Twitter Profile Facebook Profile Instagram Profile Youtube Profile Rólunk Publikációk LIMEN Bemutatkozás Aktuális szám Korábbi számok Szerzőinknek Horizont 2020 2021 2022 Gyorselemzések Szemle Körkép Migrációs Körkép Migrációs Szótár Évkönyv Médiabox Podcast Rendezvények Partnerek Kapcsolat Megjelenések Az új egyiptomi adminisztratív főváros szimbolikus és gazdasági célokat szolgál Migrációkutató Intézet 2021. február 6. Kossuth Rádió, Szombat reggel Kutatási igazgatónk, Marsai Viktor az egyiptomi kormány megaprojektjéről, az Új Adminisztratív Fővárosról beszélt a Kossuth Rádió Szombat reggel című műsorában, amelyben elmondta, hogy a beruházás egyszerre szolgál szimbolikus és gazdasági célokat. Egyiptom | Magyar Logisztika. (Fotó: ZDNet) Földgáz és dzsihád — Mozambikot sújtja az iszlamista terror Ausztriában minden negyedik lakos migrációs hátterű © Migrációkutató Intézet Mathias Corvinus Collegium Századvég Alapítvány
De még a kivételek sem segítenek, hiszen a Tahrir Square környéki minisztériumok, a Mogamma (a legnagyobb adminisztratív egység) és a parlament miatt a város azon részének infrastruktúrája egyszerűen túltelítődött, és ott sem lehet normálisan eljutni A-ból B-be. Kairó és agglomerációjának népessége az utóbbi évtizedekben gyorsan nőtt, nagyobb ütemben, mint ahogy a világ népessége növekszik, a kormány pedig időt szeretne nyerni. Emiatt indították például a "Two is enough" vagyis "Kettő elég"-kampányt, mely a gyermekvállalás visszaszorítását célozta meg, azonban ez nem igazán volt hosszútávon jó megoldás. Egyiptom - Észak-Afrika, Közel-Kelet - adat.one. A túlzsúfolt főváros. Forrás: Shutterstock/Puzzlepix Az ország nagy részét sivatag borítja, így a lakosság a Nílus és annak deltatorkolata környékére koncentrálódik, hiszen itt van ivóvíz és megfelelő termőföld a mezőgazdaságnak, na és persze barátibb klíma is. A Nílus adja az édesvízkészlet 97%-át, és a túlnépesedés ezért a vízkészlet hiányához is vezethet. A Szahara miatt azonban a városok terjeszkedési lehetőségei igencsak korlátozottak.
A feltárt csontok felénél alultápláltságra, illetve a megterhelő fizikai munkára utaló jeleket találtak. A fáraó uralkodására jellemző művészet az új fővárosban fejlődött ki teljesen. Ehnaton a templomok teljes szerkezetét megfordította. Hamarosan elkészülhet Egyiptom vadonatúj fővárosa. A hatalmas kiterjedésű, kelet-nyugati tájolású nagy Aton-templomnál nincsen tető, se fedett kapuk vagy átjárók – Aton sugarainak mindenhova be kell hatolniuk. A templom és az oltárok számára elegendő lett egy szimbólum: a napkorong a fénysugarakkal. A nyitott terek miatt pedig a terület szinte üresnek hatott. Az Amarna-reform a királyi pár addigi uralkodó, merev, formális ábrázolásmódjában is változást hozott: a hagyományos, az uralkodói aktust megörökítő jelenetek mellett egyre több olyan dombormű született, amelyen Ehnaton és családtagjai sokkal természetesebb formában, mindennapi tevékenységeik közepette, intim módon jelenik meg – ismert például olyan relief is, amelyen a pár egy harci kocsin, egymással csókolózva látható. Aton, az egyetlen A régi istenek bosszúja?
Az új főváros már épül, lakásokat is elkezdtek árulni. Egy 130 négyzetméteres lakóparki lakást 17 millió forintnyi egyiptomi fontért árulnak. Ez négyzetméterenként 130 ezer forint körüli átlagárat jelent. A projektet lebonyolító cég 51 százalékának az egyiptomi hadsereg a tulajdonosa, a kisebbségi résznek pedig a lakásügyi minisztérium. Ennek a cégnek a tulajdonába kerülnek majd azok a kairói középületek is, ahonnan az intézményeket átköltöztetik az új fővárosba, bár azt még nem tudják, hogy mihez kezdjenek velük. Épül a város. Fotó: AFP A hadsereg szerepvállalását a projektről többször író Guardian arra vezeti vissza, hogy ez a látványos beruházás segíthet megszilárdítani a Abdel Fatah el-Sziszi hatalmát. A korábban a hadsereget irányító El-Sziszi részt vett a 2013-as puccsban, amely során az első demokratikusan megválasztott egyiptomi elnököt, Mohamed Murszit eltávolították a hatalomból. El-Sziszi azóta egyeduralmat épített ki, két elnökválasztáson is kilencven százalék fölötti eredménnyel nyert.
A 40 milliárd dolláros projektet egy olyan cég fizeti, melynek 51%-ban a hadsereg, 49%-ban pedig a lakhatási minisztérium a tulajdonosa, ez pedig még jobban belemoshatja a civil életbe a hadsereget, miután az Egyiptom első demokratikusan megválasztott elnökét eltávolíttató Abdel Fattah el-Sziszi tábornok került hatalomra. A hadsereg az új lakások eladásából várhatóan iszonyatos mennyiségű pénzt fog bezsebelni, ahogy az ő cégük felel majd a Kairóban üresen hagyott épületek eladásáért és üzemeltetéséért, egyenesen az előző főváros szívében. Ezeket a bevételeket pedig arra költik, amire akarják, a kormánynak ugyanis nincs beleszólása a hadsereg pénzügyeibe. Már maga az építkezés egy hatalmas gazdasági lehetőség, amely rengeteg munkahelyet teremt például az építőiparban. Ezzel együtt Menshawy szerint sokan attól tart, hogy a hadsereg ezt kihasználva fog egyre jobban belefolyni az egyiptomi privátszférába, például azzal, hogy ők szállítják az építkezéshez szükséges nyersanyagokat olcsó munkabérű munkásokkal.
5600 Békéscsaba, Szeberényi tér 1 Evangélikus Nagytemplom információk Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, a békéscsabai Evangélikus Nagytemplom A békéscsabaiak egyik legnagyobb büszkesége a belvárosban található Evangélikus nagytemplom, mely nem csak Magyarország, de Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma. Kialakításának stílusa is egyedivé teszi magyarországi viszonylatban, hisz a copfból a klasszicizmusba való átmenet idején épült, amely stílust empire néven ismerünk. Alapkövét már 1807-ben lerakták, de a következő évek inflációja miatt csak 1813-ben kezdték el építeni, végül 1824-re készült el teljesen. Békéscsabai Evangélikus Nagytemplom, Békéscsaba. Tervein Frantz Pumperger gyulai, majd Joseph Hoffer aradi mester is dolgozott, de végül Czigler Antal elképzelése szerint történt a végső kialakítása. Ez alól csak a toronyóra fölötti falrész kivétel, mert a Czingler-féle háromszög alakzat helyett félkör alakú timpanonszerű oromzat épült meg, hogy jobban olvasható legyen a templom üzenete: "Dicsőség legyen az ég Urának, legyen áldás a földön, imádkozzatok hívek, s dicsőítő éneket zengjetek népek! "
A torony 5 szintes. Az elsőn szegmensíves záródású ablak, a másodikon a lépcsőház boltíves üvegablaka, fölötte kör alakú ablakkal. A harmadik szinten a három harang lakhelyéül szolgáló harangház található. A negyediken egy fűthető szoba van berendezve. Valaha ez volt a harangozó tartózkodási helye. A harangház és a tűzőrszoba közötti erkély a 19. század végén épült, egészen addig a szoba ajtaja előtt egy kis franciaerkély volt. A tornyot sátortető zárja. Csúcsán kehely áll. A templom külsején a barokkon kívül reneszánsz stíluselemek is megjelennek. A két oldalhomlokzat kiképzése megegyezik a hátsó homlokzatéval. Mindegyiken 2-2 félköríves ablak áll, közöttük edikulás keretezésű, félöríves ajtóval. A homlokzatok egyenes záródásúak (a nyeregtetők nem kontyoltak). A templombelseje és berendezése sem értéktelen. A kb. 1500 személyt befogadni képes templom berendezése kissé szokatlan, mert az orgonakarzat nem a toronyfelőli oldalon, hanem az oldalsó bejárat fölött áll. Ezen helyezkedik el a szép, méltóságteljes orgona, mely előtt kicsi pozitívorgona is épült.
A templombelső ékessége az 1876-ból származó oltárkép, mely Krisztus gecsemáné-kerti gyötrődését ábrázolja. Korábbi, rokokó oltára az erzsébethelyi templomban van. Az oltártól balra jól látható helyen a szószék, előtte pedig a keresztelőmedence áll. Az 1859-ből való keresztelőmedence tetején Keresztelő Szent János szobra magasodik. A falak sárgák, vajszínűek, a karzatok és a padok pedig világosbarna színezést kaptak. Orgonája kis méretű, egy manuálos, 12 regiszteres, 1896-ban készült Aradon, Dangl Antal Fia császári és királyi orgonakészítőnél. Hangversenyeken csak kísérőhangszerként alkalmazható.