Vasárnap kezdődik a nagyhét, a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó időszaka. Virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeznek a keresztények. Az ünnep alkalmából Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek délelőtt fél 11-kor az esztergomi bazilikában, Veres András győri megyés püspök, az MKPK elnöke délelőtt 10 órakor a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban mutat be szentmisét. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) azt írta: a virágvasárnap elnevezés a latin "Dominica palmarum", vagyis a pálmaágak vasárnapja kifejezésből származik, amely a szentmise előtti körmenetre utal. Vereség a Mezőkövesd otthonában - Győr Plusz | Győr Plusz. A katolikus egyházban a hagyományos virágvasárnapi szentmise a jeruzsálemi bevonulásra emlékeztető körmenettel kezdődik. A templom előtt összegyűlő hívek pálmaágakkal vagy barkaágakkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, arra emlékezve, ahogy egykor a Jeruzsálembe érkező Jézust ünnepelte a tömeg. A virágvasárnapi szertartáson már elhangzik Jézus szenvedéstörténete, a passió, amivel kifejezi a katolikus egyház, hogy a Jeruzsálembe való dicsőséges bevonulással kezdődik az eseménysor, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, elhozva számunkra a megváltást, amely minden hívőben az örök élet reményét táplálja – olvasható az MKPK közleményében (MTI).
Szombaton a Csata otthonában nyernie kell a csapatnak, hogy megőrizze harmadik helyét az alapszakaszban. DVTK–UNI Győr MÉLY-ÚT 64–58 (20–16, 15–11, 12–18, 17–13) Miskolc, NB I-es női mérkőzés. V. : Papp, Tőzsér, Györfy. Veres Péter Mezőgazdasági Szakközépiskola Győr Régi Veszprémi út 1 - térképem.hu. DVTK: Vorpahl 7, AHO 9, JOVANOVIC 13/9, GREEN 16, KISS A. 11. Cs. : Kányási 8, Bernáth, Tóth F., Edző: Völgyi Péter UNI Győr: CANADA 14, Dombai 5/3, Weninger 2, TÖRÖK Á. 11/9, MOMPREMIER 9. : Dubei 5/3, Oroszová 12/6, Ruff-Nagy D., Rozmán, Edző: Iványi Dalma. Részletes beszámoló a mérkőzésről IDE kattintva érhető el.
Elmer István beszélgetése Veres András szombathelyi megyéspüspökkel; Szent István Társulat, Bp., 2009 (Pásztorok).. Isten megszólított. Dr. Veres András szombathelyi megyéspüspökkel beszélget Haider Márta; Kairosz, Bp., 2010 ( Miért hiszek?, 77. )
32, Sárszentmihály, Fejér, 8143 Szeder Utca 46., Székesfehérvár, Fejér, 8000
Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.
Veres András ( Pócspetri, 1959. november 30. –) római katolikus püspök, [1] a győri egyházmegye főpásztora, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagykancellárja. Pályafutása [ szerkesztés] A középiskolát 1974–1978 között a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban végezte. Két év sorkatonai szolgálat után az Egri főegyházmegye szeminaristájaként teológiai tanulmányait előbb az Egri Hittudományi Főiskolán, majd a budapesti Központi Papnevelő Intézet növendékeként [1] Hittudományi Akadémián végezte. 1983–88 között a római Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként előbb a Gregoriana Pápai Egyetemen, majd pedig az Alfonsiana Egyetemen tanult, ahol morálteológiából licenciátust szerzett. 1989-ben Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán doktorált. [1] 1986. GYŐRI PEDAGÓGUSHIÁNY: A Veres Péterben és a ménfőcsanaki óvodában komolyak a gondok - Boldogulj Győrben. augusztus 2-án szentelték pappá Nyíregyházán. 1988–1990 között Mezőkövesden káplánként végzett lelkipásztori munkát. 1990 és 1996 között az Egri Papnevelő Intézet prefektusa és az Egri Hittudományi Főiskola erkölcstan tanára, 1994-től 1996-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának docense, 1996–1998 között a római Pápai Magyar Intézet rektora és Batthyány-Strattmann László boldoggá avatásának posztulátora volt.
(van egy hely, ahová a halálunk után kerülünk – 1Móz 25:8). Mózes 1. könyve a tudósokhoz, a történészekhez, a teológusokhoz, a háziasszonyokhoz, a földművesekhez, a világutazókhoz és egyáltalán: minden emberhez szól. Nagyszerű bevezetése az emberiségre vonatkozó isteni terv történetének – vagyis a Bibliának. Kulcsigék: 1Móz 1:1: "Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. " 1Móz 3:15: "Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony közt, a te utódod és az ő utódja közt: ő a fejedet tapossa, te meg a sarkát mardosod. " 1Móz 12:2-3: "Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel. Mózes harmadik könyve. Megáldom a téged áldókat, s megátkozom a téged gyalázókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége. " 1Móz 50:20: "Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt, hogy úgy cselekedjék, ahogyan az ma van, és sok nép életét megtartsa. " Rövid összefoglalás: Mózes 1. könyve két részre osztható: az őstörténetre és a pátriárkák történetére. Az őstörténeten belül olvashatunk (1) a teremtésről (1Móz 1-2); (2) az ember bűnbe eséséről (1Móz 3-5); (3) az özönvízről (1Móz 6-9); valamint (4) a szétszóratásról (1Móz 10-11).
"Ezért mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hit, és nem a törvény cselekvése által, mert a törvény cselekvése által nem igazul meg egy ember sem" – mondja Pál apostol (Gal 2:16). Az izraeliták iránt tanúsított isteni gondviselés – a szolgaságból történő szabadulásuktól kezdve a pusztában hulló mannáig és fürjekig – nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy az Úr kegyelmesen gondot viselt népéről. Isten megígérte, hogy minden szükségünket betölti. Mózes 2. könyve (A kivonulás könyve). "Hű az Isten, aki elhívott titeket az ő Fiával, Jézus Krisztussal, a mi Urunkkal való közösségre. " (1Kor 1:9). Bíznunk kell az Úrban, mert Ő minden bajunkból meg tud bennünket szabadítani. Nem engedi, hogy a bűn mindörökre büntetlenül maradjon, ezért bátran átengedhetjük neki az igazságszolgáltatást és a bosszúállást. Ha kimenekít bennünket egy áldatlan állapotból, ne akarjunk ismét ugyanoda visszatérni. Ha valamit kér tőlünk, elvárja, hogy aszerint cselekedjünk, ám ezzel együtt kegyelmet is tanúsít irántunk, mert tudja, hogy a magunk erejéből képtelenek vagyunk a teljes engedelmességre.
A Tóra ( héberül: תּוֹרָה Tórá, Torá, ask: Tajró / Tajre, jiddis kiejtéssel tojre), vagy más néven a Mózesi könyvek vagy Pentateuchus a Biblia ótestamentumi részének első öt könyve, amelyet a zsidó és a keresztény hagyomány kevés kivételtől eltekintve Mózesnek tulajdonított, és amelyet a konzervatív bibliamagyarázat lényegét tekintve ma is Mózestől származtat. A Mózesi könyveket a zsidók az időszámításunk előtti 2. A szivárvány – Mózes 1. könyve 9. fejezet – Tudom Kinek Hiszek. századig egy könyvként kezelték és Tórának (héber: tanítás, intés, eligazítás, papi döntvény, szabály, törvény) nevezték, amely elnevezés ma is használatos. A Tóra a Tanak részét képezi, de a zsidó vallás azon belül különleges jelentőséget tulajdonít neki. A Tóra a zsidók legrégibb írásos emlékeit őrzi és leírja a zsidó nép őstörténetét a világ teremtésétől, Istennel kötött szövetségein keresztül, a Mózes közvetítése által kapott törvényekig. Az időszámításunk kezdete körüli időkben a Tórát technikai okokból öt könyvre osztották és Pentateukhosznak is nevezték (a pente = öt és teukhosz = tekercs, könyv görög szóból).
A pátriárkákról vagy másképpen az ősatyákról szóló feljegyzések négy nagyszerű férfiú életét örökítik meg: (1) Ábrahámét (1Móz 12-25:8); Izsákét (1Móz 21:1-35-29); (3) Jákobét (1Móz 25:21-50:14) és (4) Józsefét (1Móz 30:22-50:26). Isten jó világot teremtett, amelyben nem volt bűn. Az embert azért alkotta, hogy személyes kapcsolatban legyen vele. Ádám és Éva vétkeztek, s ezzel gonoszságot és halált szabadítottak a világra. A gonoszság nőttön-nőtt a világban egészen addig, mígnem mindössze egyetlen család maradt, akikben Isten valami jót is fel tudott fedezni. Isten özönvizet bocsátott a földre, hogy elsöpörje színéről a gonoszságot, de Noét és családját az állatokkal együtt megmentette a pusztulástól. Az emberek az özönvíz után ismét sokasodni kezdtek, és benépesítették az egész világot. Mózes 1 könyve. Isten Ábrahámot választotta, hogy rajta keresztül támasszon magának választott népet, és közülük születhessen meg a megígért Messiás. A kiválasztott vérvonalban Ábrahám után a fia Izsák, azután pedig Izsák fia, Jákob következett.
Szerző: Mózes 2. könyvét Mózes írta (2Móz 17:14; 24:4-7; 34:27). Keletkezés ideje: Mózes 2. könyve Kr. e. 1440 és Kr. 1400 között íródott. A könyv célja: A könyv másik címe kivonulás vagy idegen szóval: "exodus". Isten időszámítása szerint az izraeliták Egyiptomból való kivonulásával véget ért Ábrahám leszármazottainak az rabszolgasága (1Móz 15:13), és kezdetét vette az Ábrahámmal kötött szövetség keretében adott ígéret beteljesedése, miszerint Ábrahám utódai nem csupán az Ígéret földjén élhetnek majd, hanem megsokasodnak és nagy nemzetté is lesznek (1Móz 12:1-3, 7). A könyv talán Jákob leszármazottainak gyors számbeli gyarapodását hivatott megörökíteni egyiptomi szolgaságuktól kezdve egészen addig, amíg az Ígéret Földjén megalapították teokratikus nemzetüket. Kulcsigék: 2Móz 1:8: "Új király került azonban Egyiptom élére, aki már nem ismerte Józsefet. " 2Móz 2:24-25: "Isten meghallotta panaszkodásukat, és visszaemlékezett Isten az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségére. Rátekintett Isten Izráel fiaira, és gondja volt rájuk Istennek. "