Kukoricalisztes, gluténmentes süti/ piskóta. Egyre többször próbálok ki gluténmentes recepteket. Finom, ízletes sütiket lehet készíteni kukoricalisztből is. Ez a sütemény gyorsan, könnyen elkészíthető bögrés recept. Túrós változat itt: túrós-meggyes gluténmentes süti Mivel piskóta jellegű, ezért bátran felhasználhatjuk torta alapnak, tehetünk rá krémet, csoki öntetet. A bögre méret: a szokásos tejesbögre méret, nem a teáscsésze. Kukoricalisztes kevert sütemény szeletelő. A receptjeimben a teljes bögre mennyiség, az kb ujjnyival a bögre teteje alatt mérve, mintha tejjel, kakaóval töltenénk meg. Kukoricalisztes- gluténmentes süti/ piskóta recept: 5 tojás 1 bögre kukorica liszt 1/2 bögre kukorica dara 1 bögre cukor 1 cs. vaníliás cukor 5 dkg vaj olvasztott vaj 1 cs. gluténmentes sütőpor 1 citrom reszelt héja, kevés őrölt fahéj pici só általában teszek hozzá valamilyen gyümölcsöt. A fenti képen, kb 3 alma van hámozva, reszelve a tésztájába téve, de lehet 1-2 db sárgarépát reszelve, vagy egy kis darab sült sütőtököt keverni hozzá. kevés darabolt dió a tetejére.
Ha kíváncsi vagy további receptekre, gasztro-érdekességekre, kövesd a Zabosfai Ízőrzők Facebook-oldalát! A legfrissebb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!
Elkészítés liszteket elvegyítjük a sóval, szódabikarbónával, kakaóporral cukrot, vaníliás cukrot elkeverjük az ecettel (10%-os), majd hozzákeverjük az olajat és a vizet (felforralt és lehűtött, vagy gyöngyös vízzel jobb, mint csapvízzel) a vizes egyveleghez több részletben hozzákeverjük a szárazanyagokat. Sűrű massza lesz. sütés 180 fokon tűpróbáig ( kb 35-40 perc) sütőből kivéve megkenjük pikáns lekvárral (ribizli, meggy.. Sárgabarackos-kukoricalisztes sütemény - Zabosfa. ) csokimázzal bevonjuk Megjegyzés olyan mint egy piskóta eddig ez volt a legjobb állagú kevert tészta, amit tojás nélkül készítettem További édes tészták, sütemények További kevert tészták Van még két hírem. Tudod a jó és a rossz! Az ideális testsúly, forma, jó közérzet, magas energiaszint elérése, megtartása egy életre szóló projekt Elérni, felépíteni egy kérdés. Hogyan tartsuk meg hosszútávon? JÓ HÍREK ITT! ROSSZ HÍREK ITT!
Európa legnagyobb zsinagógáját, a romantikus, mór stílusban épült, monumentális Dohány utcai épületet ("Nagy Zsinagóga") 1859-ben adták át ünnepélyesen, ami az ellentétek további elmérgesedését eredményezte. A német Ludwig Förster (1797–1863) tervezte épület ugyanis ízig-vérig a megújulás jegyében, a gazdag, polgárosodott zsidóság igényeit kifejezésre juttatva született meg. Erről árulkodtak a tornyok, a keresztény templom szerkezeti elemei (háromhajós bazilika-alaprajz), a bima (a tóraolvasásra szolgáló lépcsős emelvény) helyett felállított szószék, az orgona, vagy a nők és férfiak elválasztásának lazább megoldása. Rumbach utcai zsinagoga. A zsidómúzeumot, melynek helyén egykor Theodor Herzl, a cionizmus megalapítójának szülőháza állt, jóval később, az 1930-as években építették a zsinagógához. A korábbi ismeretek és a mélyen rögzült hagyomány alapján a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga (Kis Zsinagóga) felépítése 1872-ben válasz volt a Nagy Zsinagóga megszületésére, illetve a zsidó kongresszus folyományaként a zsidó felekezet szétszakadására.
A II. világháború után visszatérők adományaiból már 1946-ra sikerült helyreállítani az épületet. 1959-ben a Budapesti Izraelita Hitközség (BIH) akkori elnöke, Sós Endre (1905-1969) író-újságíró a hivatalos indoklás szerint az épület életveszélyes állapota miatt lezáratta a templomteret, amelyet onnantól raktáraként használtak. 1979-ben az elhanyagolt tetőzet beomlott a tóra-szekrény feletti részen, majd a karzat jelentős része is leszakadt. 1982-ben az utcai részen működő imaterembe is betörtek ismeretlenek, így a megmaradt 10-15 hívős közösség jobbnak látta átköltözni a Wesselényi utca 7. alá. A hitközség 1988-ban adta el az épületet az Alba Regia Állami Építőipari Vállalatnak, amely 500 millió forintból próbálta felújítani a templomot. A Rumbach utcai zsinagóga és a zsidó felekezeti ellentétek - VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár. Az akkorra már teljesen lepusztult állapotba jutott zsinagóga felújítási terveit Zalka István építész jegyezte. A vállalat azonban a rendszerváltást követően csődbe jutott, így az ingatlan először a magyar állam, majd 2005-ben egy ingatlancserének köszönhetően a Budapesti Zsidó Hitközség tulajdonába került.