A Könyvvizsgálók lapja mellett a határozatok a honlapon is elérhetőek. Küldöttgyűlés határozatai Elnökség határozatai A bizottsági ülésekről készített összefoglalók 9. A törvény alapján közzéteendő jogszabálytervezetek és kapcsolódó dokumentumok; a helyi önkormányzat képviselő-testületének nyilvános ülésére benyújtott előterjesztések a benyújtás időpontjától 10. A közfeladatot ellátó szerv által közzétett hirdetmények, közlemények A kamara honlapján: 11. A közfeladatot ellátó szerv által kiírt pályázatok szakmai leírása, azok eredményei és indokolásuk 12. A közfeladatot ellátó szervnél végzett alaptevékenységgel kapcsolatos vizsgálatok, ellenőrzések nyilvános megállapításai 13. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények intézésének rendje, az illetékes szervezeti egység neve, elérhetősége Főtitkári hivatal Elérhetőség 1063 Budapest, Szinyei Merse utca 8. Közigazgatás - Magyar Könyvvizsgálói Kamara. Telefonszám: +36-1-473-4500 +36-1-473-4520 Faxszám: +36-1-473-4510 Elektronikus levélcím: A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények intézésének rendjét és az egyéb adatokat a közzétételi szabályzat tartalmazza.
Szervezet bemutatása, célja, hivatása Szervezet feladatai Szervezet elérhetősége 1997-ben megszületett a könyvvizsgálatról és a kamaráról szóló törvény, s ugyanabban az évben - jelentős közfeladatokkal felruházva - létrejött a Magyar Könyvvizsgálói Kamara. 2007-től új törvény szól a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről. A gazdasági társaságokról szóló törvény a társaságok törvényes működésének első számú biztosítékaként tekint a könyvvizsgálóra. Természetesnek tartjuk, hogy a pénz és tőkepiaci törvények ugyancsak jelentős szerepet szánnak a könyvvizsgálatnak. A Magyar Könyvvizsgálói Kamarának erre a szerepkörre kellett felkészítenie - a ma már több mint 5000 regisztrált magánszemélyből és mintegy 2000 nyilvántartásba vett társaságból álló - tagságát. A kamarai önkormányzati szabályok megalkotása, a működés feltétel- és kapcsolatrendszerének kiépítése befejeződött. A gyorsan változó világunkban a könyvvizsgálat követelményei is jelentősen átalakulnak, a feltételek szigorodtak.
Hozzáférés módja: postai vagy elektronikus úton Költségtérítés mértéke: A kamara a kiadvány előfizetési díját a kamarai tagoktól átvállalja. Nem kamarai tagok esetében a költségtérítés mértéke itt megtekinthető. Könyvvizsgálók lapja A kamarai szervek tevékenységének ismertetése, küldöttgyűlési és elnökségi határozatok közzététele, beszámolók, felhívások, közzétételek, szakmai kérdések megjelentetése. Ingyenes 8. A testületi szerv döntései előkészítésének rendje, az állampolgári közreműködés (véleményezés) módja, eljárási szabályai, a testületi szerv üléseinek helye, ideje, továbbá nyilvánossága, döntései, ülésének jegyzőkönyvei, illetve összefoglalói; a testületi szerv szavazásának adatai, ha ezt jogszabály nem korlátozza A kamara testületi szerveinek döntéshozatali eljárását a kamara alapszabályának V. fejezete, a küldöttgyűlés ügyrendi szabályzata, az elnökség ügyrendje, illetve a bizottságok szervezeti-és működési szabályzatai részletezik. Elnökség ügyrendi szabályzata Küldöttgyűlés ügyrendi szabályzata Bizottságok A testületi ülések nem nyilvánosak, az elnökségi ülés jegyzőkönyvébe a kamarai hatósági eljárásokkal és fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos rész kivételével a kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek betekinthetnek, arról hiteles másolatot kérhetnek.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Villány címerével foglalkozik. Virágos pecsétje, 18. század. 1950-től Villány része Villány címere álló, halfarkú reneszánsz pajzs arany mezejének zöld udvarán balról jobbra haladva fekete kalapos, kék inges, vörös nadrágos, fekete csizmás, illetve fekete kalapot, vörös inget, kék kötényt és fekete csizmát viselő férfi vállukon átvetett rúdon emberfej nagyságú zöld szemekből álló, embernyi két zöld levél között fekete kacsot nővesztő óriási szőlőfürtöt visz. Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. A pajzs felső élén vörös bélésű, arany szegélyű és rostázatú ezüst sisak található, nyakában arany szalagon arany medállal. A sisakon rubinokkal és zafírokkal ékes ötágú (három levél között két csonkon egy-egy zafír) aranyos korona díszlik. A sisakdísz: két aranyló búzakalász között balról benyúló, vörös undért viselő, vágott jobb kar ezüst szablyát tart. A foszlányok: jobbról kék és ezüst, balról zöld és ezüst. A pajzs aranya azt az anyagi és szellemi gazdagságot fejezi ki, amelyet a település képviselt és képvisel.
Az el nem kötelezett országoknak nincs szorosan vett szervezetük. A legmagasabb szintű döntéshozó szerv az államfők és kormányfők találkozója, amelyre általában háromévente kerül sor, a csúcstalálkozók között a mozgalmat a főtitkár koordinálja. A mozgalom tevékenységének nagy része az ENSZ-ben zajlik, itt található a koordinációs iroda is, amely irányítja a munkacsoportokat és bizottságokat. A mostani teheráni csúcstalálkozón jelen lesz az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun, továbbá Mohamed Murszi egyiptomi elnök is, aki átadja a mozgalom soros elnöki tisztségét Iránnak. Murszi személyében az 1979-es iráni iszlám forradalom óta először látogat egyiptomi államfő Teheránba. A konferencián az iráni atomprogramon kívül a szíriai helyzetet is megvitatják. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
2012. augusztus 29. 18:41 MTI Az el nem kötelezett országok 16. csúcstalálkozóját tartják augusztus 30-31-én Teheránban. A tanácskozás szakértői szinten már augusztus 26-án elkezdődött. Az el nem kötelezettek mozgalma (Non-Aligned Movement/NAM) jelenleg 120 országot tömörít (ez az ENSZ-tagállamok majdnem kétharmada), további 17 ország és 10 nemzetközi szervezet megfigyelőként vesz részt tevékenységében. A mozgalom eszmei alapjait 1955 áprilisában, az indonéziai Bandungban rendezett konferencián 29 ázsiai és afrikai ország államfői rögzítették (békés együttműködés, az emberi jogok biztosítása, be nem avatkozás, a kis és nagy nemzetek egyenlősége). Az alapító találkozót 1961. szeptember 1-6. között Belgrádban 25 ország képviselőinek részvételével tartották meg, köztük volt egyebek között Joszip Broz Tito jugoszláv elnök, Dzsaváharlár Nehru indiai kormányfő, Gamal Abdel Nasszer egyiptomi, Kwame Nkrumah ghánai és Szukarno indonéziai államfő. A résztvevők kimondták, hogy a tagországok nem lehetnek szövetségi rendszerek vagy védelmi paktumok részesei, így akarva kivonni magukat a "kétpólusú világban" kialakult hidegháborúból.