj, de friss rózsáim Elhervadtanak; Forrásim, zőld fáim Kiszáradtanak; Tavaszom, vígságom Téli búra vált; Régi jó világom Méltatlanra szállt. Óh! csak Lillát hagytad volna Csak magát nekem: Most panaszra nem hajolna Gyászos énekem. Karja közt a búkat Elfelejteném, S a gyöngykoszorúkat Nem irígyleném. Hagyj el, óh Reménység! Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez - Életben maradnának. Hagyj el engemet; Mert ez a keménység Úgyis eltemet. Érzem: e kétségbe Volt erőm elhágy, Fáradt lelkem égbe, Testem főldbe vágy.
Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez című verse 1798-ban keletkezett és Csokonai 1803-ban válogatta be a Lilla-dalok közé. Ebben az időben gyűjtötte kötetbe és rendezte sajtó alá a Lilla-dalokat, és a ciklus végére tette a költeményt, a poétai románc lezárásának szánta. (A versfüzér csak a költő halála után, 1805-ben jelent meg. ) Nyolc hónapnyi boldogság jutott osztályrészül a költőnek Lilla szerelme révén, ekkor elfelejtette csalódásait, kudarcait, társadalmi kitaszítottságát. Aztán jött a tragikus fordulat: Vajda Juliannát apja férjhez adta egy kereskedőhöz, és Csokonai reményei ezzel végleg széfoszlottak. A víg poéta mítosza ettől kezdve már csak ábránd volt: a játszi, könnyed, boldog kis versek korszaka véget ért, az álomvilág összetört. Ekkor írt versei a szerelmeseket elválasztó rend kegyetlenségéről, a költői és szerelmi remények együttes meghiúsulásáról szólnak. A kecses, játékos rokokó költészet azért nem volt már hiteles Csokonai számára, mert eltűnt szívéből az az örömérzet, amit a rokokó kifejez.
A vers témája a remény, illetve a reménytelenség. A remény az egyik kulcsszava volt a felvilágosodás filozófiájának (pl. Voltaire-nél is jelen van, sőt Batsányi Jánosnál is). Ugyanakkor a remény fonákja, a reménytelenség keserűsége, válságérzete is jelen van a korban. Végül is a remény ambivalens érzés, csak negatív értékével együtt létezik: remény nincs reménytelenség nélkül. Kifejezőeszközök: metaforák, megszemélyesítés, megszólítás, párhuzam, ellentét, költői kérdések, felkiáltások, jelzős szerkezetek (pl. " csörgő patak", "égi boldogság", "fürge méh", "friss meleg"), hangszimbolika, indulatszavak. Miniatűr rokokó képek. Sok az áthajlás. Mellérendelő mondatok jellemzők. A versszervező erő az ellentét a tartalom és a forma között. A tartalom lemondó, fájó, míg a forma (ritmus) könnyed, vidám, játékos. Nagyon különös, hiszen a reménytelenséget és a halálvágyat csengő-bongó rímekkel, könnyed, csilingelő verszenével fejezi ki Csokonai. Talán azt jelzi a vidám ritmus szembefordulása a gyászos mondanivalóval, hogy alkotás közben oldódott a költő lelki fájdalma.