1861 Kesztyűtörténeti Kiállítás "a Hamerli história megelevenedése" Az 1861 Kesztyűtörténeti Kiállításán a látogatók megismerkedhetnek a kesztyűkészítés kezdeteivel, a Hamerli és a Hunor Kesztyűgyárak történetével. A kiállítás interaktív eszközökkel mutatja be a pécsi kesztyűgyártás legfontosabb eseményeit, személyiségeit és helyszíneit. Megismerkedhetnek a pécsi kesztyűipar kialakulásának történetével és felfedezhetik, hogyan alakította a kesztyűgyár Pécs városképét, hol épültek az egyes gyáregységek, iroda- és raktárépületek. Ezt követően bemutatásra kerülnek a kesztyűkészítés régi és modern eszközei, valamint a termelés alakulása a gyár történetének különböző időszakaiban. Bemutatásra kerülnek a gyárosok, vagyis a Hamerli család tagjai, akik oly sokat tettek Pécs iparának fejlesztéséért. HAMERLI - Audrey Python Caramel Pécsi Kesztyűshop. A gyár külkereskedelmi kapcsolatai pedig kiválóan szemléltetik a pécsi kesztyűgyártás nemzetközi jelentőségét. A hangsúly a kiállításon belül, természetesen mindvégig a kesztyűkön van – a kesztyűkészítésen túl a kesztyűviselés kellékei, régi és kortárs divatkesztyűk, hírességek kesztyűi és különleges darabok is bemutatásra kerülnek.
A választék szinte kizárólag a Pécsi Kesztyűgyár termékeiből állt. Különböző fejlesztési programoknak köszönhetően a nyolcvanas évekre a tőke export elérte a 14-15 millió dollárt. 1982-ben Hunor Pécsi Kesztyű és Bőrruházati Vállalatra módosították a gyár nevét, ezzel együtt új termékek gyártását (férfi és női kabátok, dzsekik) is betervezték. Azonban a beruházási források lassan elapadtak, majd a kilencvenes évek elején a gyárat privatizálták. Hamerli kesztyű pécs irányítószám. A pécsi kesztyűgyár bemutatkozik (ismeretterjesztő film, 1978, rendezte: Timár István) Pár éve a pécsi kesztyűgyár bezárásáról írt a média, az igényes magyar márkák kedvelőinek azonban nem kellett aggódnia. Csupán a német tulajdonú pécsi Otto Kessler Magyar Kesztyű Közös Vállalat szüntette meg pécsi termelőtevékenységét, és a gyártást – pécsi irányítással – a két leányvállalatában, az egyik Kínában háromszáz, a másik Etiópiában kétszáz embert foglalkoztatva folytatta. A megszűnt cég hivatalosan nem is használhatta a Pécsi Kesztyű márkanevet, mert nem volt tagja a klaszter nek.
Beszállítóink kiválasztásánál nem csak minőségi, hanem környezetvédelmi szempontokat is szem előtt tartunk. Az 50 főt foglalkoztató üzemünk évente 50 - 60 000 pár kesztyűt készít. Szabad kapacitásunkat bérmunkával kötjük le. Az általunk készített kesztyűk között vannak tradicionális formák, de megtalálhatók a legújabb divatot követő modellek is. Hamerli bőrkesztyűk | Pécsi Kesztyű Galéria. Ezeken kívül autós-, lovagló- és hatósági kesztyűk színesítik kínálatunkat. Termékeink jelentős részét exportáljuk, de nagy hangsúlyt fektetünk az itthoni piac kiszolgálására is. Megrendelőink Németországból, Olaszországból, Franciaországból, Oroszországból járnak vissza a megszokott, kiváló Pannon Glove minőségért. Tisztelettel Bognár János
"Az üzletben nem csupán a pécsi kesztyűk, hanem híres magyar tervezők munkái – Vágó Réka által tervezett cipők és több magyar tervező ruhakollekciói – is megvásárolhatók december 31-ig. Emellett az 1861 Kesztyűmanufaktúra termékei a karácsonyi időszakban több helyen elérhetőek lesznek Budapesten" – tette hozzá Lancsák Ildikó.
Ma már a Pécsi Kesztyű nevet, azok a gyártók használhatják, akik a régi hagyományos technológia szerint gyártanak, megbízható, ellenőrzött beszállítókkal dolgoznak tiszta gazdasági környezetben. A Pécsi Kesztyű mint egységes márka elnyerte a Magyar Termék védjegyet. A pécsi kesztyűgyártásról Pécsett a bőrkikészítő és -feldolgozó műhelyek a Tettye-patak völgyében épültek, itt dolgoztak a török tímárok is a hódoltság idején. A puha, jó fogású bőröket gyártómesterek hírére sorra jöttek Pécsre a bőrfeldolgozó iparosok, egész tímár dinasztiák alakultak ki. 1762-ben egy új iparág képviselője, Ranolder Péter kesztyűsmester jelent meg és telepedett le a városban. Hamerli kesztyű pes 2011. A pécsi üzemszerű kesztyűgyártás megalapítója Hamerli János. Ő kitanulta a tímár- és kesztyűkészítő szakmát is. Osztrák és cseh mesterek műhelyeiben is dolgozott, majd 21 évesen, 1861-ben kapott engedélyt a kesztyűs üzemének elindítására. A kiválóan kidolgozott bőrökből készült kesztyűk, kesztyűgyártás aranykorában még a német és francia kesztyűkkel is felvette a versenyt.
A legnagyobb részvényes maga a Hamerli bőrgyár lett. A második világháború után végül mindenétől megfosztották Józsefet, a gyárat államosították. A kis vaskereskedés, amely később gyárrá nőtte ki magát (forrás: Régi Pécs) Kevesen tudják, hogy a mecseki Sára-pihenőt és Flóra-pihenőt ő neveztette el feleségéről és édesanyjáról. A Hamerli név és a kesztyűgyártás ma Az államosítások után, mikor minden egyes üzemet elvettek a családtagoktól, a kommunista-szocialista érában igyekeztek minél jobban elfeledtetni a Hamerli nevet. 1948 után több kisebb üzemet is beolvasztottak a gyárba, így azt nem lehet mondani, hogy a termelés csökkent volna, 1950-ben 265 ezer pár kesztyűt gyártottak le. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • A PÉCSI KESZTYŰGYÁROS - Hamerli. Az öreg Hamerly forogna a sírjában, ha ezt a nyolcvanas évekbeli reklámot látná: A rendszerváltás után feldarabolódott a nagy üzem, kisebb manufaktúrák vették át a helyét – az 1861 Pécsi Kesztyűmanufaktúra, a Gant Pécsi Kesztyű Kft., a Pannon Glove Kft. stb. Jelenleg hét családi vállalkozás érdekelt a kesztyűgyártásban Pécsett.
A régi kesztyűgyár és -üzlet épületét 1912-13-ban lebontották, majd két év alatt felépítették – az első világháború éveiben – a szecessziós stílusú, elegáns szállodát. Hamerli Imre a szálloda építésének idején nagy fantáziát látott benne, de sajnos azt nem tudhatta előre, hogy az 1910-es – 1920-as évek fordulóján milyen történelmi változások fognak bekövetkezni, a gazdasági válság következtében milyen hatalmas nehézségekkel kell szembenéznie majd. Így a vállalkozás a húszas években egyre reménytelenebbül működött, mígnem 1924-től a Dunántúli Bank Rt. tulajdonába került. Hamerli Imrének részvényesként volt lehetősége valamilyen szinten beleszólni a szálloda működésébe, azonban a három évvel később, 1927-ben bekövetkezett halálát követően a szálloda ügyeire többé már nem volt a családnak ráhatása. Hamerli kesztyű pécs aktuál. A Király utcai szálloda az elmúlt közel száz év alatt a pécsi kulturális élet egyik központjaként funkcionált, termeiben komolyzenei koncerteket és színielőadásokat tartottak – eleinte jóval gyakrabban, mint napjainkban.
Andai Ernő (Soha ilyen tavaszt, 1927) és Tamás István (A kék vonat, 1933) könyvének történetébe Nagy Kató életének több mozzanatát beleszőtte… Nagy Kató 1923-ban már Berlinben élt és forgatott. 1925- től kezdett ingázni Berlin és Hollywood között. élettársa, majd férje jóvoltábol. 1928. Október 20. -án Vajda Pál riportott készített a színésznővel amely megjelent a Pesti Bulvárlapban. Ime a cikk: A huszönötmárkás hónaposszobákon, goromba elutasításokon és éhezéseken keresztül: a tízezermárkás havi gázsiig Berlin, 1928. október 20. Egy kislány kuporodik előttem a fotőjben. A szobában körös-körül virágok, a kisasztalon sürgönyhalom gratulációkból. A keveret sarkában elszórtan ujságok: recenziók, amelyekben az egyébként túlzottan szigorú német kritikusok egyhangulag a világ egyik legelső (! Kathe von nagy. ) színésznőjének tisztelik ezt a nagyszemű, szomorukedvű magyar leányt: Nagy Katót. Cigaretta. Gyufa lobban. És Nagy Kató mesélni kezdi marlittregényes karierjének történetét: – Szabadkáról, az öreg István-utcából indultam el Berlinbe.
Utolsó filmjét Erdész Katinka címmel az NSZK-ban forgatta 1952-ben. Ferje J. Davis 1964. Február 19. -en elhunyt. 1966-ban házasságot kötött Jacques Fattini-vel akivel együtt élt halálaig.
Színésznő akartam lenni. A szüleim ellenezték. Megszöktem! Háromszáz márkával a zsebemben érkeztem meg az Anhalter Banhofra és amikor kiszédültem a harmadosztályu vasúti kupéból, menten sírni kezdtem. Megijedtem a rengeteg embertől, a vonatoktól, a rohanástól, a lármától, a füsttől. Tizenhétesztendős voltam… Aztán jöttek a szokásos dolgok: a kis, szomorú huszonötmárkás hónaposszobák – legtöbbször ezeket sem tudtam fizetni -, az előszobázások a filmirodákban, az egykedvű, majd később goromba elutasítások, a kenyérgondok (az éhezések, az egész napi sírások). Míg végre egy kis szerepet kaptam az Ufánál. A bemutatón, a direkció rendeletére, én is kijöttem a színpadra a többi szereplővel együtt és ahogy ott álltam az összetákolt kis ruhámban, ijedten, zavartan, a nézőtér tombolásának közepén, egyszer csak, nem mertem hinni a fülemnek: a nevemet kiáltozták. Lehetetlen kiejtéssel, de az én nevemet! Gyönyörű volt. A kritikák fölfedeztek. Másnapra tizenkét gyártól kaptam szerződési ajánlatot. Azóta állandóan dolgozom.