Angol megfelelője, a "cinema" (ejtsd: szinema) azonban már az iparágat is, illetve a filmművészetet is jelenti. Modern definíciója szerint olyan művészeti ág, melynek lényege élmények szimulálása, történetek, ötletek, érzéseket vagy atmoszféra közvetítése mozgóképpel, illetve más stimulációkkal, például zenével. [1] Egy igazán dühös ember 2021 Teljes filmadatlap, A film kulturális ereklye, amely rengeteg kultúrában jelen van. Reflektál a kultúrára, mi több, hat arra. A film az egyik legfontosabb művészeti forma, modern szórakoztatási eszköz és remek módszer a nevelésre, valamint propagandák sulykolására. A film vizualitása hatalmas erő a kommunikációban. Egyes filmek világhírűek lettek, hála a feliratozásnak, illetve a szinkronizálásnak, mely módszerekkel más nyelvekre lehet fordítani a szöveget. Egy igazán dühös ember 2021 Filmezek, Szokás a filmművészetre mint a hetedik művészeti ágra hivatkozni. [2] Radványi Géza filmrendező egy interjúban úgy fogalmazott, hogy az objektíven keresztül "objektíven kell nézni a világot, és felnagyítani az ember és ember, ember és világ közötti összefüggéseket – a láthatatlan összefüggéseket is".
is találkozhatunk a sokszor kis méretű, de annál fontosabb kéznyomaival. Kevésbé ismert munkái az ugyanezen korszak bérházainak lépcsőházaiban lévő, mázas terrakottával díszített oszlopok és domborművek – így az Ádám és Éva a Paradicsomban, a Fiastyúk és állatöv, vagy épp a Halászat-vadászat. Az Ádám és Éva a Paradicsomban (1939) / fotó: Köztérkép Pályája a Rákosi-, illetve a Kádár-korszakban sem tört meg, sőt, az elsők közt tüntették ki Kossuth-díjjal (1948). Felhasználás - hírek, cikkek az Indexen. Sajátos sílusú iparművészeti tárgyak helyett ekkor már jórészt a népi világból merítő témájú domborműveket, faliképeket (így az óriási, mintegy hétszáz csempéből álló Badacsonyi szüret-kompozíciót, mely a Magyar Építőművészek Szövetsége épületének éttermében áll) és figurákat készített. Élete utolsó másfél évtizedében terrakottáról samottra váltott, művészetében pedig helyet kaptak a görög mitológia és a népi mondakincs alakjai is. 1977-ben, hetvenöt éves korában hunyt el, életművének számos darabját a szentendrei Kovács Margit Kerámiamúzeum, illetve a győri Kovács Margit Múzeum őrzi.
Tripla szextett (1980) I. Allegro legierissimo, esatto Tripla szextett (1980) II. L'istesso tempo, ma quasi libero Tripla szextett (1980) III. Esatto Öt kánon József Attila verseire, szoprán hangra és kamaraegyüttesre (1977) 1. Ballada 2. Szerelmes kiszólás 3. Ringató 4-5. (Kik csak hallották) - Rejtelmek Szoprán-klarinét kettős - népi szövegekre (1979) 1. Találós kérdés Szoprán-klarinét kettős - népi szövegekre (1979) 2. Ráolvasás igézetre Szoprán-klarinét kettős - népi szövegekre (1979) 3. Balladarészlet és finnugor madárdaltöredék Motetta vegyeskarra és oboára 1. Introitus 2. Incipit 3. Tárlatvezetés Kovács Margit munkái között – kultúra.hu. Musica ficta 4. Cantus firmus: "Pather Michael Fenesi tulit Colosuarino" 5. Conductus 6. Hoquetus 7. Motetus Második kóruskönyv I. (1972-1985) 1. Virágének (Szilágyi Domokos: Két virágének I. Második kóruskönyv I. (1972-1985) 2. Se nappalom, se éjjelem (Szilágyi Domokos: Két virágének II. ) Második kóruskönyv I. (1972-1985) 3. Mint mellékdal (József Attila: Tószunnyadó) Második kóruskönyv I. (1972-1985) 4.
1 oldal 1-59 találat, összesen 59.
A modern magyar kerámiaművészet egyik megteremtőjének munkája már közel hetvenöt éve bújik meg a város egyik ütőerén. Megyei Lapok. A főváros egykori üzletportáljairól Ismeretlen Budapest címmel futó, a pesti és budai oldal legrejtettebb, illetve leginkább ismeretlen helyeit és történeteit bemutató sorozatunkban már többször is megemlékeztünk: esett szó a két világháború közti modern legszebb alkotásairól, sőt, az első, pincérek helyett automatákkal működő éttermekről is. Ideje tehát folytatnunk a sort, bár ezúttal kissé eltávolodva a funkcionalista, egyszerű üveg- és fémportáloktól, hogy megismerkedjünk a város szívének egy elfeledett, ám annál jóval érdekesebb színfoltjával. A Nagykörút legrövidebb szakaszán, az alig több mint fél kilométer hosszú Szent István körúton járva az ember szebbnél szebb épületek alatt sétálhat át – hiszen ki ne pillantana fel néha egy pillanatra a Vígszínház jókora tömbjére, vagy csodálkozna rá a Jászai Mari téri villamosmegálló fölé magasodó épületeket díszítő szobrokra?
Ez a szócikk a rádióriporterről, szerkesztőről, tanulmányíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács István (egyértelműsítő lap). Kovács István ( Kolozsvár, 1919. január 1. – Marosvásárhely, 2001. október 31. [1]) romániai magyar rádióriporter, forgatókönyvíró, tanulmányíró. Életútja Édesapja, Kovács Gyula nyomdászmester, édesanyja, Persenczki Margit nyomdai segédmunkás volt. Szülővárosa Református Kollégiumában érettségizett (1937), a kolozsvári egyetem jog - és államtudományi karán szerzett diplomát (1942). A marosvásárhelyi OGYI rektori titkára (1947-58), a marxista tanszék lektora, az Orvosi Szemle technikai szerkesztője, a marosvásárhelyi magyar rádióadás osztályvezetője (1958-79). Első írása az Ifjú Erdélyben jelent meg (1933). Tárcáit, riportjait a Vörös Zászló közölte. A bukaresti magyar tévé -adás mutatta be A két Bolyai c. dokumentumfilmjét a Marosvásárhelyen őrzött Bolyai-ereklyékről (1970) és Emberek, házak, emlékek c. riportfilmjét a marosvásárhelyi munkásmozgalom történetéről (1971).