Amikor a hőmérséklet tartósan fagypont alá süllyed, még a szabadban tartott állatainknak is fedett helyre van szükségük, ahol a metsző hideg ellen védelmet találnak. Mire kell ügyelnünk az állataink tűrőképességét is próbára tevő fagyos téli időszakban? Amikor a hőmérséklet tartósan fagypont alá süllyed, még a szabadban tartott állatainknak is fedett helyre van szükségük, ahol a metsző hideg ellen védelmet találnak. Az eléjük tett élelem és víz ilyenkor hamar megfagy, inkább többször adjunk nekik enni-inni, kisebb adagokban. Megfázás, kihűlés A nagy bundával rendelkező kutyákat a szőrök között megrekedt levegő, valamint a bőr alatt az ősz folyamán lerakódott zsírréteg megvédi a fagy ártalmaitól. Mindent a spermáról, amit nem mertél megkérdezni. Fontos, hogy a kutya ne ázzon, bundája ne nedvesedjen át, mert akkor már elveszti hőszigetelő képességét, és az állat megfázik. A rövid szőrű kutyák nem bírják a nagy hideget, ezért őket célszerű fűtött, de legalább fedett helységbe vinni. A kutya testhőmérséklete 38-39 fok. Ha ez az érték a hőszabályozó rendszer zavara miatt 30 fok alá csökken, hamar bekövetkezik a kihűlés, és az ilyen állat már menthetetlen.
Sűrű, nyúlós, sárga nyálkás váladék termelődik. Jégkrém, fagylalt vagy hóevés után bekövetkező "büntetés". A nyelést fojtogató érzés kísérheti. Megfelelő szer krónikussá vált nátha esetén, mely megjelenési képét állandóan változtatja. Az orrváladék többnyire sárgászöldes, nem maró és sokszor vérrel keveredett. A szagérzékelés károsodik, a beteg állapota hűvös, friss levegőn javul. A szomjúságérzet csökkenhet. Phytolacca CH5: időnkénti fogcsikorgatás, amihez állandó köhécselés társul, mert a torok száraz, és így az állat képtelen a keményebb falatokat lenyelni. A mandulák duzzadtak és kipirosodtak. A betegünk feltűnően gyakran rázogatja a fejét. Hydrastis CH9: a garatgyulladás felszállva Eustach–kürt- és középfülhuruttá fejlődik. A torokban lévő nyúlós, sárgás nyálka miatt az állat hörög. A beteg feltűnően lehangolt. Husky játszik a hóban:) A kutya életét állandóan megkeserítő ún. konstitucionális anginára (alkati torokgyulladás) való hajlam orvosolható megfelelő alkati szerrel, mely kiváló áthangoló hatása révén véget vethet ezeknek a zavaroknak.
Mondjuk geopolitikailag olyan kurva sok választásunk nincs azért, ha tetszik ha nem nagyjából ez van. Ebben most lehetne csendesebben evickélni és nem teli pofával szídni Brüsszelt és ilyen látványosan nyalni a kínaiak, oroszok seggét (nyilván felmérték a lehetőségeket és azokat maxolják ki eképpen), de hogy e 3 hatalom között kell lavírozzunk (kiegészülve az USA-val) és ebből kell kihozzuk a legtöbbet, az nem kérdés. Aki ellenzékben van, az mostmár mondhatni évtizedek óta Oroszország és Kína ellenes, de ahogy hatalomra jut egyből igyekszik mindenki ezekhez dörgölőzni, lásd korábbi baloldali kormányok, fidesz, stb. Nyugaton sincs ez kifejezetten másképp, ott elvi szinten szembefeszül egymással időnként egy-egy fél, de közben szarrá businesselik magukat a két országgal ugyanúgy, csak mivel ők írják a viszonyítási alapokat ez számukra belefér, nálunk meg nehezebben viselik. Szóval nem mondom, hogy alaptalanok az ilyen jellegű felmérések, kijelentések, de baszott álszentek is egyben és kizárólag egyfajta nézőpontból közelítik meg a helyzetet
A Monty Python-csoport Macska Összezavaró Kft. (Confuse-a-cat Ltd. ) részből ismert jelenet jut eszembe a Stúdió K Szürke galamb előadásán elmélkedve. Abban a fekete macskának végül sikerül összezavarodnia és bemegy a házba. Én még bambán tekintek magam elé. A rendszerváltáskor íródott Tar Sándor bűnregényéből Horváth Csaba rendezte előadást bő egy éve tartják műsoron a Ráday utcai színházban. A majdnem háromórás, egy szünetes előadás után hazafelé ballagva a fagyos Palota-negyedben már érzem, hogy nem lesz könnyű írni róla. Most hozzám beszélsz? Nem könnyű, mert bennfentes, következetesen öntörvényű előadást láttam. Nem derül ki, hogy mi a rendezés célja. Kit és miért akar megszólítani? A cselekmény kaotikusan követhetetlen, a bűnregény szereplői szeparált belső utalásokkal teli világokat hoznak létre. A díszlettelen fekete térben sejlik fel az a rendszerváltozás korabeli hangulat, ami sokak számára egyáltalán nem mond semmit. Tapogatózok. A plafonról csálén egy neonlámpa lóg. Akik nem olvasták a '90-es évek elején a Beszélő friss számait, melyben megjelentek Tar Sándor krimi történetei, azok kifejezetten nehéz helyzetben lehetnek.
1991 és 1999 közt a Holmi szerkesztőbizottsági tagja. Első könyve elbeszéléseket tartalmazott, 1981-ben jelent meg A 6714-es személy címmel. Ezt számos prózaműve követte: Miért jó a póknak (elbeszélések, 1989), A te országod (novellák, 1993), Ennyi volt (novellák, 1993), Minden messze van (kisregény, 1995), A mi utcánk (regény, 1995), Szürke galamb (regény, 1996), Lassú teher (novellák, 1998), Nóra jön (novellák, 2000), A térkép szélén (novellák, 2003), Az alku (novellák, 2004). Tar mindig Magyarországról írt. Csalódottakról és megcsalatottakról, jobb sorsra érdemes álmodozókról. Sokat tudott arról, amit leegyszerűsítve úgy nevezünk: kiszolgáltatottság. Mindig két pólus köré gyűltek magnetikus mondatai: az egyik a rendet hazudó káosz, a másik az emberi természet. Bizonyos, hogy napjaink egyik legjelentősebb írója volt. A József Attila-díjas írót a Magvető Kiadó saját halottjának tekinti. A Magvető Kiadónál megjelent művei A 6714-es személy (1981) A mi utcánk (1995), Szürke galamb (1996), Lassú teher (1998), Nóra jön (2000), A térkép szélén (2003), Te következel (2008) Díjai A Mozgó Világ szociográfia pályázatának első díja (1976), A legjobb első kötet díja (1981), Déry-jutalom (1985), Soros-ösztöndíj (1986), A jövő irodalmáért díj (1989), Darvas József-díj (1989), Artisjus irodalmi díj (1990), A Művészeti Alap irodalmi díja (1992), Alföld-díj (1993), Nagy Lajos-díj (1994), Soros-ösztöndíj (1994), Krúdy-díj (1995), József Attila-díj (1997), Márai-díj (1998), A 31.
1 Fotó: Schiller Kata Azt hinné az ember, regényt könnyebb színpadra adaptálni, mint egy csokor novellát, de feltehetően ez csak a kívülálló naiv elképzelése. Ezt sem a műfaj határozza meg, hanem a szemlélet, bár a műfaj sem mellékes, főleg, ha eleve (bármilyen szabad, de) sajátos szabályokkal rendelkezik. A Szürke galamb eredetileg bűnregény, mozaikszerű, sejtelmes, fokozatosan kibomló cselekménnyel, amelyben egy sor rejtély vár megoldásra, felderítésre, összerendezésre. Lélektani opust nyilván könnyebb színpadra alkalmazni, mert ott a szereplők belső mozgatórugói maguktól viszik előre a dramaturgiát – és Mikó Csaba le is csap arra a kevés pszichológiai szálra, amely kínálkozik. Sőt, fel is dúsítja némelyiket, például Molnár, a rendelkezési állományba helyezett (értsd: ideiglenesen félreállított), de a nyomozásba bevont hadnagy magánéletét, amelyet a melléje rendelt rendőrnő, név szerint Malvin váltig feszeget. A feszegetés a végkifejletből persze érthető, de elburjánzását mintha Mikó maga is enyhíteni próbálná azzal, ahogy Molnár folyamatosan elhessegeti a témát.