Hozzájárulok, hogy a Maródi és Fiai Kft. mint a weboldal üzemeltetője a honlap böngészése során sütiket (cookie-t) helyezzen el számítógépemen a látogatási szokásaimra vonatkozó adatok Tájékoztatóban meghatározott gyűjtése végett. Rendben! Elutasítom! Tájékoztató
Biztonsági adatlapok Legfrissebb biztonsági adatlapjaink az alábbi linkről letölthetőek:
Letöltések Biztonsági adatlapok, CBA árjelzők Az eddigiekkel ellentétben oldalunkról a biztonsági adatlapok és a kinyomtatható plakátok letöltéséhez regisztráció szükséges. Ehhez nincs szükség semmi extra adatra, mindössze az üzlet nevére, az Ön (mint kapcsolattartó) nevére és e-mail címére. A Regisztrációra kattintva a fenti adatok és egy választott jelszó megadása után azonnal elérhetővé válnak az eddig is letölthető tratalmak Regisztráció Letöltések Biztonsági adatlapok, CBA árjegyzékek Az eddigiekkel ellentétben oldalunkról a biztonsági adatlapok és a kinyomtatható plakátok letöltéséhez regisztráció szükséges. Fájlok: 2018-05-30 311. 57 KB 952 92. 94 KB 946 60. 53 KB 1. 049 105. 58 KB 931 88. 74 KB 1. 011 70. 89 KB 928 78. 59 KB 956 50. 57 KB 76. 4 KB 968 51. 55 KB 923 55. 11 KB 993 73. 9 KB 962 85. 73 KB 969 51. 11 KB 924 51. 36 KB 919 52. 58 KB 901 78. 25 KB 914 69. Biztonsági Adatlapok Letöltése 2018 / Biztonsági Adatlap Letöltés, Online Biztonsági Adatlap Adatbázis. 5 KB 903 74. 39 KB 955 76. 51 KB 940
Itt érdemes megjegyezni azt is, hogy természetesen a szavak kölcsönzése nem egyirányú. Ahogy a magyarban találhatunk cigány szavakat, úgy ez fordítva is igaz, a cigányban is akadnak szép számmal magyar szavak. Az egyes nyelvek szókincseinek ilyetén alakulása természetes jelenség. Vizsgálat tárgyát szokta képezni, vajon milyen okból, vagy milyen célból történik a kölcsönzés. Például a romani ind eredetű alap szókincsében nincs 'vonat' jelentésű szó, a Magyarországon beszélt cigány nyelvben ezért a magyarból kölcsönzött g ē ze š i (< gőzös), illetve újabban az ugyancsak magyar eredetű vonato (< vonat) szót használják. A cigányból a magyarba került szavak esetében nem valamiféle konkrét hiány pótlásáról van szó (vö. góré 'főnök', piál '(alkoholt) iszik', csór 'lop', lóvé 'pénz' stb. ), hanem bizonyos regiszterekre jellemző, sajátos stílusárnyalatok megjelenéséről. Lovári vagy romungró? Aki korábbi cikkünk hatására vagy ellenére megpróbálkozott a lovári nyelvvizsgával, az lehet, hogy elgondolkodott azon, vajon miért szokták például a magyar csaj szót cigány eredetűnek mondani, mikor cigányul a 'lány', jelentésű szó š ej, a nyelvvizsgán és a nyelvkönyvekben is ez szerepel.
A fentebbiek alapján viszont nem tudjuk megmagyarázni, hogy lett a cigány daral szóból a magyarban darel. Beleláthatjuk a -l képzőt, és azt gondolhatjuk, hogy a dar 'félelem' szóból ered, bár ez egyáltalán nem felel meg annak, ahogy a -l képzőt a magyarban használják, sem a magánhangzó-harmónia (* darol), sem a tővégi mássalhangzó miatt ( r és l végű szavakhoz a -z képző társul), ráadásul a tőből kiinduló képzésre létezik a darázik változat. Akkor viszont van-e olyan változata a cigánynak, ahol mégis ez az egyes szám harmadik személyű alak, hasonlóan a fentebbi példákhoz ( szovel, rovel stb. )? Igen, van, mégpedig a cigánynak a centrális és az oláh mellett egy harmadik nagy dialektuscsoportjában, az úgynevezett északi dialektusok közé tartozó szintóban. Django Reinhardt (1910–1953) belgiumi születésű francia jazz-zenész is szintó volt (Forrás: Wikimedia Commons / William P. Gottlieb (1917–2006)) Az egykor Magyarországon is elszórtan beszélt változat németországi eredetű, és így kapcsolódik a börtönszleng a cigányhoz: ahogy Kálmán László is utal rá egy cikkében, a cigány szavak a német tolvajnyelvből, osztrák közvetítéssel kerülhettek a magyar börtönszlengbe.
A csajok a verdában dumálnak Sokan tudják, hogy vannak cigány eredetű szavak a magyarban. Azt viszont, hogy pontosan honnan jönnek ezek, már nagyobb homály és tévhitek övezik. És akik már tettek nyelvvizsgát lováriból, talán még kevésbé értik, hogy miért mondják ezekre a szavakra, hogy a cigányból jönnek, mikor nem is hasonlítanak az általuk tanultakra. A nyest oldalain már többször szóba kerültek olyan kérdések, amelyek érintették a magyar nyelvben jelen lévő, cigány (romani) eredetű vagy cigány eredetűnek vélt szavakat. Azonban még a biztosan cigány eredetűekről sem olyan egyszerű egyértelműen meghatározni azt, vajon pontosan mely változatból, mikor és hogyan kerültek a magyarba. A nagy népszerűségnek örvendő lovári nyelvvizsga is tovább bonyolítja a helyzetet, mert annak alapján olykor úgy tűnhet, hogy a magyar szavak, amiket cigány eredetűnek mondanak, nem is azok. Az alábbiakban megkíséreljük kicsit árnyalni az általánosan elfogadott képet, és egyúttal választ találni olyan kérdésekre, amelyeket az elfogadott kép alapján nem tudunk eléggé meggyőzően magyarázni.
A pia ('ital') magyar elvonás az igéből. pulya, purdé gyerek A magyar és cigány nyelv kölcsönhatásának vizsgálata (Debreceni Egyetem) púró öreg A magyar és cigány nyelv kölcsönhatásának vizsgálata (Debreceni Egyetem) rajkó cigány fiú A magyar és cigány nyelv kölcsönhatásának vizsgálata (Debreceni Egyetem) rakló fiú A magyar és cigány nyelv kölcsönhatásának vizsgálata (Debreceni Egyetem) roma cigány Saját elnevezés: romani, romanoi.
ajvé – jaj, ó jajj ajvékol – jajveszékel ajrah – ágrólszakadt, koldusszegény vendég ajser – gazdag, módos, tehetős amhórec – műveletlen, tudatlan ember, paraszt ászerol – eltilt, kitilt, kizár, tilalmaz ássze! – egészségedre!
vakcinál(ás)* ( zagy): olt, beolt, leolt, szuriz (oltás, beoltás, leoltás, szurizás) stb. vakcináz* ( zagy): olt, oltást ad, oltást bead, szurit ad, szuriz stb... A szavak minősítései főként stílusuk alapján: * = a helytelenített szó megjelölése nyelvtisztaság (származás), nyelvhelyesség (alakiság) szempont já ból; ( biz) = bizalmas, bizalmaskodó, fesztelen, családias ( ideg) = idegen szó, idegenszerű ( nközi) = nemzetközi ( utca) = utcanyelvi ( zagy) = zagyvanyelvi, kevertnyelvi.. Fontosabb, javasolt irodalom. Az írás adatai, lelőhelye: Balázs Géza: Karantémák (Magyar Nemzet. Lugas. Anyanyelvünk. 2021. január 8., péntek). Bárczi Géza – Országh László (vezető szerkesztők): A magyar nyelv értelmező szótára. I. kötet. A–D. Akadémiai Kiadó, 1959 [ÉrtSz. ] [ A stílusminősítés és a nyelvhelyesség szempontjai: XXIV–XXV. o. A rövidítések és jelek magyarázata: az 1092. oldal utáni kihajtón]. Buvári Márta: Nyelvművelés-elmélet. Értékelvű nyelvművelés. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest, 2008.
Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a lexémákat tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány féle szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait. ) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. 1000 alatt [ szerkesztés] 15 Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át. [1] 100 Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át. [1] 300 Kb. egy 2 éves gyerek szókincse [2] 500 Kb. egy 2, 5 éves gyerek szókincse [2] A Közös Európai Referenciakeret A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.