A konyha hatékony átalakítására használt egyik legkülönlegesebb stílus az Art Deco, amely évről évre egyre népszerűbb. Mindenekelőtt a kifinomultság és a funkcionalitás szerves kombinációja miatt értékelik, amely lehetővé teszi a legmerészebb tervezési ötletek életre keltését. A kívánt eredmény eléréséhez elegendő figyelembe venni a konyha ilyen stílusú díszítésének alapvető szabályait, amelyekre az olvasó figyelmébe bemutatott anyagot fordítják. Stílus jellemzői A leírt irány, más néven "Art Deco" és "Jazz Modern" Franciaországból indult ki a múlt század 20-as éveinek közepén. Néhány év alatt sok más országban is elterjedt (USA, Németország, Olaszország, Szovjetunió), és negyed évszázadon át volt a népszerűsége csúcsán. Ami az Art Deco találkozásánál keletkezett stílusokat illeti, ezek a modern és a neoklasszicizmus, kiegészítve az ókorhoz és az egzotikumhoz kapcsolódó elemekkel. Eklektikájának köszönhetően az Art Deco a tudomány és a technika legújabb vívmányaival felszerelt, luxus és jellegzetes belső terek szerelmeseinek igazi leletté vált.
A Az art deco stílusú konyha díszítéséhez támaszkodnia kell a főbb jellemzőire: Geometria. A bonyolult formák harmonikusan keverednek a tiszta vonalakkal és kontúrokkal. Dekorativitás. Mindenféle figura, festmény és egyéb művészeti tárgy hangsúlyozza a díszlet eredetiségét. Magas ár... A hamisítás és az olcsó anyagutánzatok elfogadhatatlanok. Szimmetria. Az építészeti elemek a legapróbb részletekig átgondoltak és egyetlen kompozíciót alkotnak. Konyha színe Az Art Deco nem tűri a kirívó színeket - a tompított tónusok jellemzőek rá. A fekete-fehér dominál a konyhai kivitelben. A szigorú monokrómot higgadt, nem feltűnő színek tartozékaival hígítják: ha kéket használnak, akkor mély indigót, ha a zöldet olajbogyó vagy sötét smaragd. Népszerű a természetes nemes fa színei, valamint a szürke minden árnyalata. A fotó egy elegáns art deco konyhabelső, márvány díszítéssel és szokatlan mennyezettel. Az art deco stílust, hasonlóan senkihez, ragyogás és kontraszt jellemzi. A fényűző fényt nemesfémek hozzáadásával érik el.
Tartalom: Stílus történet Szín és kiegészítők Milyen anyagok alkalmasak? bútor Konyha-nappali Konyha étkezővel Az Art Deco rendkívül következetes stílus. A szecessziós időszak után jött létre. Ez egyfajta válasz a modernista belső terekben uralkodó térbeli fegyelem hiányára. Az art deco stílusban érdemes az egész házat vagy lakást díszíteni, ha a "The Great Gatsby" című film sorozatának rajongója vagy, Leonardo DiCaprioval a főszerepben. A játékos és elbűvölő luxus minden szobát kitölti. Bár a nappali vagy a hálószoba elrendezése viszonylag egyszerű, a konyha ebbe az irányba történő megtervezése kihívást jelenthet. Ez a cikk segít megérteni, hogyan kell ezt megtenni. Az art deco emelkedése A lakberendezők őrültek a látványos elrendezésektől, amelyek hasonlóak a The Great Gatsby filmben bemutatotthoz. A beépített parketta, a márványburkolatok és az ólomüveg lámpák az 1920-as években Art Deco néven született dekoratív stílus egyik legfontosabb jellemzői. És bár története csaknem száz évvel ezelőtt nyúlik vissza, ez továbbra is egy olyan tendencia, amellyel a stylistok örömmel térnek vissza, például a konyha felszerelése mellett.
shopping_basket Széles választék Több száz különféle összetételű és színű garnitúra, valamint különálló bútordarab közül választhat Bárhol elérhető Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van thumb_up Intézzen el mindent online, otthona kényelmében Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van
A nappaliba beépítésre került egy kandalló is. Tervező: IFUB, Fotók: Sorin Moral
La ökológiai lábnyom ez egy olyan mutató, amelyet a földre gyakorolt társadalmi hatás mértékének megértésére használnak. Ezt a koncepciót 1996 -ban javasolták William Rees közgazdász és Mattis Wackernagel ökológus tanácsára. Ez a mutató segít megismerni a bolygó regenerációs képességét és a rendelkezésre álló erőforrások fogyasztásának ütemét. Az ember minden évben elfogyasztja a bolygó összes rendelkezésre álló erőforrását, ezért környezeti összeomláshoz érkezünk. Ebben a cikkben mindent elmondunk, amit az ökológiai lábnyomról tudni kell, mik azok jellemzői és jelentősége. Mi az ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom a környezet társadalmi hatásának mutatója. Ily módon méri a kereslet hatását a bolygó meglévő természeti erőforrásaira, összefüggésben azzal, hogy képes -e ezeket az erőforrásokat regenerálni. Más szavakkal, általában úgy határozzák meg, mint a teljes ökológiai termőterületet, amely szükséges ahhoz, hogy előállítsák a közönséges polgárok által egy adott közösségben elfogyasztott erőforrásokat.
Ide tartozik az ivóvíz, a mosáshoz, fürdéshez, kerti locsoláshoz használt víz, vagyis amit a vízóránk mutat. A közvetett vízlábnyomunk azonban jóval nagyobb lehet ennél: a húsfogyasztás, a mezőgazdasági ültetvények locsolása, vagy az olyan termékek fogyasztása, mint a kávé, avokádó erősen megdobhatja a fejlett országokban élő emberek vízlábnyomát. Mi a menete az ökológiai lábnyom kiszámításának? Az ökológiai lábnyom kiszámítása során igyekeznek figyelembe venni az adott egyén, ország stb. fogyasztási, közlekedési, energiahasználati szokásait és a statisztikák alapján megállapítanak egy becsült adatot. Az ökológiai lábnyom mérésének módszerét tudományos és statisztikai szempontból is több kritika érte az elmúlt években. A számítási módszereket folyamatosan finomítják, hogy minél pontosabb, reálisabb képet kapjunk a Föld energiakészletének állapotáról. Még ha vannak is hiányosságai ennek a számítási módszernek, a lényeg, hogy érzékeljük, bolygónk energiakészlete és javai nem regenerálódnak olyan gyorsan, ahogy a jelenlegi életstílusunk megköveteli.
Ökológiai lábnyom számítás Az alábbi kérdésekre a honlap felkeresése után válaszolj! Az egyes rész- területek és tevékenységek eredményeit rögzítsd a kérdések utáni táblázatba! A - Táplálkozás 1. Milyen gyakran eszik Ön húsételeket (marha, sertés, csirke, hal, tojás és tejtermékek)? Ha egyik kategória sem fedi le pontosan a válaszát, akkor hozzávetőlegesen becsülje meg. Soha (vegetáriánus) Ritkán (majdnem vegetáriánus) Alkalmanként Gyakran Nagyon gyakran Szinte mindig (majdnem mindegyik étkezésében fogyaszt húst, tojást vagy tejterméket) 2. Az Ön által fogyasztott élelmiszerek mekkora része nem helyben termett (300 km-nél messzebbről származik)? Csomagolt és távolabbról származó élelmiszereket vásárolok Kb. a háromnegyede nem helyben termett Kb. a fele nem helyben termett Kb. a negyede nem helyben termett A legtöbb általam fogyasztott élelmiszer nem feldolgozott, nem csomagolt és helyben terem B - Lakáskörülmények 3. Hány személy lakik az Ön háztartásában? Ebből kiszámítható, hogy Ön milyen arányú hatást gyakorol a háztartására.
10. Milyen gyakran utazik Önnel valaki? Szinte sohasem Alkalmanként (kb. 25%) Gyakran (50%) Nagyon gyakran (kb. 75%) Szinte mindig E - Légi közlekedés 11. Átlagosan Ön hány órát utazik repülővel évente? 100 órát 25 órát 10 órát 3 órát Nem utazom repülővel F - Szemetelés 12. A többi emberhez képest Ön mennyi szemetet termel? Sokkal kevesebbet Kb. ugyanannyit Sokkal többet Az Ön teljes ökológiai lábnyoma: hektár Táplálkozás lábnyom: Lakáskörülmények lábnyom: Tömegközlekedés lábnyom: Közlekedés autóval lábnyom: Légiközlekedés lábnyom: Közlekedés lábnyom összesen: Szemetelés lábnyom: a. Hány fő él a háztartásban? b. Mivel fűtöd a házad/lakásod? c. Hány vízcsap van a házban lakásban? d. Hol élsz? II. Étkezés a. Egy héten hányszor eszel húst vagy halat? b. Egy héten hányszor eszel otthon készített ételt? c. Ha ételt vásárolsz, igyekszel hazai/ helyi terméket venni? III. Közlekedés a. Milyen saját járművet használtok? b. Mivel jársz iskolába/munkába? c. Hetente hányszor használsz tömegközlekedési eszközt autó helyett?
A "karbonlábnyom" ("szénlábnyom") egy kifejezés, mely alatt egy személy vagy szervezet teljes – direkt és indirekt – üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátását értjük. Karbonlábnyoma (szénlábnyoma) van még a rendezvényeknek és a termékeknek is. Egy cég vagy szervezet teljes lábnyoma a kibocsátási forrásainak széles vertikumából tevődik össze. Kezdve a direkt hatásoktól, mint például a felhasznált üzemanyagok használata egészen az indirekt hatásokig, mint például a dolgozók munkába járása vagy az olyan kibocsátás, mely a beszállítói láncban helyet foglaló egyéb szervezetektől származik. Ez utóbbi alatt azt kell érteni, hogy ha például egy cég építőipari segédanyagok előállításával foglalkozik, akkor a beszállítók által a telephelyre szállított homok szállításának kibocsátása is az adott céget terheli – hiszen ha az építőipri segédanyagot előállító cég nem létezne, akkor nem is kellene homokot szállítani a cég telephelyére. Amikor egy szervezet szénlábnyomát vagy karbonlábnyomát számoljuk fontos, hogy megpróbáljuk a lehető legszélesebb körben azonosítani a kibocsátási forrásokat.