Synge: A Nyugat császára - Pesti Színház John Millington Synge (1871−1909), az ír szerzők egyik legnagyobbja, harminchét évet élt. Protestánsnak született, Írország legszegényebb katolikusai közé, gyengének és betegesnek a megmaradáshoz erőt igénylő sziget zord, dublini zugába, s költőnek egy olyan családba, ahol tiltották a versfaragást, de még a történetek kieszelését is. Kiskorában a pokol rémképei ijesztgették, aztán kamaszkorában, rácsodálkozva a természetre és Darwint olvasva, tántorgó lélekkel s mérhetetlen szenvedések közepette elvesztette a hitét. Elérte, hogy egyetemre kerüljön, tanulta is nagy buzgalommal a nyelveket, de a zene jobban kezdte vonzani. Nem lett belőle hegedűművész, mert – noha szívesen gyakorolt – nehezen tűrte a nyilvánosságot. Saját országa kezdte érdekelni, s verseket költött, hazafias hévvel. Önéletrajzában írja: "Ami csak ír volt, különleges értéket nyert bennem, és valami olyan – sem egészen emberi, sem egészen isteni – bájt sugárzott, mintha istennővel estem volna szerelembe. "
(Már egy ásóban sem lehet megbízni. ) Majsai-Nyilas Tünde, ifj. Vidnyánszky Attila - A Nyugat császára (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa) Ami Christyvel a faluban történik – egymásba szeretnek a kocsmáros vagány lányával, versenyeket nyer, rajongói ünneplik –, az neveléspszichológiai szempontból úgy is magyarázható, hogy egy gyerek, akit az apja ridegen, szidalmazva, pocskondiázva nevelt, megtáltosodik az érdeklődő, támogató, elismerő közegben. Bár lényegében mindegy, mert jóra nem vezet ez sem. Fontos distinkció: Christy nem hazudott annak érdekében, hogy vállukra emeljék az emberek. De ha tudta volna, hogy ebben az unatkozó faluban karriert lehet csinálni egy véres bűncselekménnyel, alighanem bevallotta volna elkövetés nélkül is. A Pesti Színház Synge-bemutatóját Rudolf Péter rendezte, aki legutóbb három éve dolgozott itt, amikor a Lóvátett lovagokat vitte színre könnyed, bohó, fiatalos levegőjű Shakespeare-vígjátékként. A Nyugat császára láttán nem könnyű megítélni, hogy a rendező akar-e általa mondani valamit a világunkról.
1906-ban született, The Playboy of the Western World című, mély emberségről és hazaszeretetről tanúskodó darabjának 1907-es előadásakor mégis botrány tört ki, mely azóta is föl-föléled. Olyankor hazaáruló skriblernek kiáltják ki az írót. Még 1993-ban is volt egy konferencia, melyen megállapították róla: "Rossz ír volt, kiárusította, mocskolta nemzetét". A régebben Ungvári Tamás fordításában A nyugati világ bajnoka ként, majd Nádasdy Ádám magyarításában A nyugati part kedvence címen futó darab most Hamvai Kornél átköltésében A Nyugat császára címmel került színre a Pesti Színházban, Rudolf Péter rendezésében. Maga a mű nem született volna meg, ha a szerelmi szakítás után erőt gyűjtő, majd a nyirokrák első, nagy műtétje után lábadozó író nem ismerkedik meg annak idején William Butler Yeatscel, aki azt javasolja neki, menjen el a nyugati végekként számon tartott Aran-szigetekre, nézzen ott szét, és írja meg, amit lát. És Synge, miközben megjárta Londont, Párizst és Olaszországot is, vissza-visszatért Innishmore környékére, s a legnagyszerűbb néprajzosok érzékenységével gyűjtötte az információkat.
Ugyan már, fideszes rendezvényen fideszeseket fogsz látni:) Nem kell sírni, itt az esély leváltani őket, faszom kivan ebből a stockholm szindrómából. Fel is hívom pár ismerősöm, tegyél te is így.
Szilajságodnak kedves kis hibáit, Ha néha épen nem vagyok veled, Kimentik ifjuságod s csalfa bájid, Kit a kisértés, bárhol légy, követ: Szives vagy, igy könnyen megnyerhető; Szép vagy, s igy ostromokkal üldözött; S ha nő eseng: az, kit szült szinte nő, Megállhat-é az ily veszély között? De jaj nekem! Tekintsd az én kinom, S fedd bájidat meg s ifju lengeséged, A mely a kéjvarázszsal egyre von, És szegni késztet kétszeres hűséget: Nőkét, kiket szépséged megigéz, S tiédet, mert hozzám hűtlen te lészsz.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Az 1848. március 15. -én kitört forradalom nem volt előzmény nélküli. Közös uralkodója volt a két országnak, aki a Habsburg-házból került ki. Bár volt magyar Országgyűlés, ennek nyelve először a latin, majd a német lett. A magyar rendek törekedtek az önállóságra, a nemzet a függetlenségre. Én vagyok a veszély 2017. Az írásbeli dokumentumok megmutatják a forradalom európai jelentőségét is. A forradalom és szabadságharc dokumentumaiból [ szerkesztés] Beszéd a sajtószabadság tárgyában Zemplén megye gyűlésén [ szerkesztés] (1830-1849 között) "A censura, bárha törvény által is légyen sanctionálva, az applicatióban mindég az önkénység characterét viseli, azon önkénységnek, a mely annyival súlyosabb, mivel az emberi szabadság legnemesebb, legérzékenyebb oldalát, a lelket érdekli. Censura által bizodalmat soha sem nyert még egy kormány is, de bizodalmatlanságot igen is. A censura mindig idegen növény marad constitutionalis földön, a censura nem ad oltalmat a sajtó visszaélései ellen, sőt erősíti azon rosszat, a mely ellen harczolni látszatik, - ugyanis el lehet-e censura által nyomni csak egy gondolatot is, melyet annak szerzője közönségessé tenni állhatatosan akar?
Levél a hitveshez Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked, s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet, de mégis útnak indul, mint akit szárny emel, s hiába hívja árok, maradni úgyse mer, Szeptember [ szerkesztés] Ó hány szeptembert értem eddig ésszel! a fák alatt sok csilla, barna ékszer: vadgesztenyék. Mind Afrikát idézik, a perzselőt! a hűs esők előtt. Felhőn vet ágyat már az alkonyat s a fáradt fákra fátylas fény esőz. Sziasztok! Én csak kérdezni szeretnék, hogy hol lehet megtalálni a neten a budapesti escortokat? Egy ismerősömre vagyok kiváncsi, hogy űzi e az ipart🤔köszönöm🤗 : hunescorts. Kibomló konttyal jő az édes ősz. Naptár – 1940 Erőltetett menet Külső hivatkozások [ szerkesztés] Erőltetett menet. Válogatott versek