Az RBMK (oroszul: РБМК – Реактор Большой Мощности Канальный, magyar átírásban: Reaktor Bolsoj Mosnosztyi Kanalnij, magyarul: Csatorna-típusú, nagy energiakimenetű reaktor) szovjet grafitmoderátoros atomreaktor, melynek hűtőközege nyomás alatti csövekben elgőzölgő könnyűvíz. [1] Ma már – döntően biztonsági kockázatai miatt – elavult konstrukciónak számít, csupán Oroszországban üzemel a típus. Sulinet Hírmagazin. Előnye, hogy természetes uránnal is működik, így nincs szükség drága dúsítóüzemekre. Ennél a típusnál nincs szükség zárt reaktortartályra, így elvileg igen nagyméretű reaktorok is építhetők, továbbá a hűtési rendszere miatt a fűtőelemkötegek működés közben is cserélhetők. Története [ szerkesztés] Kifejlesztése az 1960-as évek közepén kezdődött el Nyikolaj Dollezsal vezetésével az NII–8 intézetben. A reaktor működése [ szerkesztés] Az RBMK reaktorok hűtési rendszerének vázlata A működési elve megegyezik a forralóvizes reaktoréval, azzal a különbséggel, hogy a neutronokat grafittal lassítják. Ennek van egy lényeges hátránya.
Ennek van egy lényeges hátránya. Ha a reaktor teljesítménye hirtelen megnövekszik, a nyomottvizes reaktor esetében a hűtővízben buborékok keletkeznek. A vízgőz-buborékokban a neutronok nem lassulnak le a termikus sebességükre, a buborékok arányának növekedésével a hasadások száma tehát csökken. Ez egy negatív visszacsatolás. A nyomottvizes reaktor így sokkal biztonságosabb. Természetesen az RBMK esetében más módszerekkel szabályozzák a reaktor teljesítményét ( szabályzórudak, a vízbe kevert bórsav), de ott a láncreakció elszaladásakor a már említett negatív visszacsatolás – a víz anyagú moderátor hiányában – nem jelentkezik. RBMK reaktorok alkalmazása A legnagyobb teljesítményű RBMK–1500 reaktorok a litvániai Ignalinai erőműben üzemeltek. MI a különbség a szabályzó-rúd illetve a moderátor között az atomreaktorokban?.... Az összes többi RBMK kisebb, 1000 MW-os teljesítménnyel épült meg – az 1986 -os csernobili atomkatasztrófa is egy ilyen típusú reaktorban történt. Ma már a csernobili reaktorokat leállították, és nagy nemzetközi nyomás nehezedik Oroszországra (ill. korábban Ukrajnára és Litvániára) az összes ilyen típusú atomerőmű leállítására.
Mindössze 2 olyan anyagot ismerünk amelyekkel természetes uránból reaktort lehet építeni: a grafit és a nehézvíz. A C-12, a H-2 és az O-16 mind olyan magok amelyek nagyon kis eséllyel fognak be neutront. A leggyakrabban használt közönséges vízben levő H-1-nek bár alacsony, de nem elhanyagolható a befogási képessége, ezért a könnyűvizes reaktorokban dúsítani kell az uránt. Egy tipikus nyomottvizes (PWR) reaktorban az optimálisnál kevesebb a moderátor, úgy hívják ezt, hogy a reaktor alulmoderált. Ez egy nagyon fontos tulajdonság ami a nyomottvizes reaktorok inherens biztonságát garantálja. Arról van szó, hogy ha bármilyen oknál fogva megnő a reaktor teljesítménye, akkor a víz hőmérséklete megnő, emiatt a sűrűsége csökken (esetleg buborék képződik benne), emiatt rosszabb moderátor lesz belőle, emiatt a reaktor teljesítménye csökken. Ez a reaktor önszabályozó! Az RBMK-ban grafit a moderátor, de víz a hűtőközeg. A grafit nagyon csekély elnyeléséhez képest a víz itt már neutronelnyelőként funkcionál.
Ez okozza a filmben is emlegetett pozitív üregegyütthatót. Ha megnő a reaktor teljesítménye, akkor több lesz a vízben a buborék (az RBMK-ban alapból is forr a víz), és a több buborék kevesebb neutronelnyelőt jelent, ami még tovább növeli a reaktor teljesítményét. Ez egy nagyon fontos és kiküszöbölhetetlen hiányossága a grafit-vizes reaktoroknak. Amerikában az ilyen reaktorok polgári célú alkalmazását már évtizedekkel Csernobil előtt betiltották. (Hadászati célra persze használták, mert tök jól lehet vele plutóniumot termelni) Az elnyelőről: Ahhoz hogy a láncreakciót hosszú távon fenntartsd, több hasadóanyagot kell a reaktorba tenni, mint amennyi a láncreakció beindításához szükséges. Ugyanakkor ha stabil teljesítményt akarsz, akkor el kell érned, hogy az egy darab hasadásban keletkező átlagosan 2, 5 db neutronból pontosan 1 darab hasítson újra. A maradék másfél vagy kiszökik a reaktor térfogatából, vagy elnyelődik valamiben. Hogy ezt a pontosan 1 darabot be tudd állítani, kell hogy legyen valami a kezedben, amivel változtatni tudod a reaktorban levő neutronelnyelő anyag mennyiségét.
Atomerőműben viszont a maghasadásokból felszabaduló energiát hasznosítjuk. Az atomerőművek típusai A világon számtalan atomerőmű fajtát alkalmaznak az energiatermelésben. A különböző atomerőmű típusokat a bennük használt atomreaktor fő jellemzői alapján szokás csoportosítani. A ma leginkább elterjedt energetikai reaktor típusok: Könnyűvizes reaktorok: ezekben mind a moderátor, mind a hűtőközeg könnyűvíz (H2O). Ebbe a típusba tartoznak a nyomottvizes (PWR: Pressurized Water Reactor) és a forralóvizes (BWR: Boiling Water Reactor) reaktorok. Nehézvizes reaktorok (pl. CANDU): a moderátor, és a hűtőközeg is nehézvíz (D2O). Grafitmoderátoros reaktorok: ezen belül a gázhűtésű reaktorok (GCR: Gas Cooled Reactor), és a könnyűvízhűtésű reaktorok (RBMK). Egzotikus reaktorok (gyors tenyésztőreaktorok és egyéb kísérleti berendezések). Újgenerációs reaktorok: a jövő reaktorai Kapcsolódó szócikkek: Atomenergia, felhasználása, atomerőművek Magyaroszágon és a világban Atomenergia Paksi Atomerőmű Zrt. Urán
Az atomerőmű egy vagy több atomreaktor segítségével villamos energiát termelő üzem. Egyes atomerőművek az áram mellett hőenergiát is termelnek és értékesítenek (pl. házak fűtésére vagy ipari üzemek hőellátására. ) Az atomerőmű működése Az atomerőművek felépítése hasonló az egyéb hőerőművekéhez, ugyanis mindkettő esetében a kazánban (illetőleg reaktorban) felszabaduló hőt valamilyen hűtőközeggel szállítatjuk el, és azt gőz termelésére használjuk fel. Ez a gőz ezt követően a turbina forgólapátjaira kerülve meghajtja azokat, és ebből a mozgási energiából termel villamos energiát a generátor. A gőz a kondenzátorba kerül, ahol lecsapódik, újra folyékony halmazállapotúvá alakul. Az így lehűlt víz előmelegítés után újra visszajut a kazánba, illetve nyomottvizes atomerőmű esetén a gőzfejlesztőbe. A fő különbség a hagyományos hőerőmű és az atomerőmű között abban áll, hogy miként szabadítjuk fel a szükséges hőt. Fosszilis erőműben a kazánban szenet, olajat vagy gázt égetünk el, és a tüzelőanyag kémiai energiája alakul hővé.
A fagyasztott zöldborsót, nem kell kiolvasztani, mehet majd rögtön a főzővízbe. Egy edénybe felteszünk vizet forrni. Amikor már majdnem forr, beletesszük a bulgurt, a feldarabolt zöldségeket, a zöldborsót, a húsleveskockát és ízlés szerint sót. Addig főzzük, még a zöldségek és a bulgur megpuhulnak. Ezután leszűrjük, jól lecsepegtetjük, és egy tálba tesszük. Ameddig főzzük, addig meglehet sütni a virslit. Könnyű Gyors Receptek - Zöldséges bulgur recept recept. A virslit szintén kisebb darabokra vágjuk, majd egy serpenyőbe egy kevés olajon pár perc alatt aranybarnára sütjük. Amikor már kellően megpirult, óvatosan a zöldséges bulgurhoz keverjük. Az öntet elkészítése Egy tálkába beletesszük az öntet hozzávalóit és simára keverjük. A petrezselyemzöldet azután adjuk hozzá, ha már jól összekevertük. Végül az öntetet ráöntjük a tálban lévő zöldséges-virslis bulgurra, és óvatosan összeforgatjuk. Lefedve, egy kicsit állni hagyjuk, hogy az ízek jól összeérjenek. Tálalhatjuk a salátát melegen vagy éppen hidegen, mindkét változata nagyon finom és laktató.
15 dkg bulgur 1 nagy sárgarépa 2 paradicsom 1 kis cukkini bioételízesítő olaj bors 1 nagy csokor petrezselyemzöld A bulgurt egy tálba öntöm, szórok rá egy teáskanál ételízesítőt és felöntöm 4 dl forró vízzel, lefedem és hagyom 10-15 percet állni. A répát és a cukkinit addig megpucolom és vékonyra lereszelem. Kevés olajon megfuttatom őket, nem párolom nagyon puhára, inkább olyan roppanós maradjon. A kész bulgurhoz keverem, hozzáadom a kis kockára vágott paradicsomot, az apróra vágott petrezselyemzöldet. Összekeverem, ízesítem sóval és borssal. Langyosan és hidegen is tálalható! Sovány hús mellé köretként is finom. Képforrás: Canva Pro adatbázis.