§ (4) bekezdése alapján. Példa: Általános munkarend szerint beosztott munkavállaló órabére 1. 250 forint. 2018. március 14-től március 31-ig keresőképtelen. Betegszabadságot még nem vett igénybe. Mennyi díjazás illeti meg 2018. március hónapra? (Távolléti díja megegyezik az órabérével) március 1-13-ig 10 munkanapra (10*8*1. 250 forint = 100. 000 forint) munkabér, március 14 1 nap betegszabadság (1. 250*8*0, 7 = 7. 000 forint) március 19-29-ig 9 nap betegszabadság (1. 250*8*9*0, 7 = 63. 000 forint) március 15 és 30 2 munkaszüneti nap miatti kiegészítés (1. 250*8*2*0, 7 = 14. 000 forint) Összesen 184. Betegszabadság hány nap.edu. 000 forint díjazás illeti meg a munkavállalót. Havidíjas munkavállaló esetében az Mt. nem rendelkezik arról, hogy munkaszüneti napra távolléti díjat kellene fizetni, hiszen a munkavállalót havi munkabére minden hónapban megilleti, függetlenül attól, hogy az adott hónapban hány munkanap van. A munkaszüneti nap a törvény alapján egy olyan általános munkarend szerinti munkanap, ahol a munkavállaló a törvény erejénél fogva mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.
El kéne olvasni a felhasználói kézikönyvet, benne van a pontozási rendszer is. Kinek mennyit "ér" a pipázása. :) Az biztos, hogy elég pocsékra sikerült... 4. 06:25 Hasznos számodra ez a válasz? 8/9 A kérdező kommentje: De ez a pontozási rendszer nem egy kalap szar akkor? Eleve elrendelés elvén működik, nem szubjektív abban, hogy a kérdés szempontjából helyes e a válasz! Akkor meg mégis mi értelme? Tök gáz:D 9/9 anonim válasza: "Akkor meg mégis mi értelme? " Ilyen formán semmi. Tudnivalók a betegszabadságról és a táppénzről. Mindenki jobban járna, ha nem lenne. 30 éves gyakorlattal rendelkezem a szakmámban. A válaszaimat mindenféle hozzá nem értő pontozgatja aszerint éppen milyen kedve van, vagy köszönőviszonyban van-e azzal, amit a szomszédjától hallott, vagy sem. Ebből kifolyólag többnyire az fordul elő, hogy a teljesen hiteles válaszaim lepontozódnak. 7. 05:21 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
1/9 anonim válasza: 49% 13 nap (15/12*10), a végét nem számoljuk. 2021. júl. 2. 15:59 Hasznos számodra ez a válasz? 2/9 A kérdező kommentje: A végét miért 10-el kell szorozni? Márciustól szeptemberig az nem 6 hónap? 3/9 anonim válasza: Írtam, a végét nem számoljuk, vagyis dec 31-ig számolunk határozott idejűnél is. 16:43 Hasznos számodra ez a válasz? 4/9 A kérdező kommentje: Ja értem, okés, köszi. 5/9 anonim válasza: Március 01-jétől december 31-ig 306 naptári nap van az évi 365 napból vissza. Erre jár az éves 15 nap betegszabadság időarányos része. 15 nap betegszabadság: 365 (év napjainak száma) x 306 naptári nap = 12, 58 nap Kerekítve: 13 nap Mindig két tizedessel számolunk, és a végeredményt kerekítjük a kerekítés szabályainak megfelelően. 18:00 Hasznos számodra ez a válasz? 6/9 A kérdező kommentje: Mi barom pontozta le az elsőt? Betegszabadság hány nap a covid. Teljesen jót írt! 7/9 anonim válasza: Ha a pontozási rendszert elolvasnátok, akkor nem kellene az utolsó megjegyzés. Ha valaki, mint felhasználó a pontozási rendszer szerint nem ér annyit, mint egy másik felhasználó (a válaszaira adott értékelések szerint kategórizálja a rendszer), akkor hiába találja 100%-osan jónak a választ, ha a zöld pipára nyom, akkor nem fogja a rendszer 100%-osnak venni az adott választ azért, mert egy kevésbé értékes felhasználó nyomott rá a pipára.
Itt mindent megtudhatsz az oszthatóságról. Megnézzük, hogy mi az osztó, az osztási maradék, mikor osztható két szám egymással. Aztán jönnek az oszthatósági szabályok, a 2-vel, 3-mal és 4-gyel való oszthatósági szabály. Az nagyon könnyű, hogy egy szám mikor osztható 5-tel, de aztán azt is megnézzük, hogy milyen szabály van a 6-tal, 8-cal, 9-cel és 11-gyel való oszthatóságra. Megnézzük, hogy mit jelent két szám legnagyobb közös osztója, és azt is, hogyan lehet kiszámolni. Kiderül, hogy mik azok a relatív prímek és azt is megnézzük, hogy mik azok a prímek. Számelmélet | Matekarcok. Mi a prímszám definíciója? Na és mire jók egyáltalán a prímek? Hogyan lehet eldönteni egy számról, hogy prímszám-e vagy sem? Ezekre a kérdésekre válaszolunk szuper-érthetően. Oszthatóság, maradékos osztás Legnagyobb közös osztó, relatív prímek Prímek Négyzetszámok Izgalmasabb feladatok A számelmélet alaptétele
A huszadik század egyik legnagyobb közfigyelmet kiváltó matematikai felfedezése számelméleti jellegű volt: megoldódott a Fermat-sejtés kérdése. További fontos változás, hogy a hatvanas években még szinte lenézett, alkalmazhatatlan elmetornának gondolt diszkrét matematika és különösen a számelmélet az alkalmazott matematika egyik nagyon fontos területévé vált. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Dean, E. T. : Dedekind's treatment of Galois Theory in the Vorlesungen. A Dietrich College of Humanities and Social Sciences Filozófiai Tanszékének közleményei, 109. sz., 2009. Angol nyelven, PDF. A számelmélet alaptétele | mateking. ↑ a b Filep László: A tudományok királynője; Typotex/Bessenyei, Bp. /Nyíregyháza, 1997, ISBN 963-7546-83-9. 64. -71. o. ↑ Mayer Gyula: Előszó (az Elemekhez), megtalálható az alábbi kötetben: Euklidész: Elemek; Gondolat Kiadó, 1983, ISBN 963-281-267-0. Források [ szerkesztés] Számelméleti kurzusok ( PDF) ( angolul) További információk [ szerkesztés] Alice és Bob: Kriptogáfiai és számelméleti cikksorozat a oldalán Math.
A szorzat értéke legyen. Tehát egy olyan -nél kisebb szám, amely -gyel osztható, azaz létezik olyan prímtényezős felbontása, amelyben szerepel (a tétel már igazolt első fele miatt az egész is prímtényezőkre bontható), másrészt felírható -től különböző prímek szorzataként is, hiszen a () tényezők közül, amelyik nem prím, az is kizárólag -nél kisebb prímekre bontható. Mindez ellentmond a kiinduló feltevésünknek, miszerint a legkisebb ilyen szám. A számelmélet alaptétele gyűrűkben [ szerkesztés] A SzAT egyik legelterjedtebb bizonyítása az euklideszi algoritmus és a legnagyobb közös osztó fogalmára épül; ennek fontos általánosítása az euklideszi gyűrűkben értelmezett prímfaktorizáció végrehajthatósága és egyértelműsége. A számelmélet alaptétele | Juditti világa. Euklideszi gyűrűre példa a Gauss-egészek és az Eisenstein-egészek gyűrűje. Azokat a gyűrűket, melyekben a számelmélet alaptételével analóg kijelentés igaz, alaptételes gyűrűnek nevezzük. Ha egy integritási tartomány euklideszi gyűrű, akkor főideálgyűrű, és minden főideálgyűrű gyűrű alaptételes gyűrű, de ezek megfordítása nem igaz.
Bizonyított, hogy a prímszámok sorában tetszőleges nagy hézagok vannak, azaz a természetes számoknak olyan sorozata, amelyek között nincs prímszám. Ha egy k hosszúságú hézagot akarunk készíteni, szorozzuk össze a k-nál kisebb prímszámokat, és adjunk hozzá rendre 2-t, 3-t, 4-t, …, k+1-t. Példa: Készítsünk 20 darab Tovább Eratoszthenész szitája A prímszámok előállításának ma is használt módszere Eratoszthenész görög matematikustól származik. Az elnevezés utal az eljárás lényegére, mivel az 1-től n-ig felírt egész számok közül "kiszitáljuk" az összetett számokat. Amely számok fennmaradnak a "szitán" (az 1 kivételével) azok a prímek. Az eljárás: 1. Írjuk fel a számokat 1-től n-ig, (itt Tovább Prímszámok táblázata 2-1187-közötti prímszámok: Tovább Nagyon nagy prímszámok Nagyon nagy prímszámok: Érték Számjegyek száma Felfedezés Megjegyzés 2127-1 39 számjegy Számítástechnika előtt 22281-1 23217-1 24423-1 2216091-1 1996. GMIPS 909 526 számjegy 1998. 2 6 972 593-1 2 098 960 számjegy 1999. 213 466 917-1 4 053 946 számjegy 2001.
Viszont és - az indukciós feltevés szerint - felbontható prímszámok szorzatára, tehát a szorzatuk, is. Ezzel az egzisztenciát bebizonyítottuk. Egyértelműség. Tegyük fel az állításunk ellenkezőjét, vagyis hogy van olyan 1-nél nagyobb természetes szám, ami többféleképpen is felírható prímszámok szorzataként. Az ilyen számok között kell legyen egy legkisebb, jelöljük őt -nel. Eszerint alakban írható, ahol a és a sorozatok nem egymás átrendezései. Ha van olyan prímszám, ami mindkét oldalon előfordul, mondjuk, akkor vele egyszerűsítve adódik és ez az szám kétféle felbontása, ami ellentmond annak a feltételezésünknek, hogy a a legkisebb többféleképpen felbontható természetes szám. Feltehetjük tehát, hogy a számok egyike sem egyezik meg a számok egyikével sem. Tegyük fel, hogy e számok közül a legkisebb. Ha a szorzat minden tényezőjét áthelyettesítjük -gyel vett maradékával, akkor egy olyan szorzatot kapunk, aminek egyrészt -gyel vett maradéka ugyanaz, mint -é, tehát 0, másrészt () miatt a szorzat értéke is kisebb -nél.
Az 1 és a 0 nem prímszámok, mert az 1-nek egy darab, a 0-nak pedig végtelen sok osztója van. A 2 a legkisebb prímszám, egyben ő az egyetlen Tovább Prímszámok száma végtelen Eukleidész már az ókorban bebizonyította, hogy nincs legnagyobb prímszám. Az ő bizonyítása mai megfogalmazással a következő: Állítás: Nincs legnagyobb prímszám. Bizonyítás (indirekt bizonyítás): Tételezzük fel az ellenkezőjét, azaz tételezzük fel, hogy van legnagyobb prímszám, azaz a prímszámok száma véges. Tegyük fel, hogy "k" darab prímszám van: p1=2, p2=3, p3=5 és Tovább Prímszámokról további ismeretek A prímszámok fogalmát valószínűleg már az egyiptomiak és a mezopotámiai népek is ismerték. Első, tervszerű tanulmányozói a püthagoreusok voltak, de a prímszámokra először Eukleidésznél találunk pontos meghatározást. Mivel a prímszámok a természetes számok, illetve az egész számok "atomjai", mindig nagyon foglalkoztatták a matematikusokat. A prímszámokkal kapcsolatos legfontosabb kérdések: • Prímszámok Tovább Prímszámok közötti hézagok Prímszámok között tetszőleges nagy hézagok vannak.
diákoknak, tanároknak... és akit érdekel a matek... Valós számokon értelmezett műveletek tulajdonságai 2018-03-09 A valós számokon értelmezett műveletek tulajdonságai: 1. kommutativitás (felcserélhetőség) 2. asszociativitás (csoportosíthatóság) 3. disztributivitás (tagolhatóság) Valós számok a racionális számok és az irracionális számok együttese. Jele: ℝ. A valós számok és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető. 1. Kommutativitás (felcserélhetőség) Az összeadás kommutatív tulajdonsága azt jelenti, hogy az Tovább Oszthatóság Az oszthatóság kérdését teljes általánosságban Pascal francia matematikus vizsgálta. Definíció: Az "a", "b" természetes számok esetén az "a" számot "b" osztójának nevezzük, ha van olyan "q" természetes szám, hogy fennáll a b=a⋅q egyenlőség. Ekkor azt mondjuk, hogy "b" osztható "a"-val. Jelölés: a|b, ha b=a⋅q, és a, b, q ∈ ℕ-nek. Például: 9|63, Tovább Prímszám fogalma A prímszám fogalma az oszthatóság fogalmához kapcsolódik. Definíció: Azokat a természetes számokat, amelyeknek pontosan két osztójuk van, prímszámoknak (vagy másképp törzsszámoknak) nevezzük.