Remélem ezzel a bejegyzéssel sem mondok újat, de nem árt átgondolni ezeket az alapvető ismereteket. Azért sem, mert sokszor pont ezekről feledkezik meg az ember, aztán csodálkozik, hogy nem sikerült úgy közölni az információt, ahogyan azt szerette volna. A kommunikáció fajtái • Emberi • Biológiai • Állati Az állati kommunikáció mindenki számára érthető, a biológiai a növényekre vonatkozik, ezeket hagyjuk a biológusokra, és egyéb tudósokra. Ami minket szakmai szempontból érdekel, az emberek közti kommunikáció. Ennek alapvetően két fajtája van: Verbális Non verbális Azaz, szóbeli, és nem szóbeli. Az első nem igényel túl sok magyarázatot, utóbbinak azonban sok formája van, amit munkánk során mi is használhatunk, kihasználhatunk. Most röviden tekintsük át ezeket! Metakommunikáció A nem verbális kommunikáció jelrendszeréhez tartozik, mely a verbális kommunikáció kíséri. Nem önálló nyelvrendszer, nem választható el az emberi nyelvtől, de a kommunikációnak fontos kísérője, segíti a megértést.
Ezek teszik lehetővé az interakciót. – Jakobson e tényezők mellett a nyelvi kommunikáció alapfunkcióit is meghatározta. Ezek a funkciók a beszédben nem választhatók mereven szét, de a megnyilatkozás típusától függően egyik vagy másik előtérbe kerülhet. – A referenciális (közlő, tájékoztató) funkció a kontextussal van kapcsolatban. Nyelvi formái lehetnek az útbaigazítás, hirdetés, üzenetközvetítés, előadás stb. – Az emotív (érzelmi) funkció a beszélőnek az üzenettel kapcsolatos érzelmeit, indulatait, hangulatait fejezi ki. Nyelvi kifejezőeszközei gyakran az indulatszavak lehetnek. – A konatív (felhívó) funkció a címzettre irányul, annak befolyásolására szolgál. Nyelvi formái lehetnek a megszólítás, felszólítás, meghívás, tudakozódás stb. – A fatikus funkció a kommunikáció létrehozására, fenntartására, meghosszabbítására vonatkozik. Nyelvi megnyilvánulásai lehetnek a köszönés, megszólítás, bemutatás stb. – A metanyelvi funkció a kódra utal, a nyelv segítségével magáról a nyelvről szól a kommunikáció.
Ősibb, régebbi a verbálisnál, ezért nehezebben kontrolálható. Ösztönös, míg a verbális tudatos. Nem egységes jelrendszer, kultúránként eltérő, adott társadalomban és kommunikációs szituációban van értelmük. Kifejezi a feladónak a címzetthez való viszonyát, a kommunikációs felek csatornához való viszonyát, és a kommunikációnak a környezethez való viszonyát
Közlő vagy feladó (aki beszél). 2. A címzett vagy vevő (akinek beszélnek). – A feladó és a címzett állandó kölcsönhatásban vannak. 3. A közlemény, az üzenet (részben vagy egészben közös ismeretekre van szükség) 4. Kód. A közleményt kifejező nyelv, vagy jelrendszer. Ennek elemei és szabályai, amelyeket a résztvevők kölcsönösen ismernek. 5. A kontextus, beszédhelyzet, vagy szituáció. Az a kommunikációs közeg, amelyben a közlemény megkapja a maga teljes jelentését. 6. A közvetítő közeg, vagy csatorna – kontaktus. Az információ továbbításának az eszköze (telefonvonal, internet, levegő stb. ). – a feladó mindig az, aki a címzettnek valamilyen üzenetet küld. Ahhoz, hogy ez az üzenet mind a két fél számára érthető legyen, szükség van egy közös kódra, amely hatékonyan akkor tud működni, ha létezik egy kontextus, egy összefüggés, a valóság (az, amiről szó van). A kontaktus a fizikai csatornát (auditív, vizuális stb. csatornák) jelenti, a pszichológiai kapcsolatot feltételezi feladó és címzett között.
Ha csak második jelentését vesszük figyelembe, akkor is világossá válik: a lényeg az, hogy valamilyen kapcsolatban álló felek egy általuk kialakított jelrendszerrel képesek egy- mással valamit közölni, s ily módon befolyásolni egymás viselkedését. A jel ebben a folyamatban bármi lehet, ami nemcsak önmagával azonos, hanem még valamire utal. – "Jel az, ami az érzékelésnek önmagát, a léleknek pedig önmagán kívül valami mást tár elébe" (Augustinus: Vallomások) – így eredetük alapján megkülönböztetjük: – a természetes jeleket, (pl. a füst a tűz jeleként), és a – mesterséges jeleket, (pl. a nyelvek, a jelképek). Az, hogy egy-egy jel mire utal, megegyezés kérdése. A jelekkel foglalkozó tudományág, a szemiotika fejlődése, kutatási eredményei nagyban elősegítették a nyelvi kommunikációs folyamat feltárását, leírását. 3. A nyelvészetben a kommunikációs folyamat tényezőinek meghatározása – Jakobson nevéhez kötődik. Rendszerében 6 tényezőt különített el: a feladót, a címzettet, az üzenetet, a kódot, a kontextust és a kontaktust: 1.
Leírás Év, oldalszám: 2005, 2 oldal Nyelv: magyar Letöltések száma: 255 Feltöltve: 2010. július 30 Méret: 71 KB Intézmény: - Csatolmány: - Letöltés PDF-ben: Kérlek jelentkezz be! Értékelések Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első! Új értékelés Mit olvastak a többiek, ha ezzel végeztek?
2022. április 1. Egy könnyű pohárkrémre nehéz nemet mondani! Amíg nincs itt a friss barack szezonja, jöhet a jó minőségű konzerv és a lekvár. Egyszerű túró rudi torta alla. Elkészítés A tejszínből habot verünk. A mascarponét kikeverjük a túróval és a kétféle cukorral, majd hozzáforgatjuk az apróra vágott sárgabarackot és a tejszínhabot. 4 desszertes pohár aljába beletördelünk 1-1 babapiskótát, erre kerül 1-1 evőkanál baracklekvár. Rákanalazzuk a krémet, a tetejükre a maradék lekvár és babapiskóta jön. Behűtve tálaljuk. Ezt a pohárkrémet is próbáld ki: Cukormentes túró rudi pohárdesszert
Iratkozz fel hírlevelünkre Értesülj első kézből legújabb receptjeinkről és érdekességeinkről. Az Adatkezelési Szabályzatot elfogadom és hozzájárulok, hogy a weboldal használata során megadott adataimat a jelenleg érvényben lévő jogszabályokban meghatározott célból kezelje. *
Ezután ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, szórjuk meg az ételízesítővel és főzzük puhára. A tejfölt keverjük simára a keményítővel és egy kevés főzőlével, majd öntsük a főzelékhez, és kevergetve pár perc alatt sűrítsük be. Tálaláskor ízlés szerinti feltéttel kínáljuk. Jól illik a sült húsokhoz, fasírtokhoz, de így magában elkanalazgatva is nagyon finom.
Gyerekkorunk kedvence, a Túró Rudi ihlette ezt a finom, krémes, csokis-túrós finomságot. Az alján vékony, kakaós tészta lapul, amelyre nagy adag krémes túrótölteléket kanalazz. A tetejét egyszerű olvasztott csoki vonja be, ha pedig igazán szép tortát szeretnél készíteni, díszítsd mandulaforgácsokkal. A legfinomabb házi Túró Rudi-torta: egyszerű kakaós piskóta az alapja - Recept | Femina. Túró Rudi torta receptje Hozzávalók Az alaphoz 5 dkg liszt 1 dkg cukor 1 tojás 1 csapott evőkanál cukrozatlan kakópor 1 teáskanál sütőpor A túrókrémhez 50 dkg túró 20 dkg porcukor 10 g porzselatin 2 csomag vaníliás cukor 2 dl habtejszín 1. 5 dl tejföl 1 dl víz 0. 5 citrom leve és reszelt héja A tetejére 10 dkg étcsoki 1 evőkanál mandulaforgács Előkészítési idő: 45 perc Elkészítési idő: 15 perc Elkészítés: A sütőt melegítsd elő 180 fokra. A lisztet szitáld egy tálba, majd keverd hozzá a kakaót és a sütőport. Egy másik tálban keverd habosra a tojást a cukorral, fokozatosan adagold hozzá a kakaós lisztet, és keverd csomómentesre. A masszát öntsd sütőpapírral kibélelt tortaformába, és told a sütőbe.