2009. július 1-je óta város. Jelenkor [ szerkesztés] Rácalmás életében meghatározó volt a 2006-os év, ekkor tették le a régió egyik legnagyobb munkáltatójának, a Hankook alapkövét. A gumigyár 2007-ben kezdte meg a termelést, munkát adva több mint 1000 embernek. 2010-11-ben a második ütemmel tovább bővült a gyár, hozzájárulva az itt élő emberek megélhetéséhez. 2013-ban bejelentették a gyár további bővítését. [6] [7] A koreai gyárral együtt új kultúra, gasztronómia is költözött a városba, a Jankovich-kúria területén koreai ételeket is megkóstolhatunk akár tradicionális környezetben is.
A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26%, református 5%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0, 2%, felekezeten kívüli 33, 9% (31, 8% nem nyilatkozott). [15] Nevezetességei [ szerkesztés] Jankovich-kúria – Jankovich család A Rácalmási szigetek természetvédelmi terület (Rácalmási Nagysziget) Az Ófalu Millenniumi park Modrovich–Bay-kúria ( Modrovich-kúria, Modrovich-kastély) – Modrovich & Bay család Királykút mellett középkori templom maradványai Ráctemplom Evangélikus-református templom, Széchenyi tér Jankovich kápolna Testvértelepülés [ szerkesztés] Dransfeld, Németország Források [ szerkesztés] Rácalmás története Rácalmás örökségei (Faluvédők) Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b Rácalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28. ) ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4. )
Iratkozzon fel oldalunkra, ha érdeklik az aktuális, kedvezményes ajánlatok, kreatív rendezvényhelyszínek és élményprogramok!
A két világháború közt egyre több budapesti polgár fedezte fel a kiváló természeti adottságokkal rendelkező települést, sorra épültek a nyaralók Rácalmáson és az akkor még a községhez tartozó Kulcson, amelynek hajóállomása volt. ( 1805 -ig Rácalmáson, a Nagysziget csücskénél volt a hajóállomás, de mivel a község nem fizetett hozzájárulást, a kikötőt áthelyezték Kulcsra. ) Nyaranta élénk társadalmi élet zajlott a fővárosi középpolgárság – írók, művészek, tanárok – nyaralóiban és így a községben is. Ennek vetett véget a második világháború, amely közvetlenül 1944 őszén érte el Rácalmást, a község 1944 novemberétől 1945 februárjáig a közvetlen frontvonalban volt, többször cserélt gazdát. A világháborút követően 1950 -től változott nagyot a település élete. Ekkor kezdték építeni Dunapentele -Sztálinvárost, a mai Dunaújvárost. Eleinte az építők "szállták meg" a községet, ideiglenesen itt szállásolták el egy részüket. Majd a már megépült ipari centrum "szívta el" a munkaerőt. Ez a folyamat az 1980-as évek végén, a '90-es évek elején fordult meg: egyre többen költöztek-költöznek ki a városból a községbe, nem utolsósorban a jó levegő, a kulturált környezet és a kiváló infrastruktúra miatt.
Rácalmás Duna -parti város Fejér megyében, a Dunaújvárosi járásban. Fekvése [ szerkesztés] Rácalmás város a Duna jobb partján, Budapesttől mintegy 61 kilométerre délre, Dunaújvárostól 4 kilométerre északra található, a 6-os főút és a Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal mellett. Története [ szerkesztés] A mai Rácalmás területe már az őskorban is lakott hely volt. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a neolitikum és a bronzkor embere is megtelepedett a Duna fölé magasodó löszparton. De megfordultak itt kelták, avarok, longobárdok és hunok is. A honfoglalás után magyar törzsek szálláshelye volt. Az első, a községre utaló írásos feljegyzés 1025 -ből származik, egy királyi adománylevél említi Szigetfő néven. Szigetfő név (később) Szigetfői Miklós királyi pohárnok neveként merül fel. A települést a Veszprémvölgyi apácák perelték tőle az 1295. december 10 -én kelt bizonyságlevél szerint. Magyar Országos Levéltár Dl. 1431 jelzet (E település nevét őrzi a Szigetfő utca. ) A mai Szigetfű családnév innen eredeztethető, habár a Szigetfő(ű) családok később – a Duna bal partján – a mai Tass község területén éltek.
(Némi túlzással Dunaújváros Rózsadombjának nevezik. ) A rendszerváltozás hatalmas fejlődést hozott a község életében. Az addig stagnáló település rohamléptekkel kezdett fejlődni. Mára csaknem száz százalékos a csatornázás, a vezetékes ivóvízellátás, a mobiltelefonok térhódításával ugyan csökkent a jelentősége, de a vezetékes telefonhálózatot tekintve a megye egyik legjobban ellátott települése. 2004 óta széles sávú internethálózat és a kábeltelevízió -hálózat működik. Nemrég fejeződött be az egykori Teleszki-kúria felújítása, itt a községi könyvtár és művelődési ház kapott helyet, s ezt rövidesen követte a község büszkeségének, a hosszas küzdelem után "visszaszerzett" Jankovich-kastély felújítása. Az épület klasszikus értékeit megőrizve korszerű konferencia- és idegenforgalmi központot tervezett a község önkormányzata, s ehhez jelentős kormányzati és EU-s pályázati pénzeket nyertek el. A konferencia-központot 2007. augusztus 20 -án átadták a nagyközönségnek. A korábban Rácalmáshoz tartozó Kulcs 1994 -ben lett önálló község.
A szelestei arborétum több szempontból is rendhagyó. Gróf Festetich Andor alapította 1873-ban ezt a felemelően szép ligetes és szabad területet, valamint sűrűbb erdei részleteket egyaránt tartalmazó, az angol tájkertépítési hagyományokat követő parkot. Festetich után Baich Mihály lett a park tulajdonosa és igazi gazdája. Az arborétumban több fajból álló fenyvescsoportok, tiszafa-sorral szegélyezett utak, szelídgesztenye liget, borostyánnal átszőtt szépséges erdőrészletek pihentetik a látogatók lelkét. A területen, az évelőkertben több ritka, védett és szép lágyszárú is él, például kockásliliom, királyné gyertyája. Rendhagyó az is, hogy az arborétum kialakítása óta nyitva áll a látogatók előtt. 78. Köszönjük az elmúlt öt év együttműködését, további sok sikert a … Vas megyei látnivalók listája: Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház, Jáki Apátsági templom, Kámoni Arborétum, Főnix Ház (Jurisics Vár elővára), és még több látnivaló Vas megyében. Arborétumok pest megyében található. Csécsenyi és Társa Kft. Teljes népesség: 257 688 fő (2011. jan 1. )
Látnivaló keresése a kiemelt településeken: Gödöllő, Szentendre, Visegrád, Pilisszentkereszt, Aszód, Budaörs, Cegléd, Dabas, Dunakeszi, Érd, Leányfalu, Mogyoród, Monor, Nagykőrös, Nagymaros
A szeptember fényei melegebb színeket lopnak a természetbe, vigasztalva ezzel is a nyártól búcsúzó, régi időkön merengő lelket. Arborétumok pest megyében olcsón. Ha egy kedves, álmos délutánon te is szeretnél a szelíden susogó lombok alatt lepihenni, tégy egy sétát hazánk legszebb arborétumainak egyikében, és hagyd, hogy elringasson a kora őszi színek és illatok harmóniája. Az egyik legnagyobb: Szarvasi Arborétum A Békés megyei Szarvas, illetve Békésszentandrás határán elhelyezkedő, a Kákafogi-holtág és a Körösök-völgye révén a víz megnyugtató atmoszféráját is fái és virágai közé csempésző Szarvasi Arborétum Magyarország egyik leghíresebb és legnagyobb épített kertje. A Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi területét képező, illetve a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának felügyelete alatt álló arborétum létrejötte az olasz származású Bolza család nevéhez köthető, ugyanis Bolza József gróf, közismertebb nevén Pepi - innen ered a Pepi-kert becenév is -, illetve felesége, Batthyány Anna kezdte meg a nagyobb arányú fás betelepítést a parkba.