1939-ben lerakták a cserkészház alapjait, Áprily Lajos felavathatta a Baksay emlékművet, elkészült a Berzsenyi-pad. 1940-től ballaghatnak a diákok a majorból áthozott elemekből kiegészített szép Festetics-kapun át. 1942 nyarán a szünidő alatt kétemeletesre magasodott az iskola. Húsz kötetével rangot szerzett magának a Csurgói Könyvtár. A leglátványosabb fejlesztés már a háború alatt vette a kezdetét. 1941 őszén megkezdte működését a Téli Gazdasági Iskola és a Népfőiskola. Az intézmény új neve: Csurgói Református Kollégium. Tagozatai: Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, Körmendy Sándor Mezőgazdasági Középiskola, Nagyváthy János Téli Gazdasági iskola, Baksay Sándor Népfőiskola, Gróf Festetics György Fiúnevelő Intézet. 1944 őszére az álmok szertefoszlottak, a háború szétzilálta az alapjaiban megreformált és már jól működő iskolarendszert. 1948 nyarán a csurgói református gimnáziumot is államosították. Az új intézmény neve: Csurgói Állami Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. 1950-ben új vezető, Kincses Ferenc került az iskola élére.
Csokonai Vitéz Mihály életútját sokszínűség jellemezte, amely műveire is kihatott. Alkotásaiban egyaránt megtalálhatóak a barokk, a klasszicista, szentimentalista, a rokokó és a népiesség költészetének jellegzetes vonásai. Egyik legismertebb műve, Az estve 1794-ben íródott, amikor megbízták a Debreceni Gimnázium poétaosztályának vezetésével. A vers Rousseau felfogását hirdeti, a romlott társadalommal szemben áll a természet, a természetes állapot idilli harmóniája. A mű címe a napszakra, az estére utal, amikor a legnagyobb gondolatok születnek. A versben a piktúra és a szentencia jegyei keverednek. A piktúra a természet, tájak, évszakok, emberek leírása, ami ötvöződik a szentenciával, amely az antik görög költők bölcs mondásainak, tanításainak részletező kifejtése a retorika szabályai szerint. A vers e két műfaj szerint három részre tagolható. Az olvasó először egy piktúra, leíró résszel találja szemben magát, majd a szentencia, az elmélkedő rész következik, amely a felvilágosodás és Rousseau gondolatait tartalmazza.
Az épülő iskola a mai Csurgó Újvárosának térben és időben is első épülete, városcímerbe is foglalt jelképe lett. Az iskolaszervezést Nagyváthy János jószágigazgató irányította, aki 1797-ben Keszthelyről végleg Csurgóra költözött. Csokonai Csurgóra-kerülésének körülményei lassan tisztázódnak. Komáromból Festetics György grófhoz írott levelében ott van a talányos mondat: "Szíveskedjék engemet valamelyik iskolájában tanárként alkalmazni. A "valamelyik" iskola egyike lehetett Csurgó is. Igy akár ide is költözött volna a szerelmes költő leendő asszonyával, Lillával. Az is tény, hogy 1799 májusában már vonakodott elfoglalni a csurgói állást. Császári Lózsi Pál minden késlekedésről tudósító levele után mégis új lendülettel látott munkához. Pár hét alatt csodát mű 1800 februárjában megérkezett az utód, a költő is hamarosan elindult édesanyjához Debrecenbe. A századforduló a kollégiummá fejlesztést ígérte, ha ez csak átmenetileg sikerült is, a nyugodt mederben folyó iskolaszervezés folytatódott.
Története: 1952-től a gyakorlóiskola a Pedagógiai Főiskolai Kar A épületében működött és csak alsó tagozatos osztályokkal. 1971-től pedig a Pedagógiai Főiskolai Kar B épületében, szintén csak alsó tagozatos osztályokkal. 1975-től kapott helyet a felső tagozat az intézményben. [1] 1979-ben – a Nemzetközi Gyermekévben – került átadásra a jelenlegi épület, amely a város nyugati részén, társasházakkal körülvéve, a Béke-Füredi lakótelepen, a Béke utca 75. szám alatt található meg. Az épület négy szárnyát és jelenlegi négy szintjét körfolyosórendszer kapcsolja össze. 1979 őszén vették birtokba az intézményt és ekkor 16 alsó és 8 felső tagozatos osztályban kezdődött meg a tanítás. [2] 1989/1990-es tanévtől az informatikai tantárgy kötelező lett az iskolában. [3] 1994-ben kezdte meg a nyolcosztályos gimnáziumi képzést. [4] 1996-ban vált négy szintessé az épület a korábban tervezett emeletráépítéssel. Ezáltal megteremtődtek az általános iskolai és gimnáziumi nevelő-oktató, valamint tanító- és tanárjelöltek gyakorlati képzésének optimális feltételei.
: termőföld, birtok, dézsma, árenda, amelyek nem szoktak előfordulni költeményekben. Míg az első és utolsó rész rokokó vonásokat mutat, a középső része klasszicista.
Csonka László, az Első Magyar Magas- és Mélyépítési Rt. tulajdonosa 1927-ben elnyerte a Mátraházán épülő tüdőszanatórium építési jogát, és - Miskolczy László tervei alapján - rövid időn belül megépítette az ország legmodernebb szállodáját az ország legmagasabb pontján, megteremtve a 150 ágyasra tervezett létesítmény infrastruktúráját. Biztosította az energia-, csatorna-, telefonszolgáltatásokat, valamint Mátraházáról megépítette a Kékestetőre vezető 5 km utat. A szállodát 1932-ben nyitották meg 150 ággyal, mely egyben az ország első gyógyszállója volt. A gyógyszálló elnevezést tulajdonosa, Csonka László tudatosan alkalmazta és vezette be elsőként Magyarországon. Törekedett is arra, hogy a nyújtott szolgáltatások megfeleljenek a kritériumoknak, magas szintű orvosi és egészségügyi felügyeletet biztosított a szálloda vendégeinek. Matrahaza sanatorium képek . A terápiát teljes egészében a természet adta klimatikus viszonyokra építette. A gyógyszálló működéséről bővebben: Cím Mohos út 28 Magyarország
BEJELENTKEZÉS SZÁLLÁSKERESÕ HIRDETÉS Szállás AJÁNLATAINK KIEMELT AJÁNLATNK PARTNER FACEBOOK Google plusz One GOOGLE KERESÉS Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplõ tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Szanatórium, Mátraháza - képeslap. Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítõk engedélyét kell írásban kérni. A tartalom a Mátrahegy Bt. tulajdona, amelyet felhasználni csak saját célra lehetséges. A tartalom eredeti forrása a internetes oldalon található.
Egyelőre nem tudni, mekkora a szennyezés mértéke.