"Ti szerencsés füvek, boldog virágok, kiken tapos mélázgató madonnám, part, mely édes szavát figyelve andán, szép lábának nyomát magadba zárod, sima fácskák, friss lombbal ékes ágok, halovány, kedves ibolyák a lankán, sötét erdők, melyek fürödve lomhán a Nap tüzében, oly sudárra váltok, ó, nyájas táj, ó, tiszta, friss erecske, mely tükrözöd szép arcát s szép szemét is, s élő fényétől gyulsz tündökletesre, irigylem tőletek tekintetét is! Ne lássam itt ridegnek a követ se: lángoljatok, hisz lánggal égek én is. " (Francesco Petrarca verse, Sárközi György fordításában)
Ne lássam itt ridegnek a követ se: lángoljatok, hisz lánggal égek én is. A vers műfaja dal, hangulata gyötrődő, elégikus, ugyanakkor elragadtatott is. Korstílus: reneszánsz. Témája a féltékenység, amely a szerelem bizonyítéka. Újszerű a versben megjelenő szerelmi érzés ambivalenciája. A természethez való egyértelműen pozitív viszony hirtelen megváltozik, amikor a beszélő már a tájra is féltékeny. Kifejezőeszközök: megszemélyesítés, költői jelzők, felkiáltások A vers megszólítottja a természet: a beszélő a természethez fordul. Ti szerencsés füvek boldog virágok. Ez a megszólítás adja meg a mű alaphangját. A Ti szerencsés füvek, boldog virágok… valójában nem a szeretett nőről szól, hanem a szerelmes férfi érzéseiről és magáról a szerelemről. Valójában a beszélő személyisége, szenvedélye és önmegfigyelése áll a középpontban. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
Petrarca Ti szerencsés füvek, boldog virágok… kezdetű verse a Daloskönyv első részében található (a Laura életében keletkezett versek között), a kötet 162. darabja. Ez az egyik legismertebb Petrarca-mű, mely a Laura-szerelem témáját dolgozza fel. Laurához, akit 1327-ben látott meg az avignoni Szent Klára-templomban, Petrarcát élete végéig egy beteljesületlen, "eszményi" szerelem fűzte. Ti szerencsés füvek, boldog virágok… kezdetű verse a természetben sétáló asszony alakját idézi meg, ugyanakkor középpontjában a lírai én önmegfigyelése és szenvedélye áll. Francesco Petrarca: Francesco Petrarca daloskönyve (Európa Könyvkiadó, 1957) - antikvarium.hu. Világa ragyogó és tündökletes, de már nem rugaszkodik himnikusan és sóváran az ég felé, mint a középkori költészet szerelmes versei. Ez a költemény olyan, mint egy reneszánsz kori miniatúra: kicsi és zárt. Ti szerencsés füvek, boldog virágok… Ti szerencsés füvek, boldog virágok, kiken tapos mélázgató madonnám, part, mely édes szavát figyelve andán, szép lábának nyomát magadba zárod, sima fácskák, friss Lombbal ékes ágok, halovány, kedves ibolyák a lankán, sötét erdők, melyek fürödve lomhán a Nap tüzében, oly sudárra váltok, ó, nyájas táj, ó, tiszta, friss erecske, mely tükrözöd szép arcát s szép szemét is, s élő fényétől gyulsz tündökletesre, irigylem tőletek tekintetét is!
Mutasd be Petrarca életét és költészetét! Kérdések: • Mi tudunk Petrarca életéről és munkásságáról? • Melyek voltak költészetének legmeghatározóbb témái? • Hogyan hatottak költészetére az antik latin szerzők? • Hogyan hatott költészetére Szent Ágoston és a Vallomások? • Ki volt a múzsája? Mit tudsz róla? • Mi ihlette a Daloskönyv megszületését? • Hogyan építette fel a Daloskönyvet? • Hány szonettet tartalmaz a Daloskönyv? • Mi a szonett? Tevékenységek - feladatok magyar irodalomból | Sulinet Tudásbázis. • Miből fakadtak Petrarca istenes versei? Milyen jelentőségük van ezeknek a költeményeknek? Ti szerencsés füvek, boldog virágok… Ti szerencsés füvek, boldog virágok, kiken tapos mélázgató madonnám, part, mely édes szavát figyelve andán, szép lábának nyomát magadba zárod, sima fácskák, friss lombbal ékes ágok, halovány, kedves ibolyák a lankán, sötét erdők, melyek fürödve lomhán a Nap tüzében, oly sudárra váltok, ó, nyájas táj, ó, tiszta, friss erecske, mely tükrözöd szép arcát s szép szemét is, s élő fényétől gyulsz tündökletesre, irigylem tőletek tekintetét is!
A sorok 11 szótagból állnak. Hasonló formájúak a szintén reneszánsz kori alkotó, Shakespeare (kiejtés:sékszpír) szonettjei is, bár nála nincsen versszakokra tagolva a mű. Petrarca a reneszánsz korai évtizedeinek egyik legnagyobb olasz költője. Laurához köthető különleges szerelme és a természet csodálata határozza meg műveinek témáját. Szerb Antal, egyik legnevesebb irodalomtörténészünk így összegzi Petrarca költészetének jelentőségét: "megteremtette a reménytelen szerelem évszázadokon át érvényben maradó formuláját. Petrarca nyomában költők ezrei és ezrei lépkedtek…A szonett szigorú zártságával, csodálatos egyensúlyával nagy mesterek kezében lett ékszer, remekmű…" Pethőné Nagy Csilla: Irodalom a középiskolák 9. évfolyama számára, (2. Petrarca: Ti szerencsés füvek... (verselemzés) - Műelemzés Blog. kötet), Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Hornok-Laklia-Sisák: Sokszínű irodalom 9. (2. kötet), Mozaik Kiadó, Bp.
Védőborító nélküli példány. Állapotfotók A védőborító kissé elszíneződött.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
A kőfejtő teljes területe védett.
Sziasztok! Ma egy olyan kőzetpéldányt nézünk meg, ami egykor egy barlang oldalán jöhetett létre. A különféle formák, talán a középső nyúlványt csökevényes cseppkőnek is nevezhetjük, a víz által oldott mészből (CaCO3) váltak ki egykoron. A második képen a keresztmetszetét is láthatjátok, ahogy apró függőleges tűkből és koncentrikus burkolólemezekből álló ˝rétegek˝ váltogatják egymást. Ez például a cseppkövek tipikus növekedési formája. A példány a budapesti Mátyás-hegy délkeleti kőfejtőjéből származik. Itt a fal omlása miatt egyre több kis üreg nyílik a kőfejtő falának tetején. Valószínűleg az egyik ilyenből esett le ez a darab a kőfejtő udvarára, pont egy szerencsés sün elé. Budapest legnagyobb játszótere: a Mátyás-hegyi-barlang. Mondjuk pár centi, aztán már pont nem szerencsés sünről beszélnénk… R. Tudjátok, sokszor megkapom a kérdést: ti ugyanúgy hullajtjátok a tüskéiteket, mint mások a szőrük, vagy a hajuk? Most erre mit kéne mondanom, mi vagyok én, fenyő?! De amúgy igen, hullajtjuk… Ugyanúgy, mint ez a kolléga kb. 35 millió éve. A tengerisün tüske a budapesti Mátyás-hegy délkeleti kőfejtőjéből származik, a befoglaló kőzet a Budai Márga.
Az egyik nagy kőfejtő a Pál-völgyi barlangnál van, a másik, rejtettebb bánya pedig a Mátyás-hegyi-barlangnál. A régi kőfejtő pereméről szép kilátás nyílik a városra. Ez utóbbi barlang a nagyközönség számára nem látogatható, csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett alap és extrém kalandtúrák során lehet ide bejutni. A Szépvölgyi út túloldalán található kiépített Pál-völgyi barlang azonban bárki számára nyitva áll. 3 / 19 A Pál-völgyi-barlangrendszer egyébként jelenleg hazánk leghosszabb barlangja. A Pál-völgyi-barlangot 1904-ben fedezték fel, a Mátyás-hegyi-barlangot 1948-ban, és már akkor is sejtették, hogy a két barlang kapcsolatban lehet egymással. Mátyás-hegyi-barlang • Barlang » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. A bizonyosságig több mint öt évtizedet kellett várni. 2001. december 2-án jutott át az első ember a két barlangot összekötő átjárón. A kutatások ezután is tovább folytak, és tíz évvel később a barlangászok átjutottak a Hideg-lyuk-Harcsaszájú-barlangrendszerbe, és ezzel a Pál-völgyi-barlangrendszer ismert járatainak hossza több mint 30 kilométer hosszúságúra növekedett.
A most már 28, 6 kilométer hosszú rendszer összekötésében a Bekey Imre Gábor Csoport, a Barit Barlangkutató Csoport és a Szabó József Barlangkutató Csoport vett részt, de a mára megismert barlang feltárása több évtized és mintegy 250 ember munkájának köszönhető. A Pál-völgyi barlang első szakasza még 1904-ben, kőbányászat közben nyílt meg, hamarosan aztán a Bugyura-, a Hideg-lyuk- és a Kis-Hideg-lyuk-barlang is bejárhatóvá vált. Buda Barlangjai 40/30/15 /15 kombinál táv-(előnevezés! létszámkorlát!) | TTT. A múlt század harmincas éveiben megkezdődött a Mátyás-hegyi kőfejtő üregeinek feltárása, aminek eredményeképpen a Mátyás-hegyi barlang hossza az ezredfordulóra már meghaladta az 5, 1 kilométert. A barlangrendszer összekötésében szerepet játszó kutatócsoportvezetők a Pál-völgyi barlangban (balról jobbra): Szabó Lénárd, a Magyar Karszt-és Barlangkutató Társulat társelnöke és Nagy Gergely Domonkos, mindketten a Barit Barlangkutató Csoport kutatásvezetői, valamint Nagy András a Szabó József Barlangkutató Csoport kutatásvezetője A Pál-völgyi és a Mátyás-hegyi barlang között 2001 végén találták meg az összeköttetést.
Mindenre kiterjedő további részletek a honlapon. Letöltések száma: 4264. Módosítva: 2016. 10. 13