A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem története 1782-2000 A hazai technikai szakoktatás, egyszersmind a Műegyetem története a 18. századba nyúlik vissza, amikor már feltétlenül szükség volt mérnökökre a kormány gazdaságpolitikájában fontos szerepet játszó országos földfelmérési munkálatokhoz, illetve a közutak rossz állapotának, a folyók szabályozatlanságának megszüntetéséhez, valamint a hatalmas méretű mocsarak lecsapolásához egyaránt. Újabb két egyetem kerülhet alapítványi fenntartásba « Mérce. 1782. augusztus 30: a Műegyetem első, közvetlen elődintézményének alapító rendelete. A budai tudományegyetem bölcsészeti karán alapított Institutum Geometrico-Hydrotechnicum volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat (12 évvel korábban, mint az 1794-ben főiskolai rangra emelt francia École Polytechnique-ben). A fő oktatott tárgy az alkalmazott matematika volt, amelynek keretében a földmérő és vízépítő ismereteket tanították. A rendelet emellett Magyarországon először mondta ki, hogy nyilvános mérnöki állásra csak olyan személy alkalmazható, aki az előírt matematikai tanulmányok elméletéből és gyakorlatából az egyetemen nyilvános vizsgát tett, azaz a mérnöki pálya ettől kezdve egyetemi végzettséghez volt kötve.
Végül a három vidéki egyetem mellett a Semmelweis is a modellváltás mellett döntött, a Semmelweisről itt, a PTE és a zavaros SZTE modellváltás melletti döntéséről itt, a Debreceni Egyetemről pedig itt írtunk. Az ellenzéki pártok tavaly áprilisban úgy fogalmaztak, a "magyar felsőoktatás kiszervezése merénylet". Az SZFE modellváltása ellen tiltakozó diákok 2020. Bemutatkozás - BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék. október 26-án – Fotó: Bődey János/ Telex Tavaly nyáron létrehozták a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványokat is, mely alapján 2021. augusztus 1-jétől tíz egyetem alapítványi fenntartásba került át. A lista alapján tavaly szeptembertől a tíz, listán szereplővel együtt már összesen már 21 modellváltó egyetemen kezdhette tanulmányait a hazai hallgatók közel 70 százaléka, azaz 180 ezer fiatal. 30 ezer egyetemista egyházi fenntartású intézményekben maradt, azaz tavaly ősztől már csak a hallgatók 20 százaléka vett részt állami képzésben. A legnagyobb egyetemek közül eddig a BME-t és az ELTE-t kerülte el az alapítványi kiszervezés.
Az egyetem hozzájárul az egyetemi együttműködéshez és az Erasmus program keretében folytatott hallgatói cserékhez, és tagja a TIME hálózatnak ( Top Industrial Managers for Europe) az európai hallgatói mobilitás és a kettős fokozat érdekében. Szervezet Művelet Karok Egyetemi helyszínek Oktatás és kutatás Kiképzés Nemzetközi cserék Kutatási tevékenység Nemzetközi kapcsolatok Diákélet Egyetemi Könyvtár Kollégiumok és kollégiumok Közösségi élet Az egyetem környékén Intézetek és tudományos intézmények Egyetemi társaságok Partnerségek Finanszírozás Az egyetemhez kapcsolódó személyiségek Lásd is Kapcsolódó cikkek Külső hivatkozás Hivatalos oldal Megjegyzések és hivatkozások
A 19. században fellendülő ipar olyan szakemberigényt támasztott, amelyet a kizárólag földmérő és vízépítő mérnököket képző Institutum már nem tudott kielégíteni. 1844. június 12: az Ipartanoda megalapításáról szóló rendelet, az intézmény 1846. november 1-jén nyitotta meg kapuit és vette fel Habsburg József nádor tiszteletére a József Ipartanoda nevet. A képzés az első, előkészítő év után három osztályra vált szét (technikai, kereskedelmi és gazdászati). A törekvések középpontjába ugyanakkor az önálló magyar műegyetem felállításának terve került. Erre tettek javaslatot a hallgatók is, akik az időközben kitört 1848-as forradalom és szabadságharc idején 12 pontban fogalmazták meg követeléseiket. 1848-ban alakult meg a ma BME OMIKK néven működő egyetemi könyvtár is. 1850. szeptember 19: az Institutum és az Ipartanoda összevonásából új, nem felsőfokú tanintézet jött létre Joseph Industrieschule néven. Az intézet oktatási nyelve a német volt, és csak a technikai osztályban folyt tovább a képzés.
Az 1980-as évek eleje óta már valamennyi kar rendelkezik saját kollégiummal is. A kor követelményeivel, illetve a gazdaság támasztotta igénnyel lépést tartva az 1980-as évek végétől több új – a mérnöki tudományokat más tudomány területekkel ötvöző – szak indult be. 1984-től angol nyelvű oktatás is folyik (ez 1988-ban orosz nyelvű robottechnikai képzéssel, 1991-ben francia, 1992-ben német nyelvű képzéssel egészült ki). 1991 őszén indult a doktoranduszképzés, 1993 szeptemberében kezdődött meg a kreditrendszer bevezetése, 1997-ben elindult a költségtérítéses képzés. Az 1990-es évek második felétől új képzési formák (pl. kar- és egyetemközi képzés, másoddiplomás képzés, távoktatás) is megjelentek. Az oktatás átalakulása szervezeti változásokat is szükségessé tett. Az 1987-ben beindult informatika szak jelentős térnyerésének eredményeképpen a Villamosmérnöki Kar 1992 szeptemberétől Villamosmérnöki és Informatikai Kar néven folytatja tevékenységét, 1998 őszén birtokba véve az új informatikai épületet.
Mi van az internet alatt? Egyrészt érdemes tisztázni az alapfogalmakat, amiket már sokan eleve összekevernek. Az "internet alatti internetnek" ugyanis két főbb szintjét lehet megkülönböztetni, amik teljesen másra valók. A felső szint az úgynevezett Deep Web, azaz Mély Internet: ez gyakorlatilag minden olyan adatot, oldalt és szolgáltatást jelent, amelyet nem indexelnek a keresők, nem talál meg közvetlenül a Google, vagy nem érhetjük el szimplán egy webcím begépelésével. Ezek azonban még nem feltétlenül illegális dolgok, ide tartozik például minden olyan fórum vagy közösségi tevékenység, amit csak regisztráció során érhetünk el, személyes fiók, privát felhőtárhely, céges fórumok és telephelyek közötti "privát internet-szeletek", virtuális irodák és még egy csomó egyéb. Ami már tényleg a mélyben húzódik meg, az a Dark Web, azaz a Sötét Internet. Ez alapvetően egy olyan hálózatot jelent, amelyet a megfelelő módszerekkel teljesen anonim módon használhatunk, tehát bármi, amit olvasunk, megnézünk vagy akár létrehozunk, azt hatóságok, államok, vagy akár kutakodó ismerősök sem köthetik hozzánk.
A Dark Web és a Tor önmagában csak technológia – alapvetően semleges. Egyes esetekben a Torhoz hasonló eszközök segíthetnek megőrizni az anonimitást a megfigyelés veszélye ellenére. Például a politikai aktivisták, riporterek, jogvédők esetében. A Tor sokat tesz érte, hogy a köztudatba a Dark Web előnyei is eljussanak. ( Forrás)
A Tor böngésző elkülöníti az összes meglátogatott weboldalt, ebből kifolyólag a hirdetések sem követik a böngészőt. Az internetes sütik (cookie-k) automatikusan törlődnek a böngészés befejezésével, így a böngészési előzmények sem látszanak. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mindezek igen kedveznek az illegális tevékenységek nyomainak eltűntetéséhez is. A Tor "küldetéséhez" tartozik az is, hogy a felhasználók segíthetik azok, akik olyan cenzúrázott országban élnek, ahonnan csak az internet egy részét érhetik el. Ennek viszont jelentős kockázata van a felhasználók számára. Miért veszélyes a Tor? 1. Amikor valaki megnyitja az internetet olyanok számára, akik cenzúrázott országban élnek, akkor nemcsak jófej és szolidáris lehet, hanem bűnsegéd is. Ha a mi számítógépünk átjáróvá válik, a "vendégünk" bűncselekményeket is elkövethet, és online tevékenységeinek nyomai a mi IP címünkhöz vezetnek vissza. A hatóságok le tudják nyomozni. 2. A dark web illegális, azok számára is veszélyes, akik csak arra "kóborolnának".
Ez a Tor Browser, amit bárki letölthet teljesen hagyományos módon a (normál) internetről a címről. AZ ingyenes böngésző első látásra olyan, mint egy hagyományos internetezésre használt Firefox - nem is véletlenül, hiszen ennek a böngészőnek a motorjára épül, az általa használt protokoll azonban teljesen más. Fontos, hogy az anonimitásunkat még az sem védi meg teljesen, ha Tor böngészőt használunk. Ezzel is látogathatunk például normál weboldalakat, értelemszerűen ez továbbra is visszakövethető lesz, ahogy akkor is rés tátong a biztonságunkon, ha valamilyen proxyn, céges belső hálózaton keresztül próbálkozunk. A böngésző mindenesetre viszonylag részletes leírásokkal segít abban, hogy milyen környezetben hogyan kell beállítani a védvonalakat a teljes névtelenséghez és követhetetlenséghez. A Tor böngésző kezdőlapja gyakorlatilag semmilyen támpontot nem ad az induláshoz, ezért nekünk kell elkezdeni a keresgélést. Először akár a "normál interneten" keressünk rá a "tor search engine" vagy "onion search engine", esetleg a "dark web links" jellegű kifejezésekkel olyan kezdőoldalakra, amelyek önmagukban még nem illegálisak.
Miért veszélyes a dark web? Az online névtelenség vonzó lehet lázadó kamaszoknak, de igazán a bűnözők számára vonzó, akik illegális tevékenységeiket nyom nélkül szeretnék bonyolítani. Természetesen a bűnüldöző szervek is jelen vannak, nyomoznak, anyagot gyűjtenek és lelepleznek. A névtelenség csak egy bizonyos szintig valósul meg. A dark web szerepel a Ralph lezúzza a netet animációs filmben is, tehát attól, hogy vacsoránál nem kerül elő témaként, a gyerek sokkal korábban találkozhatnak a fogalommal, mint a szülők gondolták. Hogyan juthat el a gyerek a dark webre? A dark web-re jutáshoz a Tor böngésző szükséges. Ezt az apró infót a gyerekek "megsúghatják" egymásnak, de egy egyszerű Google kereséssel a "dark web böngészés" keresőszóra is ott van az első találatok között. Innentől pedig a program telepítése nem bonyolultabb, mint bármelyik applikációnak, és nem kell hozzá rendszergazdai jogosultság sem. Mi a Tor projekt? A Tor olyan szerverhálózat (proxyhálózat), amelynek az a célja, elrejtse a felhasználók (kliensek) valódi kilétét.
arra használjuk, hogy Önt rendszeresen informáljuk termékeinkről, szolgáltatásainkról, melyek felkelthetik érdeklődését. Ennek megtiltására bármikor van lehetősége a weboldalon. Továbbá adatait arra használjuk fel, hogy megelőzzük a szolgáltatásainkkal való visszaéléseket és az azokhoz történő illetéktelen hozzáférést. Személyes adatait nem adjuk tovább harmadik személyeknek. Az üzemeltető az Ön személyes adatait kizárólag Különböző fizetést lebonyolító partnerekkel (például hitelkártyacégek, bankok, PayPal, mobilszolgáltatók, behajtóintézetek stb. ), statisztikák készítésével foglalkozó vállalkozásokkal osztjuk meg. Ezen szolgáltatók csak olyan mértékben férnek hozzá adataikhoz, amennyire az feladataik teljesítéséhez szükséges. Továbbá ezen szolgáltatók kötelezik magukat, az Ön személyes adatait a jelen adatvédelmi nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően, valamint a mérvadó adatvédelmi törvények értelmében kezelik. 2013. Február 02.